Bácsmegyei Napló, 1922. május (23. évfolyam, 120-148. szám)
1922-05-13 / 131. szám
4. cfđal. BACSMEGYEI NAPLÓ T922. május 13. A kisantant a kisebbségi kérdés miatt el akarja hagyni Cénuát — Nmcsics tanácskozásai Schanzerral — menetel előtt, a Bépszekáseknak megfelelőiem, mézes búzával várják az ifjú párt. Vőfély Pál herceg, násznagy: a yorki herceg, az örömapa tisztét Arzén herceg tölti be. Délután 4 óra 30-kor labdarugómérkőzés a B. S. K.—Bukarest "között. Eéte 8 óra 30 perckor tűzijáték. Este 10 óra 30 perckor a király és királynő Bledbe utaznak. Lehár uj operettjének főpróbáján Péntek este matatták be a „Frasquitáí“ Valósággal eseményszámba ment Lehár Ferenc uj operettjének, a »Frasquitác-nak már hetek óta várt ^»próbája. A Theater an der Wien, amely péntek este mutatta be a világhírű zeneszerző uj müvét, ezzel nyitja meg a nyári szezonját és abban bi zik, hogy a 2>Frasquitá«-n kívül más darab egyáltalában nem fog a nyári műsorra kerülni. A »Frasquita* szövegkönyve egy régi bécsi librettista cégnek, Willnernek és Reichertnek a munkája. Az operett hősnője, Frasquita, fiatal, szép, pezsgővérü cigánylány. Hőse pedig Mirbau francia világfi, aki minden szép nőért bomlik, tehát nein csoda, ihogy a csábitó cigányleánynak sem tud ellenállni, bár a menyasszonya, jövendő apósa és minden barátja rajta van, hogy megvédje a nagy csábitás ellen. Az első felvonás legelején Mirbau súlyosan megsérti a pompás cigánylányt, a harmadik felvonás után pedig a két szerelmes a kibékülés meleg csókjában forr össze. Közben végigviszi az operett a nézőt filmszerűen lepergő, komoly és vig jelenelek egész során. A komolyabb jellegű főcselekménybe mulatságosabb mellékcselekmény kapcsolódik, amely abban csúcsosodik ki, hogy egy mulatságos szoba tudós, Gallipeau végül feleségül veszi a Frasquitához pártolt Mirbau volt menyasszonyát, Dollyt, Mirbau apósjelöltje, Giraut pedig volt vejével versenyt vetekedik a cigányleány kegyeiért. Természetes, hogy ebben a versenyben a már kissé paralitikus öreg ur az, aki lemarad és Mirbau, diadalmaskodik. Lehár zenéje, amellyel fölvirágozta a helyenként kissé kopár szöveget, igen tiszteletreméltó színvonalat képvisel, ha nem is éri el a zeneszerző régi hires nagy operettjeinek nívóját. Ének- és táncszámai, valcerei, indulói, csárdásai elragadták a főpróba közönségét és valószínű, hogy a holnapi bemutató sikere rá fog duplázni a maira. Az előadás mintaszerűnek mondható. A főszerepekben a mai két legjobb bécsi operettszinész: Fischer Betty és Marischka Hubert mindent elkövet, hogy a legaprólékosabb részletekben is megfeleljen a szövegírók és a zeneszerző intencióinak. Fischer Betty élethü cigánylány és excentrikus toalettjeivel is feltűnést keltő varieté-táncosnő, Marischka Hubert pedig mint elegáns világfi nemcsak já'ékával, hanem énekével ii mindenképpen súlyt és jelentőséget adott szerepének. A Theater an der Wien a Burgtheatertől vette kölcsön a fiatal T h i m i g e t, akiben pompás kémikust fedezett fel a közönség. A mintaszerű rendezés, amely a legszínesebb képeket varázsolt^ a fcfcgöceég elé, Gutmann Ernő érdeme. Genua. Miután á magyar és bolgár nemzeti kisebbségeknek az SHS. királyságban való helyzetét a politikai albizottságban vita tárgyává akarják tenni, a kisantant képviselői csütörtök délután a Bristol-szállodában tartott értekezletükön elhatározták, hogy Schanzernak, mint a konferencia elnökének tudomására adják, hogy a kisantant és Lengyelország elhagyja Génuát, ha Magyarország és Bulgária a kisebbségi kérdést napirendre hozza. Miután a génuai konferenciát tisztán csak a cannesi*gazdasági program alapján hivták össze, amit nem lehet túllépni és miután a kisebbségi két\ drsben a Népszövetségi Liga illetékes, a kisantant nem hajlandó tűrni a konferencia programjába való önkényes beletiprást és a kisebbségi kérdés szőnyegre hozását. A kisantant delegáltjainak értekez* létén hozott határozatától függetlent Nincsics külügyminiszter külön tárgyalásokat folytatott Schanzer olasz külügyminiszterrel, akivel közölte, hogy Már néhányszor irtunk róluk, már néhányszor bele is világítottunk azokba a nehéz tragédiákba, amelyek a különböző fajok antagonizmusa folytán fordultak elő. A magyar fiú és az orosz asszony tragédiája, akik valahol messze, muszka földön megszerették egymást és becsületes lélekkel indultak el együtt az élet útjára. Az asszony eljött az ura után, otthagyva mindent Oroszországban és követte őt ebbe az uj hazába. De hiába volt a szerelem, hiába volt a hűség, az odaadás, a magyar falu nem fogadta be az indigénákat. A szülők haragos akarata, az após és az anyós ellenszenve meghiúsított minden boldogságot. A fiú vagy engedett a szülői parancsnak s elűzte, elkergette asszonyát, vagy a kitagadottságba maga is vele mehetett. Aki akar, mehet Orom-országba. Ilyen körülmények között természetesen óriási feltűnést keltett az a híradás, hogy mindazok az oroszok, akik ittrekedtek, mindazok az orosz asszonyok, akiket Magyarországon férjük hütlenül elhagyott, s mindazok a volt oroszországi magyar hadifoglyok, akik még egyszer vissza akarnak térni Oroszországba, eltávozhatnak és mehetnek a nagy muszka birodalomba isten hírével. A magyar kormány érdeklődött az orosz kormánynál, hogy esetleg magyarok bevándorlását is megengedné-e. A jelenlegi orosz kormány erre a kérdésre elvben igenlő választ adott. A jelentkezésnek május elsején kellett megtörténnie s ezen a napon körülbelül százharminc magyar jelentette ki, hogy vissza akar térni Oroszországba. Miután máshol elszállásolni nem igen tudták, először a g y 0 jtöfogházban helyezték el őket. Csütörtök este tizenegy órakor indul tak vissza Oroszországba. Az elutazást a nemzetközi Vöröskeha a konferencia tárgyalja a magyar és bolgár kisebbségek kérdését, úgy az SHS. deiegáció prezentálni fogja a konferenciának az olaszországi SHS. állampolgárok sérelmeit. Schanzer meglepetve fogadta Nincsics kijelentését és arra kérte, hogy a kisebbségi kérdés .megbeszélése érdekében értekezletet tartsanak. Az értekezletet pénteken meg is tartották. Hogy a kisebbségi kérdés miként fog megoldódni, az még bizonytalan, amennyiben beavatott helyen úgy tudják, hogy Lloyd George maga kívánja a kisebbségi kérdés letdrgyalását, miután ezzei akar kellemetlenkedni a kisantant államainak. Úgy Anglia, mint Olaszország úgy akarnak ugyanis nyomást gyakorolni Franciaországra, hogy a kisantantra nézve kellemetlen kérdések szőnyegrehozását sürgetik, igy a kisebbségi kérdésen kívül még Lengyelország ukrajnai határ-kérdését és Romániának Eesszarábiára való 'igényét Is napirendre tűzik. reszt budapesti vezetője, Re-ding- B i b e r e g g báró intézi, aki a kővetkezőket mondotta: —- Egy nagy .transzportot vezetek ma este Oroszországba, amely részben ittrekedt oroszokból, részben Oroszországba igyekvő mag varokból rekrutálódott. — A transzporttal küencszáznarmincnyolc ember indul útnak, köztük nyolcvankét magyar. A magyaroknak legnagyobb része azok sorából kerül ki, aHk orosz asszonyokat hoztak magukkal, de itthon a falusi társadalom nem fogadta be a feleségüket. Ezek most asszonyaikkal együtt viszszatémek Oroszországba. Visszatér azonkívül kétszáz olyan asszony is, akit lelketlen magyar emberek elhoztak magukkal, itt cserben hagyták s most egy-két gyermekükkel mást nem tehetvén, visszautaznak szülőföldjükre. Hát majd megpróbáljuk., A gyüjtőfogházban serényen folyik a munka. 'Szorgalmas hivatalnokok nyilatkozatot iratnak alá minden emberrel, hogy saját akaratából, önkéntes elhatározással indul el Oroszországba. OdaLenl a legrémesebb nyomortanya tárai elénk. Emberek I százával egymásra zsúfolva kuporognak a hideg kövön, vagy . jó, ha némelyik cókmókjára telepedhetik le. Elfáradtan, elcsüggedve s agyonhajszoltan várakoznak ott a hosszú ut előtt. Mintha csak a saját vázaik lennének . . . És a sok gyermek ott tipeg körülöttük; már amelyik olyan nagy, hogy tipegni tudjon. Mind nyűgös, fáradt és álmos. Ha kérdik a kimerült emberektől, hogy végleg elhatározták-e már az utazást, csak legyintenek, vagy talán jazt mondják: es Hát majd megprőbálftAfE Pártát testtel indulnak nagy útra és azt sem tudják, hegy ott mi vár reájuk s . , A ««Mat iskolája. Magas, szőke ember áll előttem. Első pillanatban azt hiszem, hogy valami orosz, de azután kiderül, hogy magyar ember. Kérdeztem tőle, miért megy vissza Oroszországba?, .Csak megvonja a vállát. —Mit csináljak? Orosz asszony a feleségem és itthon hiába próbáltunk akármit. Kunt dolgoztam, kerestem és szereztem annyit, amiből valahogy megéltünk. Itthon kitagadtak a szüleim, munkához nem igen jutottam, az egész falu áskálódik eiienem. Talán minden jóra fordulna, ha elhagynám az asszonyt, de hát nem tehetem meg. Odakint, mikor beteg voi-t tam, ez az asszony ápolt, mikor üldöztek, megvédett, hát inkább elmegyek vele Oroszországi«, Mert még ilyen magyar ember, is van a világon . ,s , A másik, kicsi fekete ember, haragosan pattog, amikor mondja: — Csak már elindulnék. Nekem éppen elég volt idehaza, Ha egyszer elmehetek, soha többé nem jövök vissza. Amit nem tanultam meg Oroszországban, abei nem tanultam mje, sehol a földön, azt megtanultam1 most végre itthon. Most már tudok gyűlölni. Gyűlölni nándenkit, aki bánt engem, aki bántja azt az aszszonyt, aki követett engem. Hát maradjanak itt mindnyájan a gyűlöletükkel, én ugyan soha többé vissza nem jövök hozzájuk. , Este tíz órakor még szegények nem tudják, hogy vájjon elmehetnek-e. Utolsó pinaurttg várják, hogy a beutazási engedély megérkezzen, s, elhagyhassák azt az országot, ahol csak gyűlölet, áskálódás és szenvedés jutott nekik osztályrészül. Csak ülnek és várják, hogy vájjon mi lesz? Néha-néha tri sóhajt valaki közűiök: —Csak már a von&ten tehetnék? Fáradtak és már menni szeretnének. Pedig nem mehetnek. Megérkezik a híradás az utolró percben, hogy még mindig nem érkezett meg az orosz válasz. Hivatalosan tehát senkinek az útját nem biztosíthatják és nem garantálhatja senkt sem, hogy utazásuk célját el is érik. A tömegben pánikszerűen tör ki az elkeseredés. Izgatottan tárgyalják a dolgot és mindenki mindenáron menni szeretne. És ekkor a nyolcszáz orosz mellett huszonnégy magyar rászánta magái, hogy saját felelősségére, minden veszélynek kitéve magát, eteneajen szerencsét próbálni. Kimenjen arwl a földről, ahol született, ameiyh&i minden érzelmi szálai fűzik. Hhnenjen egy más világi«. Elmenjen innen, mert itt esek gyűlölködés jutott neki osztályrészül. Csak szenvedett, csak kitaszították, mert becsületestől és hűségesen kitartott az asszonya mellett, aki országokon át eljött utána. gmjmrrnmiTiin i a rr; „PHILATELIA" BÉT.YEGKERESKEDÉS - StéCSI E. SliBOTICA.FÖPOSTA MELLETT VÉTEL - ELADÁS - CSERE Keresekmeerdtelrehas náf jugMElév ItéHregekct tekintet nélkfli a kiadónkra bármily menny«égben 7J04 Ä kik visszamennék Oroszországba Néptragédiák hadiházasságokbau — Kitencszázharminccyok emfc 3r indult Budapestről csütörtök este Oroszországba — Akit a szülői kitagadtak — Nem kell az orosz asszony -A gyűlölet iskolája
