Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-22 / 140. szám
XXIII. évfolyam dinár Hegjalenik minden reggel, ünnep után éa kétfős délben TELEFÜM SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, treerkeartöség 5-1« Előfizetési ár: negyedév?« 9C* “dinár SZERKESZTŐSÉI: Kralja /Uesanára-alk* 4 emui aútU Kiadóhivatal: Kralja Mexaadrc-nüet 1 íLslhaeh-paiete) A szervezkedő magyarság Várady Imre, Gráher László A Magyar Párt gyűlései Debeljacsán és Malihegyesen és Nagy Ödön beszédei Vasárnap délután Dsöeijácsán tartotta meg a Magyar Pált szervező gyűlését. Ennek a gyűlésnek nagy jelentőséget kell tuladonitani. Nemesik azért, mert Dtoeljcsa komoly, higgadt és értelmes magyar népe ragyogó bizonyságot szolgáltatott a mellett, hogy az itt lakó magyarság nem tompult el annyira a mindennapi élet robotjában, hogy közömbös szemlélőként tudja nézni a magvetők munkáját. Hanem azért is, inert a becskereki gyűlés alapvető munkája után itt nyilt először alkalom arra, hogy a magyar értelemnek, tudásnak és politikai hivatott- Ságnak olyan reprezentánsai, mini amilyenek Várady Imre és Gráber László, a Magyar Párt ' törekvéseit, táját g a küzdelem eszközeit a tu d-<mány megállapításaival s az exigftwJcÁ' lehetőségével Harmóniába hozva megismertessék a nyilvánossággal, Ehhez a nagyjelentőségű cselekedethez, mert Várady és Gráber retorikailag is kiváló beszédei valóban messzi zengésil cselekedetek, Debeljacsa szfnmagyar népének II kesedése és helyeslő értelme nyújtotta a keretet. Ez az az ut, amelyen a Magyar Párt szervezkedést a siker Ígéretével haladhat rögös pá yájin előre. A gyűlésről tudósitönk a következőkben számol be: Vasárnap dé előtt a debeljacsai magyarság impozáns külső-égek között megalakította a bánáti Magyar Párt debeíjac-'ai helyi csoportját. Az alakulás nagy népgyölés keretében történt, amelyen a bánáti Magya- Párt központja testületileg ve t részt. Megjelentek a gyűlésén: dr. Várad) Imre, a bánáti Magyar Párt elnöke, dr. Kardos Smiu és Tóik Ferenc alelnőkök, d . ß rsódt L ijes pírttit sár, dr. Gráber László, Cscth btoKigazgató és még számosán. A beeskerektefceí az állomáson nagy tömeg várta, amelynek élén Szenti Imre üdvözölte az érkezőket A népgyüLs a községhez előtti féren folyt le, amelyen mintegy 2000 ember vett részt. A hatóság récéről Gyurim Milenkö főszolgabíró volt je en, akit tárgy lagos magatartásáért lelkes ovációban részesítettek. ' A riépgyülést Szenti Imre nyitotta meg, aki rövid beszédben hangsúlyozta, hngv a magyarság örökké magyar akar maradni, de az SHS. királysághoz is hä. akar lenni. Után * Várad! laire dr, mord'a el beszédét. Mielőtt a programot ismertetnőV — mond tta — néhány szót szeretnék szólani önökhöz. Mi szilárdan el vagyunk: határozva arra, hogy az államalakulatban hűséges állampol gárok leszünk. Semerre sem nézünk, de magyarok akarunk maradni örökké. A rettenetes háború többi szomorú követk zményei között azt is eredményezte, hogy ez összeomlás után, az államalkotó magyarság ezen a területen t isebbséggé lett. Azok, akik az államhatalmat megszerezték — kevés kivételi. 1 —nem voltak áthatva a nemzeti kisebbségek testvéri összetartásának gondolatától, a békés együttműködés eszrr.éjéíöl. Fajgyűlölettől vézetve mindent; ki akartak irtani, gmi magyaisd-Bankra mlékesáetett. Sokáig kénytelenek vonunk hallgatni. A helyzet most megváltozott: szóhoz kezdjek 3 jutni azok, akik íaejértöbbek voltak ói meghozták* ázokat a törvényeket amelyek a kisebbségeket védelmükbe vették. Akadtak végre férfiak, akik igyekeztek megértést,'békét teremteni. Nagy köszönettel tartozunk nekik, de a helyzethez nekünk alkalmazkodni kell. Az uj helyzetet megállapította a trianoni szerződés, amely kimondotta, h gy a régi anyatestről leválva, egy uj államon belül kel elhelyezkednünk Hivatkozom Albert egy mondására, ameiybtn kije enterte, hogy az Amerikábaszakadt. magyarokat hű amerikai állampolgároknak .tekinti. Nekünk is hü állampolgároknak kell lennünk, mert — mint Apponyi mondotta csak lojalitással, a törvények betartásával bonunk becsületet a magyarságra. Az uj helyzet uj felad ttokat álliott elénk, ami abban áll, hogy nem is! Iküen félrevoruva, de nyiitan harcoljunk jogainkért. Nem az tesz igazán szolgálatot a magyar népnek, ahi holmi meg nem valósítható álomországba tereli, hanem az, aki meggvőd álról, hogy miu án mi itt maradunk, itt élünk,: a % itteni helyzetet keit misnél jobban mesjaritanunk. Az a nugyarság igazi barátja, aki megtanítja gr. a, hogy itt a gazdasági rendszert kél! megjavítani, a ermelést fokozni,,az ipart és kereskedelmet fejleszteni. De még enné! is nemespbb feladat a magyar kaltuiát, a magyar szellemet ápolni és fejleszteni. A magyar Kultúrának itt sokkal na'vphb hivatása van, mint másutt. Nálunk a kulfu-a föf I data, hogy bogy iajnnk fenmaradását biztosítsa, mert ha a magyar kálin* iá elmnlik — elvesais itt a ma* .. Is, '. ,,,, Az a kérdés, hogy milyen eszközökkel érhetjük el céljainkat. Ki, ideszakaát magyarok minden célunkat egyetlen atsn: az alkotmányosságon belüli törvényes Hton érhetjük el. Az alkotmány és a tö vények iránt tisztelettel vagyunk, de megköveteltük, hogy a törvények á magyarság fogait is biztosítsák. Az eszmékért nem meghalni, hanem — cin kell! A múltakról való siránkozás nem vezet célhoz: panaszainkkal és kívánságainkkal lépjünk az aktivitás útjára. A mai gyűlésnek az a célja, fngy a debeljacsai magyarságot is ötlekapc toljuk abba a harcba, amely már megkezdődött és amely a magyarság boldogságáért folyik. Várady Imre beszédét a jelenvoltak nagy lelkesedése kisérte. Ezután ' v Araber László dr, fejtette ki a magyar párt programját, — Mi régi ismerősök vagyunk — mondotta Gráber László — ftem először szól k önöknek erről a helyről. Megváltozott körülmények között uj ideálokért uj h?rcra buzdiom önöket. A magy -r pártnak nem kelle te programot adni, mert a mi céljaink ott élnek a magyarság szivében, de programot keli adni azért, hogy megmutassuk, mi a különbség a Magyar Párt és a többi pártok között és felvilágosíthassuk újabban jelentkező barátainkat arról, hogy ne tgérjenek nekünk olyasmit, ami ne ünk nem kell,, hogy mi nem aha runk politikai autonómiákat, mi csak emberi jogokért küzdünk. A magyar párt minden magyart vallás- és'világnézeti különbség nélkül egységes szervezetbe akar tömöríteni. A magyar párt * mai államjagi helyzet alapján áll. Ragaszkodik a monarchists államíomáho& Az állam egységét tiszteli. Ezeken belül akarja jogait megvalósítani. Nem vagyunk csakszértis ellenzékieskedők. Mi ezt az orszá got gazdaságiig erős jogállammá akarjuk jeljeszteni. A mi kirmsígainfat minden polgára ennek a hazának nyugodt lélekkel teljesítheti, mert mi nem kívánunk mást, mint amit az alkotmány és a törvények már is biztosijának számunkra. Kívánjuk, kogy mint az ország minden más polgárának az alkotmányban biztosított teljes jogi és politikai egyen őség is megadassék. Kívánjuk olyan törvények létesítését, amelyek a gyülekezési, egyesülési és sajtó szabadságát biztosítják és olyan törvényeket, melyek lehetetlenné teszik bármely hatósági jcäsrgask » tói« vény és jogok megsértését. A közszabadságok a' bänfeiobiröság védelme alá hetyeseadSk Kívánjak, hogy adják vissza bi* rátánknak azokat a knltaregye* stíleteket, amelyek politikává! nem foglalkoztak. A kisebbségi po.üika legnehezebb része a nyelvkérdés A mi profra ínunk e tekintetben is világos. Kívánjuk, hogy anyanyelvűnket szóban és írásban a közigazgatásnál és a bíróságoknál hasinál* fák, amint az Csehszlovákiában is történik. Kívánjuk, hogy a meghozóit törvények szerinti (közigazgatási Önkormányzat} éleire hivassák és a községi, járási és törvényhatósági választások az általános, titkos választójog alapján kiírassanak. kt önkormányzati testületek ü.ésén min* den polgár anyapyei.vén szólhasson és a jegyzőkönyvekéi a nemzetiségiek1 nyelvéh is vezessék.. Sivánjnli * .haj»a6ö ét fcsthus érdekében, hogy olyan elemi é* kösépiskolákot állítsanak fel, amelyekben as államnyelv hitelese tanítása melleit a kisebbségek . nyelvén is tanítsanak. Nem kívánunk nyelvi tekintetben sem többel, mint amit kívántak a. kisebbségek Magyarországon. Bár ebben as országb a a vallásszabadság torvényíleg van bktcsitva, mígis olyan törvényjavaslat készpí, mely oz egyházközségi, telkipásztori funkciókat a politikai megbízhatósághoz akarja kötni. Ha ebbői törvény lesz akkor a kis helyi potentátok fogják meghatározni, hogy kik végezhessenek egyházi funkciókat. A magyar párt az egyházi önkormányzat biztosítását akarja. A politikai amnesztia ra vonatkozó kívánságunk a király akaratából valószínűleg a napokban Valóra válik." Kívánjuk a . gazdasági szabadságot és minden ezt akadályozó törvény megszüntetését, továbbá ama rend» szer eltörlését, mely részvénytársaságok és szövetkezetek alapítását a (ormány szerveitől teszi függővé. A mi adórendszerünkben'jelenleg oíy nagy a zűrzavar, hogy” senki' sem ismeri ki magát. Olyan egységes adórendszert akarunk, mely a létminimum elismerése mellett a progresszív adózást vezeti be, 1919-ben az államfő prokíamáKa azt az elvei, mely szerint a nagybirtok megszüntetendő s a A föld azoké legyen, akik megművelik' Ez a királyi szózat nem disdn£vált nemzetiségek szerint. Viszont a készülő törvénytervezet a kisajátított fötóehs! hisitéisg « szerbeknek |ü!«
