Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-24 / 113. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÖ 113. szám násáva! l;i fogják építeni. Szombaton este Gunarisz görög miniszterelnök meglátogatta Nincsisc külügyminisztert és tanácskozás öszszehivását kérte tőle a két országot közösen érdeklő ügyek megbeszélése végett. A Poli ika értesülése szerint Gunarisz azt kívánja, hogy a SHß. királyság Thrácia kéráésében támogassa Görögországot, nehogy Törökországnak és Bulgáriának közös határai legyenek. A görög miniszterelnök ezenkívül helyre akarja állítani a két ország között a jó-viszonyt. Pasics minis zterelnök a Legfelsői> Tanácsban Genua. A német és orosz kérdések elintézése végett a Legfelsőbb Tanács valószínűleg ülést tart Ge nuában, melyen a kisantant államai is képviselve lesznek. Ezeken a ta nácskozásokon a SHS. királyságot Pasics miniszterelnök fogja képvi selni, akit a legközelebbi napokban Genuába várnak. Nincsics és Schanzer tárgyalásai Génua. Nincsics és Schanzer vasárnap tovább tárgyaltak. Nincsics a mai tárgyalásokat már az uj instruk ciók alapján folytak. Az II Mondo értesülése szerint az újabb tárgyaié sok eredményéhez sok reményt lehet fűzni. A lap nagyon optimisztikus hangon ir. Vasárnap délután ünnepség volt a Campiado-villában a sajtó képviselőinek tiszteletére. A megjelenteket először az olasz újságíró egyesület elnöke üdvözölte. Azután Schanzer emelkedett szólásra, aki beszédében a sajtó munkájának fontosságát hangsúlyozta sitást, miképpen tette Semenoff tábornoknak Amerikába való utazását és ottartózkodását lehetővé. A kihallgatások során kiderült, hogy a franciák és japánok nem működtek szorosan égyüít a Szibé- Tiában harcoló amerikai és angol csapatokkal és ők tették lehetővé Semenoff szökését, az amerikai parancsnokság tiltakozása ellenére. Közben Amerika japáni követe utján Semenoff felesége a tábornok ellen bigámia miatt följelentést tett. Az asszonyt Semenoff 1914-ben Egy orosz ellenforradalmi parancsnok bünpöre Amerikában Sikkasztással, gyilkossággal és bigá miával vádolják Az amerikai bíróságokat erősen foglalkoztatja Semenoff kozák hetman bűnügye, akit nemrégiben tartóztattak le Newyorkban és most a Sudlow-Strelt fogházában tartják őrizet alatt. A kapitány egyik szibériai orosz ellenforradalmi csapatnak volt a parancsnoka és mükö. dése alatt több millió dollár értékű hadisze t tulajdonított el. Ezek < lopások súlyosan érintettók az ame rikai kincstárt is, mert semenoff az amerikai és angol csapatok kötelékében harcolt. Amikor bűneit nem lehetett tovább palástolni, átment a francia és japán csapatokhoz, majd később Japánon keresztül Amerikába szökött. Első kihallgatása alkalmával Semenoff bevallotta a lopásokat, de azt hozta fel védelmére, hogy. ez megszokott dolog volt a cári és ellenforradalmi seregeknél. Minden parancsnok lopott, ki többet, ki ke vesejibet és ő is ezt a példát kö vetté. Most újabb panaszok érkeziek Semenoff ellen, akit azzal vádolnak hogy az ellenforradalmi hadjára alatt több amerikai katonát kivégez tetett, akik tudtak az ő manipulációiról. Az ügybe bele van kev rve Bakin netieff Boris is, aki mint Oroszország ámenéi követe szerepel. Mos Baklunettieff is beidézték az ügy vizsgálatává foglalkozó szenátori bizottság elé, hogy adjon fölvilágovette nőül Csitában és a házasság ból egy fiú is született, aki mos hét esztendős. Dacára annak, hogy nem váltak el, Semenoff másfél évvel ezelőtt házasságot kötött Tersitskynével és azóta Amerikában együtt élt vele. Az első asszony gyermekével nyomorban maradt, mig a hetman második feleségét a legnagyobb pompával vette körül. Az amerikai hatóságok most a legnagyobb szigorral vizsgálják a kalandor ellenforradalmi tábornok bűnügyeit. A volt német kancellár a jugoszláv-német viszonyról — A Bácsmegyei Napló berlini munkatársától — A „Bácsmegyei Napló" berlini munkatársának a közelmúlt na- Dokban alkalma volt beszélgetést folytatni Hermann Müller volt birodalmi kancellárral, a német birodalmi szociáldemokrata párt elnökével, aki munkatársunknak nyilatkozott a jugoszláv-német viszonyról és a két ország várható együttműködéséről. Arra a kérdésre, miképen Ítéli meg a Németország és SHS. királyság közt a jövőben várható kapcsolatot, Hermann Müller a következőket válaszolta: — Remélem, hogy a jövőben Németország és a fiatal SHS. állam közt jó viszony fog kifejlődni. Németország a világháború előtt a jugoszláv állam minden részével kellemes gazdasági kapcsolatot tartott fen. Minthogy a háborús atmoszféra már enyhült, az általános európai újjáépítés érdekében is sürgősen szükséges, hogy a nemzetek szellemileg megértsék és gazdaságilag támogassák egymást. A normális viszonyok helyreállítása a világpiacon ugyanolyan szükséges, mint Közép- és Kelet-Európa politikai és gazdasági nyugalmának megteremtése. — Mi a véleménye a német kisebbségek helyzetéről a SHS. királyság területén és ezeknek Németországhoz való viszonyáról ? — Amennyire tájékozva vagyok, a németszármazásuak Jugoszláviában hajlandók arra, hogy annak az államnak a berendezésében, amelynek a Habsburg monarchia Több világosságot! — Az éjjeli Subotica — A hires és nevezetes weimári Goetha mondta ezt a szállóigét, amit címül irtani ennek a kis panaszkodásnak. Mert panaszkodni akarok ezzel a goethei mottóval, panaszkodni, de nem amiatt, hogy itt Suboticán még mindig nincs könyvtár, muzeum és színház, hogy hiányoznak a szellemi élet lámpásai, suboticai gázlámpái ma amikor pedig olyan tökéletes a szellemi obskurentizmus, hogy még a legnagyobb spiritus magiszterek is eltévednek tudás metropolisaiban. Nem, nem erről akarok panaszkodni. Egyszerűen csak azért jutott eszembe a goethei mondás, mert tegnap éjfél után láttam Suboticét. Jobban mondva nem is láttam, mert világosság nem volt sehol, a lámpák nem égtek és hold se volt, mert az ég borús volt és eltakarta Subo^tica egyetlen díjtalan lámpását’ ÍKint a külváros félé jártam csak, bukása után polgárai lettek, mint egyenlő jogú tagok, közreműködjenek. Nem kételkedem abban, hogy az SHS. királyság a német kisebbségnek az állam keretein belül biztosítani fogja kulturális életét, amint általában a világ gyógyulásának érdekében áll,hogy az idegennyelvü kisebbségek kulturális életét minden államban megvédelmezzék. Az a nyelvi kapcsolat, amely a jugoszláviai német kisebbséget a német köz társaság polgáraihoz fűzi, éppen úgy nem fogja a németeket Jugoszláviában visszatartani attól, hogy a SHS. királyságnak jó polgárai legyenek, mint ahogy nem akadályozza az észak-amerikai németeket abban, hogy az Egye sült-Államoknak jó polgárai váljanak. — Hiszi-e, Hogy a közép- és délkeleteurópai problémát a megértés utján meg lehet oldani a nemzetek között? — Én szociáldemokrata vagyok, — válaszolta Müller. — Az el múlt embergyilkoló világháború után politikai kérdéseket nem sza bad másképpen, mint a kölcsönös megértés utján megoldani. Remélem, hogy a mostani Népszövetség a népek valódi szövetségének forrásává válik, amelyben a nemzetek szavukat hallatják oly módon, hogy abban parlamentjeik kiküldöttei által képviselve lesznek. A néptömegek mindenütt a megértést kívánják, háborús kívánságaik örökre elnémultak. rettenetes sötétségben, azt se tudtam hol vagyok, merre megyek Félénken, kezemet előrenyujtva csoszogtam előre, háromszor nekiütődtem a falnak, valami kis oszlopot megöleltem, vagy százszor azt hittem valaki mellettem áll, töbször betévedtem az udvarokba és csak mentem négykézláb, hasoncsuszva, vízben, árokban, sárban s két és félóra után végre megpillantottam a városház kivilági tott tornyát, amikor aztán valahogy haza orientálódtam. Nem tudom leírni, micsoda rettenetes helyzetben voltam. És e tudom képzelni, hogy micsoda szörnyű bumlizásra vállalkozik ez a halálraszánt suboticai polgár, vagy pláne éjszakai lump, aki meg meri kockáztatni az éjfél utáni hazamenést. Éjfél után ugyanis minden lámpa kialszik Suboticán és csak az Alexandrova ulicán pislog egy szál gázlámpa. Ha véletlenül a hold nem süt, az egész város sodomai sötétségben vir raszija ét az éjszakát. Ilyenkor, ha valaki medikációkra hangulatos, öltétien eszébe jut a néhai jó Goethe mondása, aminthogy nekem is eszembe jutott, holott én ritkán medikálok. Vannak o'yanok is igen természetesen, akiknek nincs érzékük holmi irodalmi mottók föl újítására és éktelen káromkodással keresik a világosságot a suboticai utcákon. Ezek az emberek nem törődnek azzal, hogy drágaság van és hogy a világosság is drága és nem hajlandók a városi tanács előrelátását honorálni. A suboticai polgárnak aki éjszaka hazafelé bandukol a rettenetes sötétségben az a véleménye, hogy Suboticán százezernél több ember lakik, százezer ember együtt, városban, ahol még éjfél után is illenék néhány gázlámpának égni. És mindenki velem együtt panaszkodik: több világosságot í Egy márka négy pfenning Január elsejétől március elsejéig Németországban az élelmiszerek árai negyvennyolc százalékkal, a ruházat huszonhárom, lakbérek harminchárom és fél, a fűtés és világítás huszonnyolc százalékkal emelkedtek. A márka vásárlóereje ezek szerint az 1914. évi árszínvonalhoz képest már csak négy pfeningnek felel meg. A márka gyors leromlását Mustrálják a külkereskedelem vámpótlékai is, ezek a vámpótlékok, amelyek az aranyparitáshoz kénytelenek igazodni, 1919. augusztusa óta akként alakultak, hogy az akkor 240 százalékét kitevő vámpótlék 1919. november végén, tehát.a háború elvesztésekor 475 ü^ázalékra, 1920 november végén 775 százalékra emelkedett, a jóvátételi kötelezettségek teljesítésével külföldre induló árfolyam romboló ereje alatt 1922. március hó 1-ig 4400 százalékra szökött s a folyó április hó 1-én az 5900 százalékot érte el. Csak természetes, hogy az igy keletkező gazdasági romlás terheit legel sösorban a tisztviselők, a hivatalnokok és a munkásság viselik. Ezzel szemben persze épp úgy mint a külföld nagyvárosaiban, zsúfoltak a színházak és a mulatóhelyek, húszmilliárd márka értékű szeszes italt fogyasztottak el 1921-ben s a „Neue Züricher Zeitung" egy berlini levelének megállapítása szerint egy előkelő berlini vendéglő tulajdonosa két vaggon francia konyakot hozatott be üvegenként 270 márkájával ugyanakkor, amikor a lakosság legnagyobb része még elemi fizikai életszükségleteit sem tudja kielégíteni és a szellemieket éppen a legjobbak nélkülözik, A szociális kép, amelyet a háború utáni Európa a világnak nyújt, győzők és legyőzőitek, aranyvalutás és papirpénzinflációs országokban mindenütt ugyanaz RGSSIJA—FONCIÉRE biztosító- és viszontbiztosító társaság. Az SHS. állam legnagyobb nemzeti Intézete. Fióklgazgatőság t Subotica (Hitelbank palota) 1__
