Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-14 / 104. szám

Ára 1 dinár

XIII. évfolyam Subotica, péntek 1922 á

*

|9 «ti Jt

104 szám

prass it

*> ■ «■

SZERKESZTŐS!

Kiadóhivatalt

iGt Kralja Aiexaadra-olica 4 szám alatt Uralja Alexaitdra-nliea 1 (Leibadt-patota)

Nagypéntek

Ma vas & napja: a szegények, a «omoruafc, a megbántottak és le alázottak apostolát ezen a napon hurcolták Pilátus katonái a keresztrefeszített két lator közé. A jóság és tiszta szent békesség szelíd tanítómesterét, a názáreti Jézust vezették ezen a napon a római zsoldosok Jeruzsálem hegyére, hogy a gyűlő let parancsára megöljék az Is:en fiát, aki járván az emberek között, hitet adott hitetleneknek, vigaszta fást a buslakodóknak és üdvösséget, kegyelmet ß bűnösöknek. Ma van a napja annak, hogy Judás-csókkal az arcán, meghalt a betlehemi, aki született három csillag alatt ma íasztnak, békének és igazságnak.

Ez a nap az ezerszer megsiratott szomorúság napja. Ez a nap a halálé, mely a szomorúság kárpitjai val boltozta ki az életet, az emberek életét, amely gyászol és vezekel és amely Krisztus óta nem tud örülni és megigazutni. Mert ezen a napon megölték a szomorúak, a szegények, a megalázónak és megbántottak igazságát, megölték a názáreti Jézust, aki eljött egyszer a világra, hogy elhozza az embereknek a békét és a vigasztalást. Ezen B napon sírtak a tanítványok, sírtak az igére szomjuzoltak, mert a jóságos Isten fiát vörös talárban, megcsufolva, véres homlokkal vitték a poroszlók a kálváriára, shol egy római zsoldos katona — mint inra vagyon — átdöfte szivét, amely szerette és megváltotta az embereket. Sírtak a jók, a tanítványok, sírtak, — mert ezen a napon a bélpoklosok, betegek, bénák, lázárok és kitagadottak igazeágát feszítették keresztre, Jézust, aki 8 szenvedés örök mártiriumán-k glóriát szerzett a két lator között.

Ma, nagypénteken, ezer és néhány száz esztendővel a jenrsá lenti nagypéntek után, sirassuk a názáreti Jézust, sirassuk a kálvá riát, sirassuk a békét, az életet ~ az életünket! — és a liíiomosigaz ságot, amelyet Krisztus halála óta sohasem c ufói ak meg annyira, sohasem bitangolt úgy ei 3 gonoszság, mint a mostani esztendőkben. A kilencszázhuszonkettős nagypénteket gyászoljuk meg Jézussal, a keresztreíesziteit názáretivel az életűnket, bajos, szomorú életünket, hitünket és bánatainkat. Gyászoljuk meg bűneinket, vérünket és aranyainkat. Gyászoljuk meg úgy, ahogy még sohasem gyászoltuk és nem sirattuk.

Hátunk mögött millió halottak, kik meghaltak testvérkezektől, kálváriát járó jóságokkal, uralkodó hazug ágoktói és meggyónhatatlan gyal - zatoktól, bent a hétfajdalmas napokban, sirassuk nagypénteket, — s ázezrek nagypéntekét, mert vanna bőven siratni vaieink, sirassuk azt u nagy és rettenetes kálváriát arait

járunk, immár régóta, régi utakon, le hiába! Sirassuk az életet, mert ma ebben a förtelmes kataklizmában zsoldosok kifogyhatatlan menetben hurcolják megint a názáreti Jézust és már régóta béklyós latorként viszik előttünk a békét, jóságot és az igazságot. Sirassunk, mert a gonoszság, a gyűlölet és a kard trónol ma is a világban, sirassunk elszántan, hangosan a néma harangokkal, szenvedők, szegények, megalázottak és megbántottak, akik nagyon mezsokasodtunk és már az utolsó reményeinket égetjük el a fekete éjszakában. S’rassunk, mert töviskoszoru van az Élet homlokán, ami vérzik, sirassunk, mert Pilátusok mossák megint a kezeiket, sirassunk, mert nagypéntekje van a világnak, az embereknek és nincsenek Veronikák, akik fehér kendővel letörölnék arcunkról a bánatot és fagyott martfriumokaf.

Gyászoljunk — meghalt a Názáreti. Gyászoljunk, sírjunk: nagypéntek van. . . .

Gyászoljunk, sírjunk — és higyiünk. Higyjünk a szomorúság és bánat nagypéntekjére virradó feltámadásban. Higyjünk abban, hogv minden megkínzott, megcsufoit, keresztre feszitett és elnémított igazság feltámad. Feltámad és diadalmaskodik, hiába akarják elföldelni áruló Tudósok. Ennek az országnak szenvedő, megkötözöd magyarsága is nagypéntek sirámos napján bizakodva gondol a közeli feltámadásra igazsága megértésére, munkája megbecsülésére s bittel hiszi, hogy nem tudják keresztrefesziteni sem ellenei, a Kajafások, sem hazug barátok ét áruló Judások, a kik mutatják magukat velünkérezőknek és a kik esznek a bárányból, de csak azér ülnek a tanítványok asztalához, hogy őket elveszejtséb.

Szélesedik a génuai konferencia munkaprogramja

A jóvátételről, a nemzetközi voluiaszabályozásról, az orosz problémákról és a Habsburgokról tárgyalnak — Magyarország kéri az elköltözötiek visszabocsáiását az utódállamokba — A franciák el akarják hagyni a konferenciát

A mint előrelátható voll, a géfltíai konferencia programmá mindinkább a politikába tolódik el, Jóllehet öszszefrivása és megnyitása annak az alapgondolatnak a jegyeben történt, hogy a konferencia szigorúan gazd sági jellegű lesz. Tegnap felme rü!t a nemzeti kisebbségek jogánál tisztán politikai kérdése, a minek különösen a legyőzött államokra van rendkívüli jelentősége. Albizottságot rendeltek ki a nemzetiségi kisebbségek ügyének megtárgyalására. Ezáltal a génuai konferencia részben politikai vágányokra terelődik, a m: a többi legyőzött állaim kát felbátorítja a saját külön politikai ügyeik felhozására, ha bár ezek nem vonják maguk után a békeszerződések megváltoztatását. Ezt a cannesi haározátok tiltják, de azért remélik, hogy a békeszerződések liberális értelmezését sikerül megvalósítani a konferencián.

A semleges államok várakozó állásban figyelik Lloyd George-ot, vájjon folytatja-e a franciák ellen megkezdett o fenzivát ? Vájjon nem fuj-e az uiolsó percben takaródét ? Lloyd George helyzete, a mióta kiderült, hogy a leszerelés kérdéséi komoly szándéka a konferencián szőnyegre hozni és ott megoldani — nagyon megszilárdult. Hatalmas támogatót kapott az Egyesütt Államokban, me yek minden valószínűség szerint rövidesen hivatalos delegációt küldenek a konferenciára.

Nemzetközi valutaárfolyam

A valuta» megszilárdítására irányuló terv még nem került nyilvánosságra. Csak annyi szivárgóit ki, hogy a génuai konferencián csak az előkészítő munkálatokat fogják elvégezni. Iparkodnak megállapítani az egyes áílamók külső és belső erőviszonyait, a valuták árfolyamának végső meghatározását pedig ennek az alapján egy későbbi konferencia, vagy egy állandó nemzetközi pénzügyi bizottság fogja elvégezni. Ez. a nemzetközi valutaárfolyam jegyzék kö'elezö less minden állami és magánbankra.

Hogyan dolgozik

a konferencia ?

Az értekezlet munkarendjének általános alapelve az, hogy az összes napirendre tűzött kérdéseket, ame lyeknek megoldására a nemzetek tanácskozását voltaképpen egybehívták, főbizottságok tárgyalják le. Ezek a szervek az alájuk tartozó jelen tősebb kérdések vagy javaslatok megbeszélésecéliából albizottságokra oszlanak. Az albizottságok határozatukat javaslat alakjában a főbizottság elé terjesztik ß ha er. szintén magáévá tette, a génuai értekezlet teljes ülése elé viszik, amely azután mint végső fórum határozatid emeli vagy pedig elveti.

Már most mint tudjuk a génuai értekezletet Európa gazdasági talpraállításának megbeszélése céljából hívták egybe s erre vonatkozóan még Cannesban kérdöpontokat iktattak a meghívóhoz mellékelt napirendbe.: Egyes kérdőpontokat utóbb Boulogneban, Franciaország kívánságára úgy alakítottak át, hogy sem a békeszerződések megváltoztatása,

sérti a német jóvátétel kérdése szóba ne ke ülhessenGénuában. Aprogrampontoknak megfelelően négy főbizottságot választottak. Ezek a következők :

1. Politikai főbizottság. Elnöke Facta olasz miniszterelnök.

2. Pénzügyi főbizottság. Elnöke: Sir Robert Horne angol pénzügyminiszter.

3. Gazdasági főbizottság. Elnöke: Colraf francia államtitkár.

4. Forgalmi főbizottság, Elnöke: Ttieunis.

Ezek mellett bizottságot alakítottak

még: 5. a jogi kérdések megvitatására, 6. a fojegyzökönyv megszerkesztésére és 7. a kiküldöttek megbízó levelének megvizsgálására. Ezekhez a főbizottságokhoz csatlakoznak a különféle albizottságok.

Az első (politikai) főbizottság valamennyi között a legsúlyosabb és legkényesebb. Ebben futnak össze mindazok a politikai szálak, ame*ydí az értekeelet alaposan megny rbált programja mellett is elkerülhetetlenül felvetődhetnek. Az első bizottságot röviden oroszbizottságnak nevezik, meri ebben dől el voltaképpen az orosz probléma, a szovjet elismerésének kérdése. Ez sz oka annak, hogy a nagyhatalmak ebbe a bizottságba küldték ki vezetőférfiaikat: Lloyd George-ot, Carzont, Barthout, Colrat-\, Factát, Schanzert, WiríhM» Csicserirtt, Theunts-t, Jaspart (Belgium) és Ishi-l (Japán).

Magyarország memoranduma a kisebbségek védelméről

Génua. A magyar küldöttség a kisebbségi kérdésben kiküldött albizottság elé memorandumot terjesztett, amely többfk közt a következőket tartalmazza:

Az államok kölcsönös bizalmának megteremtéséhez nélkülözhetetlen feltétel a magántulajdon sérthetetlenségének helyreállítása. E feltételnek a nemzetközi hitel szempontjából is nagy jelentősége van. Szükséges volna, ha az értekezlet határozatban felhivtiá Középenrópa valamennyi államát, hogy vessenek haladéktalanul véget a magántulajdon minden megsértésének, minden elkobzásnak, kisajátításnak, lefoglalásnak, vagy refcvírálásnak, ami politikai okokból történik. A memorandum ezután részletesen felsorolja a nemzeti kisebbségek sérelmét képező rendszabályokat. — Romániából 135,390, Csehszlovákiából 56.657, az SHS. királyságból 37.451 magyar ment át Magyarországba, akiknek eltartása nyomasztó terheket ró a magyar államra. A magyar delegáció azt kivánja, hogy az utódállamok tegyék lehetővé ezeknek visszatérését.

Génaa. A gazdasági és a közlekedésügyi bizottságban a magyar delegátus azt indítványozta, hogy a gazdasági bizottság munkásságát több albizottságra osszák fel s ezek közüf az egyik különösen azokkal a kérőé-