Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-26 / 143. szám
JLXlll. évfolyam Suboi'ca, péntek 1922. május 26.143. We-jgeltclk minden reggel, ünnep alán és hétfőn délben TELEFON SZÁMt Kiaddhivstsl 8—58, srerkeKrtöség 5—10 EISfizetési éri negyedéne 90* —dinár A kormány demarsa Olaszországhoz » fiumei események miatt A fiumei eseményekkel kapcsolatban és újabb fascists csapatoknak Fmmébe érkezése miatt a beogradi (kormány diplomáciai lépésre határozta el magát és utasította Antonlevies római követet, bogy tiltakozzék az olasz kormánynál a fascisiúk újabb erőszakoskodásai ügyében. Erről a külügyminisztérium a következő hivatalos kommünikét tette közzé: Római követünk á Fiumébói érkezett legutóbbi hírek alaptan a íasdstáknzk újabb előkészületei miatt -3 Consultának előterjesztést tett kor- Htánjunk meghagyásából. Antonievies követ a Consultán azt a bizto'Stéket kapta, hogy a legszigorúbb rendszabályokat fogják életbeléptetni, hogy a fasclsták működését leheletlenné tegyék és me^akapáiyozzák stjabb iegionistáknak és fascistáknak Fiúméba való érkésésé". ki olasz kormány barátságos hangú Nyilatkozata beogradi politikai köbökben megnyugtatóig hatost. Posies és Lloyd- George javaslata Beograd. Pasics miniszterelnök szerűim megküldte válaszát a koralánynak arra a kérdésre, hogy mi a véleménye Lloyd Georgenak a fa pallói s-érződét módositása ügyében tett javaslatára. Mint a Politika beavatott körökből értesül, a miniszterelnök nagyjában elfogadta mindazokat a javaslatokat, melyeket Lloyd George nevében Sir Gregori tett a jugoszláv delegációnak. A miniszterelnök teljesen egyetért azzal a . javallattal, hogy lehetővé kel! tenni Zára városának élelmiszerekkel való ellátását, azonban az ehhez szükséges ellátási zóna mélységének húsz kilométerre való megái! pltását soknak tartja és öt kilométer mélységű zóna engedélyezését ajánlja. Susak kérdésiben a miniszterelnök továbbra is kitart a kormánynak ezon álláspontja mellett, hogy a megegyezés után az olaszoknak azonnal ki kel! üriteniök Susakot. Ragaszkodik a Baross kikötő és Susak átadásán kívül Banchucclo kiürítéséhez is, amihez az olaszok Santa Marghueritdbm is hozzájárultak. Ami a Baross-kikötő kérdésének rendezésére ajánlott vegyes bizottságot illeti, Pasics ellenzi, hogy ebbe fiumei delegátusokat is belevonjanak, hanem azt kívánja, hogy abban csak jugoszláv és olasz delegátusok vegyenek részt-. A mi lisztereinek azt követeli, hogy Fiume kormányzását azonnal adja át a legális kormánynak és Constituante nek. A kormány szerdán déiuíán mi* pisztertaaácson foglalkozott Pasics SZERKESZTŐSÉG s Kralja Aieiaadra-ulica 4 síé» alatt KJadéHvatolt Kralja Ataundra-uliea 1 (Lelbadt-paiota) miniszterelnök javaslatával, melyet Nincsics külügyminiszter terjesztett elő. A minisztfeliiök egyébként a fiumei kérdés tüzetesebb megbeszélése végett a külügyminisztert meghívta llidzsébe, aki oda rövidesen eí is fog ut zni. Ezzel a fiumei kérdés, ameiy az SHS. külpoiifikusokat két és fél éve foglalkoztatja, döntő stádiumba jutott. Az annoi nagyhatalom jószándéku beavatkozása minden valószínűség szerint rendet teremt az Adrián. A fiumei viszonyok rendezése nemcsak a két érdekelt állam, Jugoszlávia és Olaszország, hanem egész Európának és elsősorban riume lakosságának elsőrendű érdeke. ki a le nem becsülhető gazdasági érték, amit Fiume a volt monarchiának jelentett, az állandó politikai zavarok következtében úgyszólván teljesen veszendőbe ment. A nyugati kereskedelemnek ez tete mes anyagi károkat okozott és ez a szempont lebeghetett az angoi külügyminiszter előtt, amikor a beavatkozásra határozta e! magát. Az SHS kormány Vrangel ellen — A külügyminisztérium nyilatkozata — Mint ismeretes, Vrangel tábornok erélyes hangú táviratot küldött a bolgár kormányhoz, amelyben megfenyegette a Sztambuiinszki-kormányt azzal, hogy vérontás utján is meg fogja akadályozni az orosz menekülték kiszolgáltatását Ezzel a távirattal kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, amelyek szerint Vrangel táhsmok a jugoszláv kormány fmi Iával küldte eT erélyes hangú táviratát Szófiába. A külügyminisztérium most cáfolatot tett közzé, a melyben megtagad minden közösséget Vrangel akciójával A feltűnést keltő cáfolat igy szói: A lapok közölték azt a táviratot, amelyet Vrangel tábornok intézett a bolgár kormányhoz. Fel vagytim hatalmazva annak kijelentésére, hogy a királyi kormánynak nem volt tudomása semmiféle táviratról melyet Vrangel tábornok a bolgár kormányhoz intézett. Ennek folytán mindazok a magyarázatok, amelyek ehhez a távirathoz fűződnek, hogy tudniillik Vrangel tábornok a jugoszláv kormány bárminemű támogatására számíthatott volna, vagy hogy a jugoszláv kormánnyal egyetértésben járt volna el, minden tekintet ben alaptalanok, A királyi kormány semmi esetben sem engedhetné meg, bárki az ország ha-árain. belül fegyveres akciót készíthessen elő olyan állammal szemben, amellyel békében él és amellyel a békét fenn is akarja tartani. Vrangel tábornoknak a SHS. államban nincsen és nem is lehet semmiféle fegyveres ereje és a SHS. állam nem is engedné meg, hogy bármiféle oldalról fegyveres erő állíttassák fel. Ha valaki ilyenek felálütását megkezdené, a kormány azt azonnal megakadó' lyozná — az esetleges fegyveres alakulatokat feloszlatná és a szerve zőket megbüntetné. A kievi metropolisa a bolsevizmusréi, a monarchizmusról és Vrangelékrői — Anténius metropolita Suboiicá» — Olyan mint az orosz regények puha arcú, lengő szakállu, kék szemű sztarik\& Antonius, a kievi metropolis. Arra a rövid időre, amíg beszélünk, orosz hangulat kúszik be a szobába. A lefüggönyözött ablakokon szürke homály derül, mintha Oroszország furcsán szürke ege feküdne rá a lapjára. Pedig kint süt a nap és itt bent mégis misztikumok elevenednek meg, fény, a nagy tömegek teatrális térdre rogyása, egy darab orosz múlt, kerek kupolás templomával, mély hangon éneklő papjaival. A metropoHtával szemben ül a diákon. Göndör körszakálla van. A reverendája, a cingulussa megfakult. A szájszéle, mintha gépszérűén most is a — Gospotíifie pomilují morzsolná. Az asztal másik végén egy volt kozák tiszt ül, aki a metropolita szavai hallatára, mintha a maga igazát hallaná megerősíteni, sűrűn bólint a fejével. — Akármit mondanak, a bolseviarausnak nincs talaja Oroszország» ban. A tömegek istenfélői--, jő keresztények és gyűlölik Pétervár és Moszkva csőcselékének véres uralmát. Nasi car (a mi cárunk), ezt sóhajtják titokban a tömegek. Az orosz nép rendíthetetlen hive még mindig a cárnak és az is lesz örökké. Természetes dolog, hogy a bolsevisták ellen semmit sem tehet, mert kicsavarták kezéből a fegyvert. Ököllel nem mehet neki a géppuskáknak, meg az ágyuknak. Fejje! nem lehet neki menni a falnak. — Miből van az a fal, amelynek az orosz nép nagy tömege nem mer neki menni ? ■— kérdeztük a met ropoüiát* — A zsidók kezében van a fegyver, övék a hatalom. A rendszer ki építése nagyszerű, a világ legjobb kémszervezetét teremtették meg. A faluk, a városok tele vannak kémekkel, a legkisebb megmozdulás esetén Pétervárróí vagy Moszkvából jönnek a csekisták, az ti» ynevezet forradalmi törvényszék katonái és akkor jaj. Mit szól Eminenciád a bolsevikiek genuai szerepléséhez ? Különösen ahhoz, ami a genuai konferencia diszsbédjén lejátszódott a genuai püspök és Csicserin szívelj es társalgásához? A kathollkus klérus ilyesmit praktikus szempontból ítél meg. Minket teljesen más szempontok vezérelnek. Azonkívül az is menti a genuai püspököt, hogy nem tudja, kivel társalgóit olyan szívélyesen. Mi a véleménye Emmenciádnak arról, hogy teljes mozgási szabadságot és védelmet biztosítanak a kathoükus hittérítők számára? —• Ennek egyszerű magyarázata van. A kathollkus vallás Oroszországban való terjesztésével bennűnkét, pravoszlávokat akarnak diszkredMlni. Ha úgy ismernék a bolseviki rendszer belső szervezetét, mint mi,.nem tulajdonítanának ennek a megegyezésnek olyan nagy jelentőséget. A jezsuitákat, akik majd Oroszországba mennek, csak eszközül használják fel ellenünk, teljesen tönkre akarnak bennünket lenni. Az. pfo?z emigráció szemposrtjábóJ hogyan Ítéli még a bulgáriai eseményeket ? — Az egész netn egyéb, mini Boris cár és Slamtmlovszky harca. Vrangel csap aljaival együtt ebben a harcban a cár mellé állt. A hatalom amellyel Stambulovszkynak mc-g kel! küzdenie, így nem a cár, hanem Vrangel. így került azután Vrargel az események homlokterébe. Nem kommunisták állnak a dolgok mögött, nem azok mozgatják az eseményeket. Ebben 'ez esetben igazán távol állnak a kommunisták. Az egész bolgár dolog, amelyben kifelé Vrangel játsza a főszerepet, Boris cár és Slambulovszky harca. — Nem gondolja Eminenciád., hogy az események további í jlődésa kihatással lesz a különböző országokban élő orosz emigrációra? — Azt csak a jó isten tudná megmondani. Ez különben is politikai dolog és csak úgy tudnék erre feleletet adni, ha politikus lennék, az pedig nem vagyok. — Milyenek az orosz emigráció kilátásai? Miért nem térnek vissza Oroszországba azok, kiknek a bolsevíkiek biztosították bántatlanságukat ? — Amíg a bolseviliek lesznek uralmon Oroszországban, egyetlen emigráns sem férhet haza. Adhatlak' ők ki ezer meg ezer rendeletét, az, aki egyszer kiszabadult kezük közül, sohasem fog visszatérni, meri ha visszatérne, a rendeletek; és biztosítékok dacára is fölakasztanák vagy agyonlőnék. Mi jól ismerjük-a bolsevikiek adott tzavá’. A boiseviki rendszer megdöntése esetén lenne*e olyan politikai csoport, amely át)udnó a hatalmát venni és a forradalmi kedélyeket megfékezni. 1 — Természetesen, még pedig miA
