Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-04 / 122. szám
Ära 1 dinár BAGSMEGYEI XXIII. évfolyam Sabotica, csütörtök 1922. május 4. 122. szám Bejelenik minden reggel, ünnep alán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexanrira-nlica 4 szám alatt Kiadóhivatal t Kralja Alexandra-alica 1 (JLclbach-palo<ta) Széljegyzetek egy nyilatkozatra A Bácsmegvei N pló mai szániá* Iran közölte Jaksics Zsarkó dr.-nak, p demokrata párt kimagasló tekintélyű tagjának nyilatkozatát, amelyben az illusztris politikus a magyar szervezkedéssel szemben mondja ei kritikáját és észrevételeit. Ez a nyilatkozat nagy figyelmet érdeme, szimptomatikus jelentőségénél és érdemleges tartalmánál fogva egyaránt. Hosszú idő musva végre megint olyan nyi atkozatot hallunk, melyet nem a türelmetlenség fiú és a gyanakvás irányit, hanem amelyik fölül melkedve a" múló pártérdekek és választási manipulációk sártengeréből örökérvényű szempontokhoz t általános emberi mértével szólaltat üneg. A relativitás elmélete — ugyiátszik — nemcsak a mechanikában érvényes. Einstein bebizonyitcita, bogy a test mozgása attól is füg«, hogy a szemlélő milyen helyzetből Vizsgálja. A tömegmozgalom megítélése pedig azon is múlik, hogy a megfigyelő melyik partról vizsgálja. Itt is érvényes az einsteini transzlációs elmé et, amelyik .azonban e. yként figyelmeztet t.rra, hogy a mozgalomban résztvevők ítélete, épugy befolyásolja ez a helyzetük, mint "a mozgalmon kivüi levőket szembenállásra késztető elhelyezkedésük. Annál nagyobb jóérzéssel olvassuk az objedivitás szavait, melyek megszólalnak s a maguk sz< mira figyelmet követelnek Jaks cs Zsarkó nyilatkozatában. S csak ennek a két éle helyzetből való vizsgál dásnak, az e térő szemszögből való nézésnek túl jdonitjuk, hogy olyan aggodalm król is számot ad ez a megnyilatko ás, amiben nem tudnak osztozkodni azok, akik a magyar szervezkedésben résztvesznek. Elismerjük azt is, hogy ezeket a aggodalmak t a tudományos s emléi dés keltette föl. Meit csak az, aki a tömegmozgalmaknak a társadalmi erőkkel való Csszefü gé ét keresi, gondolhat arra, higy netté* lesz a "nemzeti?égi alapot a szervezkedés altpjává tenni akkor, amikor lülönbözö gazdasági helyzetük küönbözö érdekek megvédésén késztetik az egy nemzetiség tagjait is. A tudományos vizsgá ódás és a pelitikai élet tapasztaltai igazolják ennek a kétségnek jogosultságát, d; a tényleges helyzet v zsgálata igazolja azt is, hegy egyelőre még nem jogosultak ezek az aggodalmak. Mert a magyar párt programja bátran felölelheti a nemzetis gi igényeknek szí a minimumát, amelyek egv ideig -r retnéih íoieg minél rövidebb ideig — masa mellett találja a nemzetiségek minden tagját, osz.á'vra, tarsadalnv elhelyezkedésre ás felekezetre való tekintet nélkül. Hogy a közoktatás terén érvényesüljön a nemzeti ég nyelve — e kérdésben aligha lehet eltérés magyar földbirtokos és magyar zsellér köz!. Hogy az igazságszolgáltatásoói ne legyen kizárva a nemzetiség nyelve — ennek kiküzdésében egymás mellett résztvehetnek a magyar adósok és magyar hitelezők. Hogy az adóztatás terén ne legyenek különbségek a nemzetiségi hovatartózandó%ág alapján — ebben is megegyezik annak a magyarnak érdeke, aki földadót fizet annak a magyarnak érdekével, akit csak ÍV. osztályú kereseti adóval róhatnak meg. Hogy a községi közigazgatásban a nem zetiségek számarányukhoz képest vehessenek részt és használhassák ott beadványokban ás élőszóval Is anyanyelvűket — ennek követelése is aligha fogja megosztani a magyarságot. Van tehát olyan minimális nem zetiségi program, aminek teljesülése előtt a magyarság egységét nem veszélyeztetheti az a kétségtelenül centrfpetaiis érv, hogy tagjai külön böző társadalmi osztályhoz tartoznak. Ha ez a nemzetiségi program megvalósul, úgyis be fog következni az, amit Jaksics Zsarkó éleslátása megjövendölt, a magyarok abban a pártban fognak elhelyezkedni, amelyik osztályhelyzetüknek legjobban megfelel. A magyarság egységét tehát igen könnyű megbontani: teljesíteni kell nemzetiségi követeléseit. A határmegállapitó bizottság döntött a suboticai határkérdésében Kelebia egy része visszakerül — Sabotica visszakap nyolcezer kát. hold területet *— A magyar delegátusok nem fogadták el a fölajánlott területeket A nemzetközi határkiigazitó bizottság napokon át tárgyalt Szegeden a uboticai és a szomszéd községek hdárának kiigazításáról. A határki- Uazitási tárgyalások meglehetősen szenvedelmesek voltak, egyizben me* >s szakadtak, a jugoszláv delegátusok Beogradba utaztak, hogy a küi ügyminiszteriumtól uj utasitásokat kéi jenek. A tárgyalások tegnap eredményre vezetlek. Dobanovacski Pál suboíicai főispán szerdán az esti órákban kapoti Divata os értesítést a tárgyalások befejezéséről. A határkiigazitó bizottság döntéséről eddig a következőket tudtuk meg: » Subotica város a Magyarországba esett 32.000 hold földjéből visszakap 8000 holdat és pedig a kelebiai 112-es háromszögelési pont közelében. A magyarok a Kígyós patak környékén kapnak csekély sávot a suboticai határból. Az uj' határ Kelebia irányában Magyarország felé eltolódik úgy, hogy Alsókclebia és Felsökelebiának fele Jugoszláviába esik, Felsökelebia másik fele Magyarországé marad. A kelebiai pályaudvar szintén magyar marad. A Suboticával szomszédos községek határaiban semmi jelentős változás nem tesz. Nem felel meg a valóságnak a Politika tegnapi számában Megjeleni azon hir, hogy Katymdrt és Hercegszántót Jugoszlávia kapja. így az a íelyzet marad továbbra is, hogv Katymdr 8000 hold földjéből 7200 Jugoszláviába marad, a Község pedig Magyarországba esik. Dobanovacski Pál lapunk munkatársa előtt kijelentette, hogy Ma yarországnak az SHS delegátusok felajánlása folytán a magyar kormánynak módjában lett volna 25.000 magyart Magyarországhoz csatolni. A magyar delegátusok azonban a főispántól nyert információink szerint arra való hivatkozással, hogy ők nem ismerik el a trianoni szerződés hatályosságát, még a javukra történő megváltoztatásról sem tárgyallak, 1 javaslatot nem vették tárgyalás alá. Illetékes helyen az SHS. h»tár'riigiszitó bizottság munkáját, ha nem s minden részletében, de általában sikeresnek mondják. A 8000 holdnyi suboticai föld visszacsatolása, mindenesetre már jelentős eredménynek tekinthető, bár a bizottság arra törekedett, hogy megfelelő rekompenzációk ellenében az egész suboticai határnak az SHS. királyághoz vara csatolását elérje. Á határkiigazitó bizottság döntésének részletei csak pár nap nuiiva kerülnek nyilvánosságra. A rapallöi szerződés a népszövetség előtt Nincsen ellentét a kormány és Nincsics között A »Rijeesc munkatársa felkereste Nincsics külügyminisztert, aki Beogradbó] Génuába menet átutazott Zagrebon. Ez alkalommal a külügyminiszter az S. H. S.—olasz tárgyalásokról a kővetkező kijelentést tette; A »Rijecs« munkatársának, akivel hosszabban elbeszélgetett az aktuális politikai kérdésekről és főként az S. H. S.—olasz tárgyalásokról: — A királyság és Olaszország közti viszony nem maradhat továbbra is olyan, mint ma. A viszályok rendezésére ebben a pillanatban két megoldás kínálkozik. Az egyik a barátságos megegyezés, ami abban az esetben lehetséges, ha visszakapjuk ae olaszoktól azokat a, területeket, melyek a rapallói szerződés szerint nekünk járnak. Ha ez non lehetséges, akkor az egész ügyet nemzetközi védelem alá helyezzük, melynek ítéletével mindkét félnek meg kell elégednie. Lehetetlenség ebben az esetben, hogy az olasz kormány bármiféle kifogást találhatna a nemzetközi megoldás elleti. Egyik félnek sem áll érdekében, hogy a jelenlegi állapot továbbra is megmaradjon. • Csodálkozom azon, — mondotta Nincsics, —. hogy a sajtó egy része azt a hirt terjesztette, hogy én eltértem a rapallói szerződéstől. Én minden kijelentésemben hangoztattam, hogy a rapallói szerződés az egyetlen alap, amelyen békés módon rendezni lehet a köztünk és Olaszország közti vitát. A beogradi Tribunának az a közlése, hogy Pasics közt és közöttem nézeteltérések volnának, m e ggyengítette helyzetemet Géncában, bár újból kijeíenthe‘íem, hogy köztem és Pasics, valamint a kormány többi tagjai közt teljes az egyetértés és ez egy: pillanatig sem volt megzavarva. Ami azokat a híreket illeti, hogy Kumanudi pénzügyminiszter nem követte a kormány felhívását, hogy Génuábő] Beogradba jöjjön, ami kormánykörökben rossz hatást váltott ki, Nincsics kijelentette, hogy ez nem teljesen igy áll. Kumanudi két nap rontva Beogradba fog érkezni; Géntráfcan való jelenléte a jóvátételek és egyéb fontos kérdések miatt a napokban még feltétlenül szükséges volt. Nincsics nyilatkozatával tehát meg van magyarázva az a már-már kínossá vált feltűnés, amit Kumanudi pénzügyminiszter távoliéte kormánykörökben okozott, aki, dacára a kormány felhívásának, még nem érkezett vissza Génuából Beogradba.
