Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-29 / 146. szám
Ära I dinár :i NAPL XXIII. évfolyam Snhctica, hétfő 1922. május 29. 146. szám Megjelenik mifidea reggel, imcep ntáa és hétfői* étibta TELEFON SZkMi KUddhfcmUl 8—5«, iicrkeastSíég 5—1« ElCfisstési ars asgyíáéres 98- —disi» SZERKESZTŐSIG t Kralja Alesaadre-nlka 4 esám alatt* EisdáMval&I t Eralja A!«taEdra»n!iea 1 (Lclbaéh -paíotí 1 StÍRues»párt Ugyanakkor, amikor a budapesti demQi.raták vezetői a magyar politikai élet egyik komoly c oportosulását elnevezték, a mint ők naondfák, maró gúnnyal, Stttmes-pártnak, a sokat emlegetett Stirmes újból nevezetes dolgot müveit odahaza. Egyik társasága uj hajójának, a „Lcgien Károly* nevet adta és az uj óceán-óriás vizrebocsáíásánál ot volt a német köztársaság elnöke: Ebert is. Legten három ~ évtizedei, keresztül a német munkássza szerkezetek vezére, elnöke, lelke volt, ó vezette a munkásmozgalmakat diadalr l-d:adalra, ö volt állandó képviselője a német. szocialistáknak s nemzetközi szervezetekben és több volt mindig, mint egy miniszter, mert százezrek fölött rendelkezel Sohasem volt Stirmes-scl egy párton, sohasem küzdöttek egy zászló alatt, hisz az egyik a munkaadók, a másik a munkások vezetője volt, de mindig megértették egymást és post Légién bdáia után Sinnen inegbto üli emlékét s egyik--hajójával a névét örökíti meg. Ez lesz az alsó óceanjáró a világon, amely egy munkásvezér nevével szeli a végtelen vizeket. Ez az igazi demokrácia, amely alkot, ellentétben sói más névleges társával, amely csak a jelszavakkal ját zik. Ama sok ezer terv, ajánlat, ábránd és fantázia közül, amely napnap után irodájának asztalára repül, edd g s'zercncses kézzel és kétségtelen éleslátással ki tudta választani azokat, amelyek pénzt hajtanak és mégis a közérdeket szolgálják. Lapvallalaidi, közöt ük Bismarck egykori f lhivatalosa, a Norddeutsche Allgemeine Zeitung iparkodnak tár gy lakosak maradni, ha pártállásuk nyilvánvaló és liöztudom su is. És érdekes, hogy mé.» a politikai küz delmekben is Stinnes hű marad közgazdasági állásfoglalásához. Azt kívánja, hogy a munkásság nagy tömegei is résztvegyenek az állam vezetésében és mindenképpen hangoztatja a nagy koalíció megalaku iasának szükségéi, a mely tehát magában foglalná a pártokat Scheidemanntól Stresemannig, a szocialistáktól a ném t néppártig, amely utóbbiban Stinnes is helyet foglal. Ezt a képet még sokféleképpen ki lehetne egészíteni Sttnnes kárára és javára. De minden íáb r egyféleképpen tiszteli benne a sokoldalú, éle$,átásu es vasakaratu férfiút, atu sohísem egyoldalú. Egyik hajóját Ludendorff-nak kereszteli és vízre is bocsátja, bár munkásai e napon szír jko nak, másik hajójának Légién nevét adja és mindkét ünnepen maga szónokol és nv gmagyarázza: mit ér horyan akar. Egyaránt tisztel azo kát, akik a nagy küzdelem napjaiban a németség veze ői volt k r katonák, vagy a munkálok soraiban és nem engedi, hogy leszorítsák sz útról, amelyet helyesnek tart. H> úgy tetszik, a nehéz ipar képviselője, amikor a nagytőke érvényesülésének lehetőségeit keresi, de egyúttal a legszélsőbb demokrata, amikor a munkások és alkalmazottak jogos követeléseiről van szó. Minden zászlót tiszte! és becsül, amely jót akar és a küzdelmekben nem a személyi, hanem tisztára a dologi rész érdekli. Lehet, sőt valószínű, hogy kérlelhetetlen és hatalmát érezteti, ha érdekeinek megvédéséről van szó, de láthatóan és nagyon is bebizonyitottan nem egyedül vagyonának nagyobbodása, vagy érdekkörének kiszélesítése irányiíja, hanem a nagyobb közösség, amely magában foglalja honfitársai minden rétegét. Ebben az értelemben demokrata is, mint ember. Persze, mint fo/ralorr, minden ráfegásra alkalmas. Pedig ha jól megnézzük a biográfiáját, nem is becsmérlő a Stinaes-párti elnevezés. Csak arra kell gondolni, amit e? a német tett és cselekszik és rögtön mosolyogni lehet azon, amit az ellen-stinnesefe nevével és tetteivel kapcsolatba hoznak. Az erő nem a mások kigúnyolásában, nem a dicsekvésben, nem is a paprikás elszólásokban van, hanem kizáróan a tettekben. Tettek dolgában pedir* Sttnnes ugyancsak valaki... (—a.) A liafármegáílapité bizottságok befejezték munkájukat Magyarország a Uatárkügazitásoknál!00.000 hold főidet nyert és 13,000 holdat vesztett — Felosztanak a határmegáOapitő bizottságok *— Az nj jngosaíáv-reagyar határ — A magyar kormány most tette közé hivatalt»* jelentését, amivel ? Hanoid béseszozadés alapján eljáró határmrgdlapitó bizottságok végzett munkájáról számol be. Négy bizottság javaslatai vannak össztf jglalva e jelentésben, a jugoszláv, román, osztrák és csehszlovák határ kiigazításáról. Az osztrák haiárkiigazitás 42.000 hold területet 12.010 la óva! Klent a P n'ca völgyében, a Hanságban és Léka vidékén, A román határkiigazitás eredménye: négy szinmaeyar község 21.000 holddal és 6600 lakóval Matyarország javára. Magyarország veszte égé: a nagylaki natár 6000 holdnyi terül te a Pannónia fonógyárral s a vasúti állomással, ami a makó-mezőhegyesi vasúti összeköttetést vágja el. Biharból újabb 500 hold keiül Romániához, bennt a Tisza-család Geszt mellett levő radványpusztai birtok is. A cseh határkiigazitás javaslatai még csak részletezve sincsenek még. Csupán annyit jelez a hivatalos jelentés, hogy a kilátások kedvezőtlenek. össsöHsa Magyarországhoz herekos százezer hold terület visszacsatolását eredményezi a jugoszláv, osztrák, román határkiigazitás 37,009 lakóval, amiben a cseh határkiigazitás még nem foglaltatik benne. Magyarország vesztesége 13,000 holdnyi terület A jelentésnek a jugoszláv hstárkilgazitására vonatkozó részét a alábbiakban szószerint közöljük: A jugoszláv határkiigazitás A magyar-szerb-horvát-szlovér határmegálLpitó bizottság feladatának mindkét részét máris befejezi*. Elkészítette úgy a népszövetség elé terjesztendő javaslatait, min« megdlapitotta a trianoni határvonalat. E? a bfeottaág a népszövt iség elé javaslatot terjeszteti az úgy ne ver e a vend-vidék egy részének Magyar otszaghoz leendő visszacsatolása tárgyában. A javaslat az osztrák-rnsgyar-szerb iiorvát-szlovén hármas határpontoktól, illetőleg Ktrkafő községtől kezdődőiéi egészen Alsólendváig, főleg a Lendva-folyő és Adorlán-Csatorna mentén a magyar-délszlav nyelvhatáron összesen jhvra magyar és vend kézségre vonatkozik, melynek Magyarországhoz való viszszacsatolásáí indokoltnak tartja. Ezen terület kiterjedése 37,112 hold, lakossága 16,85« lélek. E határozat alapjai a kérdéses vidék gazdasági helyztte, mely azt egyenesen Magyarországra utalja főleg pedig az ottani megyar lakosságnak Magyarországhoz való ragaszkodása szolgáltatta. A trianoni határvonal véglege? megállapítása körül folytatott munkálatai folyamán e bizottság saját hatáskörében a vend vidéken 8000 holdat két községgel és négy további község területének részéivé! összesen 681 lakossal csatolt vissza Magyarországhoz. A baranyamegyei szárazhatáron 6300 holdat, a Bácskában 11,000 holdat, Szeged vidékén 8000 holdat, Torontálban jesdig 1700 holdat csatolt vissza Magyarországhoz, melyhez még a Dráva-szakaszor folyó főmedrének határként való megállapítása folytán körülbelül 250 hold területnyereség jön. A végleges határt a Mura és a L'-ntíva összefogásától Gyékényesig a Mu a, innen Barcsi«; nagyjában a régi magyar-horvát közigazgatási határ, Bircstót Dolni-Miholjácig a Dráva főfolyása képezi. Erekkel a terüleekkel összesen körülbelül 40CÖ főnyi lakosság ke: ül vissza Magyarországhoz. A bizottság a terülci“ nyereségekkel szemben az SHS királyság javára Kara* nyában és Saboticától északra Tomna-Xeiebiánáí Sssaatea É3- rtlbeiai 1790 hold lakatlan terület, mely túlnyomóan szabotical lakosok tulajdona, ítélt me?. A bizottság visszautasüotta a SHS királyság Tor»*' pa-Keltbfaés Csíkéra egé«z terükére bejelentett igényeit. Ért a visszacsatolt teiületet égése az osztrák határtól Saboücálg Már tényleg birtokba is vatték, Kilátás van arra. hogy a Subotjcától a Tiszt-Maros szögéig terjedd vonalon a Magyarországnak ítélt területek visszacsatolási is a legrövidebb időn belül megtörténik. A magj*3f-szerb-hürvát“S2lovdn hstárrnegálispiíó bizottság működését be* fejezvén, folyó év májas 3í-én föijSilik. A halárnak természetbeni kitűzése, a két érdekelt hásármegálfapitó biztos és a bizottsági elnök felügyelete alatt, még néhány hónapot igénybe fog venni. Mi volt a bizottságok hatásköre ? A határmegállspitó bizottságok működésének alapját a végleges bekeíö!tételek átnyujtása alkalmából a magyar kormányhoz intézett, úgynevezett kísérőlevél ?dta, mely tudvalevőleg kilátásba helyezte a békeszerződésben kijelölt határok által teremtett néprajzi és gazdaság* visszásságok orvosásáf, valamint a nagykövetek tanácsa által a hatá^ megállapitő bizottság részére kiad ií „utasítások* és „pő1 utasítások“, melyei: a kísérőlevél tartam ra hivatkoznak. A jelentés a bizottságok hatáskörét a következőkben vázolja: A bizottságok hivatva voltak egyrészt a békeszerződésben meghatározott határvonalat a természetben kijelölni, mely munkájukban kötelesek voltak magukat a s?erződésben névszerinf kijelölt egyes tereppontokhoz tartani, ezek között azonban a határt, a helyi, gazdasági, földrajzi és néprajzi követelményeknek megfelelően saját hatáskörében állapíthatja meg, másrészt, és ez a föladatuknak fontosabb része, hogy amennyiben beható vizsgálat és tanulmányok során arról győződtek meg, hogy a trianoni határ a néprajzi és gazdasági követelményeknek nem felel meg, vagy pedig egyéb igazságtalanságokat foglalna magában, a népszövetségnél j vaslatba hozhatják e határvonal megváltoztatását. A bizottságok már a második föladató! is n^gyréssben befejezték.
