Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)

1922-05-19 / 137. szám

1922. májas 19. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Hőmérséklet 38.5, érverés 12 6-130 légzés 39. Közértet változatlan. Athén. A román királyi pár meg­érkezett Athénbe. A kikötőben a görög királyi pár fogadta a vendé­get. A vendégeket a város lakossága mindenütt lelkes ovációban részesi­­tet e. A trónörökösné állapota a nyűgöd­­tan eltelt éjszaka után javult. A magyar miniszterelnök fcSleavoaete halálraijáioit bárom embert Bethlen István gróf dunántúli kor­­tesutja — mint Budapestről jelentik — .véres vasúti szerencsétlenséggel záródott. A miniszterelnök különvc­­nata — hazatérőben — Biatorbágy és Budaörs között halálragázolt báron? •vasúti rffunkást, akik közöl az egyik meghalt, a másik kettő pedig súlyo­san sérülve halállal vivődik a buda­pesti Kéku»-k6r házban. A pályatesten dolgoztak a vasúti wunkások, amikor a miniszterei nők külön vonata a kanyarodóból nagy se­bességgé; robogott Budapest felé. A munkások csak utolsó pillanatban vették észre a vonatot, menekülni próbáltak, de már késó volt, a robogó vonat elsodorta őket. Rémült sikoltás hallatszott a pályatesten, a mozdony­­vezető rögtön fékezett és amikor Bethlen gróf és a kíséretében utazó képviselők leugrottak a kocsikról, borzalmas látvány tárult szemeik elé. 'A kocsik alatt három ember feküdt elgázolva. Az egyik munkás rögtön meghalt, a másik kettő még élt, ami­kor nagy erőfeszítéssel sikerült ki­húzni őket a kocsik alól. Félmillió értékű kövek a sentai-uti temetőben A kSsSk síremléke helyeit jótékony alapítvány A világháború folyamán minden városban, így Sufcoticán is akció in­dult meg, hogy az elesett és elhunyt katonák sírja fölé emlékművet emel­jenek. Gyűjtés indult meg erre a cél­ra a társadalom minden rétegében és a katonák szabadságolásuk alkalmá­vá! szintén adakoztak elhunyt bajlár­­saik emlékének megörökítésére. Su­­boticán a Senta-uti temetőben tervez­tek ilyen katonai síremléket és erre a célra gyűjtött összegből megvásárol­ták a szükséges gránitköveket és azokat a temetőbe szállították. A terv­­végrehajtására azonban mindeddig ®ena került sor, most pedig annál ke vésbbé tehet megvalósítani, mert a munkádé jak emelkedése folytán az emlékmű felállítása több százezer ko­ronába kerülne, amire nincs mégis lelő fedezet. Az emlékmű-alapnak u|yan még van körülbelül 15.000 ko­ronája, de ez elenyészően csekély összeg erre a célra. Miután most már kétségtelenné vált, hogy az emlékmű-tervezetet nem lefiet megvalósítani, a városi főmér­nöki hivatal megkeresésére egy bi­zottság fog határozni afölött., hogy mi történjék a temetőben fekvő gránit­­■ kövekkel, illetve, hogy azoknak érté­két milyen célra fordítsák. Az öt év alatt, amióta a köveket megvásárol­ták, a gránitkő értéke köbméteren­ként 40 koronáról 6000 koronára emelkedett, úgy, hogy ma az emlék mii-alapítvány vagyonát képező 90 köbméter gránitkő értéke meghaladja R félmillió koronát. Mivel nincs el­döntve, hogy tulajdonképpen melyik hatóságnak van joga az emlékmű­­alapítvány felett rendelkezni, mert az adományokban a polgárság és kato­naság annak idején egyaránt részt­­vett, elhatározták, hogy mindkét részről bizottságot küldenek ki hatá­rozathozatal végett. Pénteken délelőtt 10 órakor a vá­rosi hatóságok részéről Tabakovics Miklós polgármester-helyettes, Kara­­kasevics Gábor rendőrfőkapitány, Sztipics városi főügyész és Petrovics városi főmérnök, a katonaság részé­ről pedig Lazarevics ezredes helyőr­ségi parancsnok a Sentai-uti temető­ben meg fogják tekinteni a köveket és azután fognak határozni azok ér­tékesítése és s befolyó' összeg hova­­fordítása fölött. Mint értesülünk, az illetékes körök a befolyó közel félmillió koronából olyan jótékony alapítványt akarnak létesíteni, mely a sivár kőemléknél jobban reprezentálja az'elhunyt kato­nák emlékét és emellett kapcsolatban van a háború áldozataival. A fölme­rült tervek közül az látszik a legstil­­szeröbbnek, hogy a kövek árából em­­lékalapitványt létesítsenek a Suboti­­cán tervezett gyermekotthonban azok­nak a gyermekei számára, akiknek sirja fölé eredetileg a kőemléket szán­ták. így a sírok fölé emeit hideg kö­vek helyett azoknak ára a hadiárvák nyomorának enyhítésére szolgálhat. Julius 26«án folytatják Hágában a gémiában* megkezdett tanácskozásokat Megállapítottak a hágai bizottság munkarendjét — A bizottság ülésezése alatt s utána négg hónapig tilos minden ellenséges propaganda,— Franciaország nem vett részt a határozatban első bizottság albizottságának időszakra érvényes. A propagandára séffel biztosítsa a konferencia sikeréi és pozícióját, a tárgyalások esetleges meghiúsulása semmiképpen sem gyöngíthetné. A blokádpolitika ujra­­felvétele, akárcsak diplomáciai térem is, a jelenlegi viszonyok között igen hamar nemcsak kilátástalan volna, de káros is. A szovjetkormány szilár­dan áll, ami abból is kitűnik, hogy ma már az összes néprétegek, köztük a polgári intelligencia is, zárt sorok­ban állnak a szovjet mögött. Ezután igy folytatta. Csjcserin. — Ä rapaüói szerződésnek gazda­sági szempontból rendkívüli fontossá­got tulajdonítok. A szerződés gyakor­lati hasznát azok a tárgyalások fog­ják biztosítani, amelyek most indultak meg a német ipar képviselői és az illetékes orosz szervek között. Az isütörtöki ülésén Olaszország, Anglia, Japán, Lengyelország, Románia, Oroszország, Svédország és Svájc részvételével a következő határozato­kat hozták: 1. Bizottságot fognak küldeni az orosz szovjeíkormány és a többi kor­mány között fennálló érdekek ismé­telt megvizsgálására. A bizottság fel­adata lesz, hogy a hasonló megbízás­sa! megalakuló orosz bizottsággal érintkezésbe lépjen, A nem orosz bizottságban képvi­selt hatalmaknak és megbizottaíknak nevét legkésőbb június 20-ig közölni fogják a szovjetkormánnyal és viszont az orosz bizottság képviselőinek nevét a többi kormányokkal. 3. A bizottságok tárgyalni fogják az adósságok, a magántulajdon és a hi­tel kérdésével kapcsolatos valameny­­nyi felmerülő probléma. é. A két bizottság tagjainak 1922 julius 26-án meg kel! jelenniük Hágá­ban. 5. A két bizottság igyekezni fog, hogy a harmadik pontban megjelölt kérdésekre vonatkozólag közös aján­latokra jusson. 6. A bizottság nyugodt működésé­nek lehetővé tételére és a kölcsönös bizalom helyreállítására a szovjetkor­mány és az orosz szovjetekkel jelen­leg szövetséges kormányok egyrész­ről, másrészről a többi résztvevő kor­mány megállapodást fog kötni, mely szerint tartóskoiniek kell kölcsönösen minden agresszív cselekedettől és bármiféle ielfergató propagandá­tól egymás területén. A kötelezettség:, amely szerint minden agresszivitástól tartózkodni fognak, a jelenlegi status quo figyelembevéte­lén alapul és a bizottság működésé­nek befejezése után még négy havi vonatkozó kötelezettség alapján az egyes kormányok semmiféle formában nem avatkozhatnak ba­le más államok belső ügyeibe, a többi országokban működő politi­ka? szervezeteket sem pénzügyi­leg, sem más eszközökkel unta tá­mogatják és saját területükön is elnyomnak minden olyan kísérle­tet, amelynek az a célja, hogy más államokban erőszakos tetteket idézzen elő, vagy alkalmasak arra, hogy a területi és politikai status quot megzavarja. A hágai konferenciának nem lesz politikai jellege. Lloyd George több tudósító előtt arra a kérdésre, vájjon elmegy-e Há­gába, azt válaszolta, hogy eddig még nincs szándékában ezt tenni, mert a hágai konferencia technikai jel­legű lese és a megállapodást szakszert tanácskozások ntján igyekszik elérni. A konferenciának nem lesz politikai jellege. Arra a kérdésre, vájjon a há­gai delegáció Oroszországba is el­­megy-e, Lloyd George ezt válaszolta: - Alig hiszem, hogy most valaki­nek bátorsága volna Oroszországba elmenni. A szerda esti órákban a konferen­cia tagjainák körében köztudomású lett, hogy Washingtonban félhivata­losan a következő kommünikét tették közzé: A Fehér Házban kijelentik, hogy az az amerikai. jegyzék, amely választ ad a hágai szakértői bizottságban való részvételre vonatkozó meghívás­ra, további tárgyalások szániára nyit­va hagyja az ajtót. Ennek a közlésnek rendkívüli fon­tosságot tulajdonítanak; tekintettel a szenátoroknak e kérdésről legutóbb tartott beszédeire. Csicserin leleplezése az Oroszország ellen tervezeti támadásról Azok a titkos okmányok, amelye­ket Csicserin tegnapi beszédében jel­zett, amelyeket azonban az elnöklő Schanzer nem engedett bemutatni, négy szigorúan bizalmas levél máso­latát tartalmazzák. A leveleket a Vrangel-hadsereg tábornokai és a pá­risi cári követ váltották a írancia­­délszláv és román kormány megbi­­zottaival. Az egyik levelet Miller tá­bornok Giers párisi követnek irta, a j másik utasításokat tartalmaz a jugo­szláviai Vrangel-hadseregnek. A má­sik két levél a Vrangel-hadseregnek szól. A levelek azt bizonyítják, hogy a francia, román és délszláv kormá­nyok 9erény előkészületeket tesznek az Oroszország ellen való támadásra. A »Neue Freie Presset génuai leve­lezője szerda délután beszélgetést folytatott Csicserinnel, Csicserin a kő­vetkezőket mondta: A szovjetkormány mindent elkove-A feeográál polgárnsesies* kifényesítette a szobrokat A beogradi polgármesterben hatá­rozottá n van humor. Alig pár nsp előtt történt, hogy az egyik beogrsdi lap azt a kérdést intézte hozzá, nogy miért is tocsoltstja az utcákat a legnagyobb felhőszakadás köze­liié, most pedig a beogradi szob­rokat tréfálta meg a város bölcs atyja... Beograd váios? tudvalevőleg tel­jes erővel készülődik a királyi eskü­vőre. Köveznek, építenek, rombol­nak, szépítenek, csakhogy szép le­gyen a főváros az esküvő napjára. A nagy igyekezet közepette* nem csoda, hogy olyasmi is előfordult, ami az egész városi megnövelteti. A polgármester ugyanis rendete­­iet adott ki, hogy hozzák rendbe a beogradi szobrokat. Tisztítsák meg és fessék be őket. Nosza erre neki­álltak a munkások a szobroknak. Mindenféle szerszámokkal fúrlak­­faragtak, hogy eltávolítsák a régi ■-zobormüvek patinás zöldjét, mikor ezzel készen voltak, festéket szed­tek elő, keféket és úgy kifényesitei­­ék Milán király csizmáját, hogy csak úgy ragyog. A polgármester személyesen ment meggyőződni, hogy hogyan hajtják végre a parancsokat és nagy büsz­kén sétált fel-alá a szobrok körül, Az ulca népe is körülállía a szob­rokat és az egyik helyen odaáll egy német a polgármester elé és meg­szólítja : — Mit csinálnak ezek polgármes­ter ur? — Hát nem látja? Ttisziiíják a szobrokab — De az istenért, hát nem sza­bad hozzányúlni a szobrokhoz, ügy szép az, ha patinás. Nem sparherd az, hogy tisziitani kelljen. — Nem ért maga ahhoz — vála­szol félvállról a polgármester. — De engedjen meg urán?, éti Vagner bécsi szobrász vagy, mióta sz eszemet tudom, szobrokkal dol­gozom, hát kell, hogy értsek hozzá. A polgármester ránézett, csóválta a fejét és már szereteti volna odábö állni, ds a szobrász még utána­­szóit: — Holnap egész Európa magán nevet poloánnester ur. ... És másnap mi történt ? Nekiálltak a tegnapi munkások a .zobroknak és kínlódva, izzadva benzinnel szedték le a szobrokról a festéket. A polgármester pedig tett, hogy messzemenő engedékeny- nem mer azóta kimenni az utcára

Next

/
Oldalképek
Tartalom