Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-21 / 139. szám

19221 május 21. BACSMEGVEI NAFLÖ & óim Az országos telepítési akció Az cgrárjőnokak konferenciája Az ország agrárhivatalain&k főnö­kei Beogradban konferenciát tartot­tak, amelyen az agráxreíonn-törvény tervezetével és a telepítési akcióval foglalkoztak. Hosszú vita után a konferencián jtobb határozatot is hoztak a telepí­tési akcióra vonatkozólag. A ha­tározatok a kővetkezők: J. A telepítésre kijelölt birtokokat az állam ingyen, vagy hosszú lejáratú hitelnyújtással adja, de semmi esetre sem ' bérbe, miután bebizonyosodott, hogy'ez csak a spekulációt szolgálná és Visszaélésekre adna alkalmat. 2, A telepítés végrehajtása csak akkor kezdődik, ha a telepítésre szánt földeket végleg parcellázták, de viszont később nem kezdhető, mint az agrárréform végrehajtásakor, 3. A telepeseknek lehetővé teszik, hegy házakat építsenek és pedig vagy Úgy, hogy az állami erdőkből kapnak építőanyagot, vagy valamely más módon. Külőnöe gondot fognak fordítani arra,' hogy az egy községből, vagy járásból származó telepesek egy helyre kerüljenek. 5. Maláriával fertőzött vidékekről nem .fognak telepíteni 6. A Magyarországból áteptáit szer­bedet, az Ovese Poíjéra telepítik, en­nek a gyors végrehajtására külön bi­zottságot. szervesnek. Ezej: a határozatok figyelmet ér­­dsmlők a magyarság szempontjából, miután a telepítési akciónak egyik főcélja a Vajdaság nemzetiségeinek telepítés utján való ellensúlyozása. nagyobb részben az Irodai munkák» ban teljesen járatlan, kvalifikáció nélküli emberek. Az elbocsátottak most, hogy szö­vetségük sem emeli fel szavát érde­kükben, bírói utón fogják Jogaikat keresni. Megkérdeztük az elbocsátásokra vonatkozólag Csapta Kazimirt, a volt veliki-kikindai a újonnan kinevezett veliki-becskereki pénztár igazgatóját, aki a következőket mondta — Á rendelet nem a mi intenciónk1 gilnk van. szerint készült, Koráty javaslata is a nemzetiségi szempontok figyelembe vételével készült. A megmaradó tiszt­viselők január 1-tő! visszamenőleg megkapják a felemelt illetményeket, míg az elbocsátottak részére a régi 1919-ben készült s eddig érvényben levő fizetési skála szerint fogunk 3 havi végkielégítést folyósitani. Az elbocsátottak közül azok, akik aláír­nak, visszamaradltatnak mint napi­­díjasok, mert munkaerőkre szüksé-Átszervezik a munkésbiztosiíókat Elbocsátották a mugger és német nem­zetiségű tisztviselőket •—■ Megmarad­hatnak — mint napidljasok A szociálpolitikai minisztérium utasítására a vejvodinai munkásbiz­­tasitó pénztáraknál Is foganatosítot­ták az admimsrtracionális költségek csökkentését. Feloszlatták a sentai, pancsevói és vdild-kikináai kerületi pénztárakat. Koráty Vltomir rendelkezési állo­mányú miniszter, a vojvodinal műn­­kásbiztosiió pénztárak miniszteri biz­tosa felhívta a sombori országos pénztárt javaslattételre, azonban a szakértők által elkészíteti hivatalos javaslat félrciételével, az átszerve­zésre vonatkozólag teljesen uj ren­deletet bocsátott ki, melynek alap­ján a pénztári tisztviselők mintegy 35 százalékát felmenti állásától. Az elbocsátottak kivétel nélkül magyar és német nemzeilségüek. Majd mind nyáján 8—10—14 éves családos tisztviselői a pénztárnak. Jó részű k a munkásbiztositás megszületése óta a psnztárnál működik s annak szö­vevényes adminisztrációját tökélete­sen ismerik. Megtartottak ezzel szemben olyan tisztviselőket, akik alig pár hónapja tisztviselői a pénztárnak és hogy a létszám és adminúztrációs költség redukció még teljesebb legyen, az elbocsátott kisebb állásokban lévő tisztviselők helyébe egyidejűleg ki­neveztek majdnem annyi 2—3 osz­tállyal magasabb tisztviselőt, akik fizetése összesen a kétszeresénél is többre mg az elbocsátottak fizeti. sénél. Az újonnan kinweaettek leg* A sentai sőpanama Eladták a kereskedők egyesületének áriáját Ssata városit «jRzi köbéit® meg az idő: ott is, mlpfc mindenütt, vígan virágzik a korrupció, mely a sentai közélet vidéki levegőjét is megfer­tőzte. A3 alábbiakban ennek illuszt­rálására Ismertetjük! Santa egyik te­kintélyes kereskedőjének. Milosevics Szláviénak sópanamáját, amelyről már széltébea-hosszábaa beszélnek Senía városában. Ezelőtt két héttel Milosevics Szláv­­kő, a sentai Lloyd elnöke, a nevisadi kereskedelmi és iparkamara kčtebeu­­járására kapott kedvezményes áron nyolc vaggen sót a kereskedelemügyi miaisztériyrotól Milosevics a nyolc vaggon sót azon a elmen kapta, hogy azt a kereskedők egyesületének tagjai között felosztja. A nyolc vaggon sóból öt vaggon meg ia érkezett Seatára. Az élelmes elnök —- akinek privát akciójáról a kereskedők egyesülete semmit sem tudott — kiváltotta a sószállitmányt, de a sőt nem osztotta kf, — amint azt a minisztérium előírta — a ke­reskedők között, hanem eladta két eentai nagykereskedőnek. Ezen az üzlaten Milosevics or . természetesen jó pár esep dinárt keresett. Az egész sdügyről — mint mon­dottuk •— senki sem tudott Sentán, A dolog talán sohasem tudódik ki, Milosevics ur korrektségén és becsü­letességén talán soha csorba nem esik, ha a véletlen nem $5a közbe. Az történt ugyanis, hegy egy szép napon levelet kapott a sentai Lloyd vezetősége, illetőleg maga az elnök. A levelet a portás a Lloyd helyiségé­be vitte, ahol az elnök távollétében a kereskedők egyesületének alelnökié bontotta föl. A levélben - arról érdek­lődtek a minisztériumból, hogy a még elszállításra váró három vaggem sóval mi történjék? Ferenczy Pál a!­­elnök hirtelenében nem tudta miről van szó, mert a Lloyd, amelyre a levélben utaltak, soha senkinek sem adott megbízást só vásárlásra. Hama­rosan tisztázódott azonban a dolog. Arról sokan tudtak, hogy Milosevics elnöknek nemrégiben öt vaggoa só érkezett. Könnyű volt következtetni: az elnök ur a sentai Lloyd nevével visszaélve, az öt vaggon sóval a ma­ga javára panamázoti A sentai éópapamát — mint érte­sülünk a sentai Lloyd a legközelebbi nyilvános ülése elé viszi. Véget ért a génuai konferencia Elfogadtak a tízéves békepaktumot — „Az európai politikának a béke bélyegét kell magán viselnie** A génuai értekezlet péntek dél­előtt véget ért. Harminckilenc napos tanácskozás után bezárult a Palazzo Reale lapuja, ’a szövetségesek, kik mellett a semleges és háboruvesztes államoknak csak statiszta szerep ju­tott, széjjelmeatek s amit maguk után hagytak,’ azon- Európa most Hamlet­ként töprenghet: Szavak csak sza­vak ... Az elhangzott búcsúztató nyilatkozatok is fényesre csiszolt ko­­porsószögekkúnt hullottak a gyászo­san kimúlt génuai értekezlet emléké­re. De a szokvány-udvariasságok szó­­özönéhől mégis élesen csendült ki a bucsuzás pillanatában Colrat francia államtitkárnak, a gazdasági bizottság elnökének mondása, hogy a szenvedő Európát nem szabad többé nagyhan­gú frázisokká! félrevezetni Ab aiolaó ilés. Az értekezlet záróülését a szokásos formaságok között pénteken reggel 9 óra 15 perckor nyitotta meg Facta elnök. Minden Hyarasrnaág oka a béke és bizalom hiánya. Utána H a t h e O a a beszélt, »kij kijelenti, bog-/ az az állapot, amely most uralkodik, nagyon ts a háborúra emlékeztet Annyi bizonyos, hogy még nincs béke a világon. Ezután a háború és & háború cláni idők pusz Másairól beszél, és vázolja Örosscr­az egyik oldalon munkanélküliség, a másikon éhínség, az egyik oldalon felhalmozódott áruk, amelyeket elad­ni nem tudnak, a másik oldalon ugyanezeknek az áruknak hiánya. Mindennek a nyomorúságnak oka a béke, a bizalom hiánya. A világgaz­daság inehanizmusát ismét meg keli indítani. Nem elegendő, ha két nem­zet egyezményt köt,, az, sem elegendő, ha több nemzet közt egyezmény jön létre. Valamennyi nemzet együttmű­ködésére van szükség. SSfefjadjáÜs a gssáasági bizottság határosaiéit, Facta bejelentése után C s 1 c s e­­rin kér szót és kijelenti, hogy az orosz delegáció a , gazdasági bizott­ságban több feníartással élt, amely­hez továbbra is ragaszkodik. A gaz­dasági bizottság határozatait csak ezekkel a fentartásokkal fogadja el. Ccirat és Molta Izgatott hangon til­takozott Csicserin szemrehányásai el­len. ' • • Miután több szóitok néni jelentke­zett, Facta elnök a gazdasági bi­zottság hahtározatait elfogadottaknak jelenti kL A koriátalt garanciális ezertó­­déet imledea állam aláírja. Az elnök ezután S c h a n z e r olasz külügyminiszternek adta meg a szót, szig ínséges k&IgzftéL é világé» ma aki mint a PóHUkai bizottság hatá­rozatain ák előadója, nagy vonásoki­ban megismételte azt, amit .tegnap, mint a politikai bizottság előadója mondott, -r-Facta elnök ezután Ángoiország­­tói kezdve valamennyi országhoz azt a kérdési intézi, vájjon belép-e a ga­ranciális békeszerződésbe? Elsőnek Llovd George felelt igennel. Barthou a francia delegáció nevében kijelenti, hogy « cannesi határozatok értelmé­ben kormányának a politikai bizott­ság határozatának elfogadását fogja javasolni. Belgium ugyanezt a nyi­latkozatot teszi. A többi meghívó ha­talom, Olaszország és Japán, hozzá­járulnak a határozatokhoz. Ezután betűrendben a meghívott hatalmakat szólítják fel nyilatkozattételre. Első­nek Schober kancellár Ausztria ne­vében kijelenti, hogy a garanciális békeszerződéshez csatlakozni kész. Egyes államok feníartással élnek. Németországot nyilatkozattételre nem szólítják fel. Mivel a felszólítások után szólásra senki eem jelentkezik, Facta elnök i politikai bizottság határozatait elfo­gadottaknak jelenti ki. Lloyd George tanácsai Orosscrsaágaak, Ezután LIcyd Georgs kért szól Líoyd George igen barátságosan arra figyelmeztette Oroszországot, hogy Európa a segítséget csak úgy fogja megadni, ahogy segítséget adni szo­kott. Európának megvarrnak a maga előítéletei. Ez előítéletek egyike, hogy ha a vevő árut vásárol, azt meg is keli fizetni. Ha szükségben lévő em­ber valamit kölcsön kér, meg van az az előítéletünk, hogy fizetni fog, mi­helyt pénzhez jut. Ha valaki, aki már tartozik, megint pénzt akar kölcsön kérni, ez nem fogja Európának meg­mondani, hogy tartozását elvből nem fizeti meg, mert különben annak, aki ilyen elveket vall, Európában köl­csönt nem adnának. ' m ftartheo beszéde. Llóyd George után Barthou szólalt fel, s Oroszországgal is kereste a megegyezést és lojális magatartását bizonyítja, hogy Oroszországgal to­vább tárgyalt. Később Pétervároít Barthout in eííigie elégették. Erről hiteles tudomása ■ van. Barthou e-zuiáa Rathenau kijelentésével foglalkozik és az itt képviselt harminchárom ál­lam előtt kijelenti, hogy Franciaor­szág sohasem akarta, a háborút és most teljes szivéből a békét óhajtja. , Facia elnök ezután rámutatott arra, hogy számos gazdasági probléma alapelveit vitatták meg és fontos irányvonalakat állapítottak meg, hogy az európai nemzetek pénzügyi gyó­gyulását elérhessék. , Ä Hágában folytatandó tárgyalások nem jelentenek Egyebet, mint a Gé nüában megkezdett munka folytatá­sát. Génua nem tudta az egész mü­vet befejezni úgy, ahogy azt elvárták és megkívánták tőle, mindazonáltal megnyitotta az uj európai politika, utalt Azok az államok, amelyek teg­nap még a háború utóhatásai folytán egymástól e! voltak választva, közö­sen alapozták meg ezt &z ü) európai politikát. Az európai politikának holnaptó' kezdve az emberi közösség és az európai béke bélyegét kell magán, viselnie. Lloyd George csak akkor ressy Párisba, ha meghívják. Páriái jelentés szerint a francia kormány eddig semmiféle értesítést asm Kft&oti savói, hegy Lloyd George

Next

/
Oldalképek
Tartalom