Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-28 / 145. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1922. májas 28. zatképességéről gondoskodjak. KI jelenti, hogy az ellenzék nem hajlandó tavibbra is jelenlétével a parlament határozatképességéhez szükséges kvónunst szolgáltatni. Éppen ezért az ellenzék elhatározta, hegy ideiglenesen elhagyja az ülést mindaddig, míg a kormány a szükséges kvéramot a maga többségéből el nem nyeri. E deklaráció után az egész ellenzék kivonalt és a karzatokra ment. Minden pártnak csak egy-egy bizalmi embere maradt bent az ülésteremben. Az incidens után Protics Sztoján hosszabb beszédben bírálta a minis* terek felelősségéről szóló törvény' javaslatot. Beszéde elején állandó közbekiáltásokkal zavarják, úgyhogy az elnök csak nehezen tudja a nyugalmat helyreá lltain. Végre Protics folytatja beszédét. Véleménye szerint ez a törvény teljesen felesleges. A miniszterek, mint minden tisztviselő, a törvény értelmében felelősek, sőt, mint legmagasabb rangú tisztviselők, felelősségük is fokozottabb. Ez a törvény azonban csak nagyon kis mértékben teszi lehetővé a miniszterek felelősségrevonását. A beszédre Trifkovics helyettes miniszterelnök válaszolt, aki kimutatja, hogy a törvény megfelelő módon biztosítja a miniszterek felelősségrevonását. A törvény tulajdonképen a régi szerbiai törvényen alapul, melyet a megfelelő módosításokkal láttak el. Ezután áttérnek a szavazásra. Miután azonban csak 128 képviselő szavazott le, Ribar elnök bejelenti, hogy a parlament határozatképtelen. Közben az ellenzék is • bevonul a terembe. A bevonulás óriási lármában tör/énik. A kormánypártok és az ellenzék tagjai kölcsönösen gúnyos megjegyzéseket intéznek egymás felé. A zaj akkor éri el tetőfokát, amikor az elnök Trifkovics miniszterelnök helyettesnek adja meg a szót, aki beszédének első mondatában az ellenzéket azzal vádolja, hogy magatartásival lehetetlenné akarja tenni a szkupstina működését. A kormánypárt e kijelentés után nagy tapsban tör ki, mig az ellenzék-a padokat verdesi. A nagy zaj több, mint öt percig tart Közben Korún szociáldemokrata képviselő Markovics igazságügyminiszterrel élesen összeszólalkozik. Trifkovics a nagy zajban alig tudja folytatni beszédét, végre azonban befejezi. Az ellenzék tagjai közül többen szót kérnek, végre az elnök Krisztán szociáldemokrata képviselőnek adja meg a szét. Krisztán az egész ellenzék névében visszautasítja Trifkovics vádjait. Beszéde közben a demokraták és radikálisok a padokat verik, az ellenzék pedig állandóan tapsol. Végre az elnök helyreállítja a csendet és bejelenti, hogy a parlament üléseit június 6 ig elnapolta. A legközelebbi ülés tehát junius 6-ikán, délelőtt 10 órakor lesz, amikor a ma elmaradt szavazást fogják megismételni. 30D áDÁH A BACSMEGYEI NAPLÓ RÉSZÉRE HIRDETÉSEKET FELVESZ: PÁRDUCZ VINCZE HÍRLAP ELÁRUSÍTÓ. Letartóztatott bírák ítélethozatallal éitek vissza a hivatalos hatalommal — Még 1920 novemberében történt az a következő eset, mely kissé idegenül hat azokra, akik a szerbiai jogterületen künt élnek. Tetovóban három csendőr a nyílt utcán fölszólította Popovity Tosa ügyvédet, hogy azonnal menjen a főszolgabíró elé. Popovity a szokatlan idézést nem véve tudomásul, kijelentette, hogy a föiszóiitásnak nem tesz eleget. Erre a csendőrök elővették revolverüket és úgy kény szeritették az ügyvédet, hogy jelenjék meg Protity Petár főszolgabíró előtt. A főszolgabíró a csendőri kényszerrel elövezetett ügyvéddel azután közölte, hogy csupán azért hivatta, mert az egyik választási körlet elnökének nevezték ki. Popovity tudomásul vette, hogy elnökké rendelték ki. de azonnal följelentést tett Protity főszolgabíró» ellen hivatalos hatalommal való visszaélés és személyes szabadságnak megsértése címén. A főszolgabíró viszont följelentette az ügyvédet botrányokozásért. Popovity erre beadványt intézett a bírósághoz, amelyben arra való tekintettel, hogy ellenséges viszonyban van a főszolgabíróval és ellene följelentést is adott be, azt kérte, hogy botrányokozási ügyben ne a főbíró ítélkezzék fölötte. A főszolgabíró mindamellett saját följelentése alapján elítélte az ügyvédet, harminc napi elzárásra. Popovics az ítéletet niegföiebbezte a tetovói törvényszékhez, főlebbezésében újra érdekeitségi kifogást emelt Protics szolgabiróval szemben é» előterjesztette erre vonatkozó bizonyítékait. A biróság az érdekeltségi kifogást nem vette figyelembe és az elsőfokon hozott ítéletet bűnösséget megállapító részében hely benhagyta, a kiszabott elzárást azonban pénzbüntetésre változtatta át. A tekintélyben megöregedett ügy véd ezekurán kifizette a pénzbüntetést és — elköltözött Tetovórói Skopljéba. Ott azután a táblánál följelentést tett Dinity, Nenadovity és Jevremovity tetovói törvényszéki bírák ellen, a szerb büntetöjörvénykönyv 127. paragrafusa értelmében, hivatalos hatalommal való visszaélés címén. A fölebbviteli biróság a vizsgálat lefolytatása után úgy határozott, hogy a bírók ellen meg kell indítani az eljárást, egyúttal a skopljei törvényszéket jelölte ki az ügy lefolytatására. Miután pedig a 127. paragrafus ellen vétők legkisebb büntetése két évi börtön és a polgári jor>ok elvesztése, a vizsgálat alatt álló bi rákat előzetes letartóztatásba he lyezték. Kis gyerekek — nagy tragédiák Akik sohasem látjáksziiieiket Mindent felejtő, mindennel szakitni tudó pillanat foganta őket. Á morál elől lopva futó szerelmek lángja, csöndbevetette őket az élet imbolygó gályájára. Most itt fekszenek, sorjában, csöndben a lecsukott szempillák alól nem látszik a tragédiáknak, a jövendő várásnak furcsasága és apró szívverésükben még nincs benne a reszketés. Törvénytelen gyerekeknek hívják őket. Az utcasarkok, sötét kapualjak szomorú találtjai. Most még ölelő karok magukhoz szorítják, de aztán zug az ítélet és az ölelő karok lehullanak. Az utca gyermeke. Az anya tizenötéves volt, az apa húsz. A gyerek most két és fél éves. Nisben vetette össze őket a sors. Az utcán találkoztak össze és ott leltek egymásé. Az anya úgy mondta el, hogy május volt. Mikor már nem tudta titkolni, hogy egy második életet hord a szive alatt, Adakaléba szökött, ott kitette az utcára, ő maga Beogradba ment a gyerek apjához. Az apa elhozta a gyereket és átadta egy rossz lánynak. A rossz lánynál másfél évig volt a gyerek. Időközben az apa Suboticára került a mostoha anyával és a kis gyerekkel együtt. A kis két és féléves Achmed tipegő lépésekkel járkál a suboticai gyermekmenhely füves udvarán. Kerek boltíves homleka van, nevet, játszik, csak akkor higgyen sírásra a szája, ha mostoha anyját említik előtte. Nagyon szereti, nagyon hiányzik neki. Talált gyerek. Talált gyerek volt ő is. Néhány esztendős volt, amikor egy parasztgazda magához vette. Mariska nőül,, tizenhatéves korában a gazda leszakította fiatalságának rózsáját. Azután hallani sem akart róla. Ott hagyta a lány a falut. Egy másik falubeli asz-Látogaíása gyermehmenhelye1’ szonynál szülte meg a kisebbik Marist. Azután" szépen • bepólyázta és idehozta, letette az intézet folyosója ra. Olt felfülelő fülek meghallották a sírását. Azóta itt van Maris, az anyja többet nem jelentkezett, nem tudja senki sem, hogy merre jár, a gyerekkel nem törődik. Aki mellette fekszik, azA az utcán találták. Novemberben került ide és az orvosok úgy állapították meg, hogy szeptemberben született. Apja, anyja ismeretlen. Katica nevet adtak neki, egy fogadott anya melléből szívta az életet. Az aula szülötte. A sors elöl eldugta szerencsétlen életét, jókor kifutott a nagy színpadra. Jancsit a vonaton, B&jmok és Senta között találták, valaki ottfelejtette egy üres kocsiba. Csipkés, finom pólyában volt. Nyugodtan viselkedett, nem sirt. Mikor bekerült a menhelyre, felnyitotta a szemét, pillantásából az okosság sugarai futottak ki. Most kétéves. Mária Nisben született. Az apja, meg az anyja egyetemre jártak. Mind a kettő jogász volt. Menekültek a szégyentől, igy kerültek Nisbe, Talán egy piszkos kis hotelszobába látta meg Mária a napvilágot, azóta arcán hordja állandóan a mosolyt. Az anyja még egyszer sem látogatta meg. A hálóban, az udvaron, a beteg szobában anyját, apját helyettesítő kezek gondozása alatt nőnek az apróságok. Bécs, Prága, Budapest, Berlin szerelmi lázai furcsán összekeverve élnek itt. Szőke kékszemü német nevelőnök, vastag csípőjű magyar vagy, szerb lányok, tüdőbajos éjszakai pillangók, hisztériásán vágyó jogász lány, fiatai ur, parasztgazda és a jé ég tudja kiknek az öszszeülellcezésébői fakadt nagy kérdőjelek. Egy kis statisztika. A suboticai menhelyen nyolcvan ilyen kisgyerek vau. A múlt évben összesen 217 gyereket vett a menhely gondozásba. Az év folyamán 41-ért jelentkeztek részben a szülök, részben pedig olyanok, akik bizonyos fizetés ellenében vállalják a szülői, szerepet. A múlt évi halandóság 60 volt. Nemzetiségiek szerint a múlt év, statisztikája igy oszlik meg: 78 szerb, 10 horvát, 11 szlovén, 18 bunyevác, 6 orosz, 5 szlovák, 63 magyar, 24 német, 3 cseh és 2 román gyerek volt a menhelyen. Az anyák foglalkozás szerint: 1 joghallgató, 3 tisztviselő, 4 nevelőnö, 1 himzőnő, 8 szabónö, 2 szakácsnő, 17 háztartásbeli, 32 napszámos, 76 szolgáló, 1 prostituált, háromnak ismeretlen a foglalkozása. A gyerekek vallását, ha ismert, az anya vallása szerint állapítják! meg. Eszerint a suboticai menhely gondozottjai közül a múlt évben 82 görögkeleti, 118 katholikus, 5 evangélikus, 1 református, 2 görögkatholikus és 2 zsidó vallásu gyerek volt. Az anyák közül 105 lány, 28 férjesasszony, 1 özvegyasszony, 13 elvált és egynéhány kiskorú. A kedves testvér körül húszán is játszanak, amikor Csurics igazgatóval oda megyünk hozzájuk, eldobják a babát, ott hogyják a falovat és odafutnak hozzánk, mindhez van az igazgatónak egy-egy szava, mindről tud valami jót mondani. A kis jogászgyerek utoljára somfordái hozzánk. Megáll előttünk, felénk böki a kis kezét és azt mondjad —- Koje tamo? Milyen jó lenne, ha sohasem kellene nekik innen kimenni, mert túl a' kerítésen már valami csúnya vár rájuk, az ítélet. —, »Törvénytelen gyereke. (nriOi Megnyílt a palicsi iszapfürdő A városi tanács jóváhagyta a strandfürdőn tervezett újításokat Subotica város tanácsa szombati ülésén foglalkozott a palicsi iszapfürdő kérdésével. A tanács tudomásul vette a fürdöbizottság jelentését aa újjáalakított iszapfürdőben megejtett próbákról, amelyek teljesen kielégítőéi voltak. Ennek alapján vasárnap már meg js nyitják az iszapfürdőt, melynek árát a közös fürdőben 8 dinárban, a különfürdőben pedig 12 dinárban állapították meg. Az iszapfürdőben azt az újítást hozták be, amennyiben a fürdő iszapját, mielőtt a vízbe kerül, rostán eresztik át, úgy, hogy az idegen anyagok nem kerülhetnek a vízbe, és ezzel megakadályozzák az iszap összecsomósodását. Jóváhagyta a tanács a strandfürdőt bérlő Commercia részvénytársaságnak az uj építkezésekre vonatkozó ajánlatát és megbízta a mérnöki hivatalt az uj építkezések terveinek felülvnzsgálásával, valamint az építkezések ellenőrzésével. Megengedte továbbá továbbá a tanács, hogy a strandfürdő jegyeinek árát 6 koronáról 8 koronára emeljék fel, de csak abban az esetben, ha a bérlő társaság a benyújtott tervek alapján a tervezett építkezést tényleg végre is hajtja. A fürdőben felállítandó tornaszerek, Invpgágyak használatáért azonban a ibérlők külön dijat nem szedhetnek.
