Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-12 / 102. szám
Ára 1 dinár XIII. évfolyam Subotica, szerda 1922 április 12 102 szám Begjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, sxerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90’ —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aiexandra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota) Génua árnyékában Szemben az eseményekkel, szembe a fullasztó hipokrita nyomorúsággá1, szemben szuronyokkal és jelszavakkal álljunk meg egy pillanaira és arccal a fegyászolhatatlan esztendőknek, olvassuk el azt a hirt, amit arcrándulás nélkül, jajdulás és emlékezés nélkül közölt egy angol uj ság. Olvassuk el azt a hirt, hogy a manchesteri gyárak laboratóriumában találékony mérnökök már ké* szitik és rendezik az uj háború halálarzenálját, olvassuk mi is sirás nélkül, emlékezés nélkül, hogy Angliában már kitalálták azt az embertölö gázat, amely minden eddigi pusztító mérget felülmúl és percek alatt szétroncsol minden katonát. Olvassuk el ezt a hirt és jusson eszünkbe, hogy az angol mérnökökkel együtt sokan, mindenütt, minden országban az események mögött, a szenzációk árnyékában, a politika alatt titokban ácsolják megint a koporsókat, generálisok tervezik a frontokat és élelmes kufárok titokban a hadimilliókról álmodoznak. Jusson eszünkbe, hogy a man chesteri halálgyár melleit uj mérgeket, gépeket és fegyvereket speku látnak már régóta ambiciózus ménökök, akik nem tudj k, vagy nem akatják tudni, hogy béke van és hogy vége a háborúnak. A világ most is alá van aknázva gyűlölettel a fegyver még mindig ott van a? emberek kezében s csukaszürkében járnak, még mindig azok, akik egyszer már meg tudtak szökni a halál elől. A látszat csal: a btkenyila*kozatokban harcias kiáltványok lappanganak, a vezeklő imádságok prédikálóin; kszáján a bcsszuvezenyszavai várakoznak, a konferenciák mögö f, békét és kenyeret óhaj 6 embertömegek mögött a háború leskeiőd k* A látszat csal: mialatt Génuában a világháborúval borzalmasan összetört, böjttel, kínnal és átkokkal vert életet akarják megmenteni a politikusok, mialatt le a fegyverekkel jelszóval híveket szerez a pacifizmus, azalatt az angol gyárakban készítik a jövendő háborúja részére, jövendő frontja ellen, jövendő meneízászlóaljai ellen a romboló mérget, halálos gázakat az ügyes és szorgalmas mérnökök, a kikből hiányzik a siránkozó szentimentalizmus, de van bennük szimat és intuíció. Békét, békét és kenyeret, hangzik az emberiség vágya mindegyre sűrűbben és kétségbeesetten. És a politikusoknak ma az minden gondjuk, minden szándékuk, hogy a háború bűneivel purgatóriumb:n kínlódó világnak engesztelési szerezzenek. A gázokért, a halottakért, a csatákért és fegyverekért. A háborúért ! Genua: megbánás, béke, újjáépítés. Azok, akik eljutottak Génuáig a háború ellen, a pusztulás ellen, a tankok, gépfegyverek ellen szeretnék fölsorakoztatni az emberiség életösztönét. De ki tudja, lesz-e elég ereje a három éve vajúdó jóakaratnak, lesz-e elég bátorsága, hite a Génuában útra talált politikának ahhoz, hogy a béke frontját kiépítse, erősre, megingathatatlanra, olyan erősre, amely föl tudja tartani a háború veszedelmét? Ki tudja, a manchesteri gyárak laboratóriumában hiába készitik-e a halálos gázakat, ki tudja, hogy a világ sorsát nem fogja-e mégegyszer intézni a háború ? Ki tudja, hogy titkos utakon bujdosó rém nem fog-e egyszer újra beérkezni, hogy élére álljon az eseményeknek ? , . . Szemben a legyászolhalatlan esztendőkkel, jó lenne hinni abban, hogy az angol mérnökök hiába készítik és rendezik az uj háború halálarzenálját. Viharok a génuai konferencia megnyitásán Csicserin és Barthou összetűzése Lloyd George nagy beszéde — Az oroszok az általános lefegyverzést kívánják — Az SHS delegáció tárgyal Fiúméról Génua. Az értekezlet megnyitó ülése rendkívül lenyűgöző benyo mást keltett. Facta olasz miniszterelnök, mint a konferencia elnöke, olaszul beszélt, a többiek franciául és angolul. A konferencián képviselt egyes nemzetek küldöttségeinek helyét az olasz betűrend sorrendjében állapitotlák meg. így a románok, svédek, svájciak, jugoszlávok, magyarok egymás szomszédságába kerültek. A megnyitó ülés megszakítás nélkül délután háromtól este tízig tartott. A mintegy négyezer résztvevő gén fegyelmezetten viselkedett. A hatalmas Palazzo Sancte Giorgto misztikus félhomálya nagyon emelte az ünnepélyes hangulatot. Az ülésteremben az oroszok jeentek meg utoljára s bevonulásuk némi mozgást támasztott. Feltűnő vöt, hogy arra a tisztán formális kérdésre, hogy az értekez let tagjai közül ki ellenzi Factá-nak elnökké, Barthou-nak és Lloyd George-nak alelnökké való megválasztását, csupán néhány orosz küldött jelentkezett. Az egész értekezlet nagy derültséggel fogadta a külön álláspontot és a jelölteket viharosan megéljenezte. Az egyes beszédek tartalmából, hangulatából megá!lapítható, hogy a konferencia vezető motívuma az, hogy ragaszkodnak a cannesi határozatokhoz. Az máris világosan kitűnik, hogy az egyes álláspontok körül titkos, de makacs harc folyik Barthou és Lloyd George között, mig Csicserin, Barthou és Lloyd George nyílt harcban állanak egymással. Lloyd George ugylátszik elemében van. Beszédében fényesen csillogtatta tudását és szellemességét. Helyenként érintette az emberiesség húrjait is, amikor azt mondotta, hogy az egyik fél szerencséje nem szolgálhat a másik fél szerencséi lenségére. Feszültséggel fogadták azt a kijelentését, hogy most Amerikán a sor, hogy fölfedezze Európát. Csicserin mindjárt az első nap heves szóváltásba keveredett Bart hcu-val. Az ülés végén elhatározták, hogy négy bizottságot küldenek ki és pedig politikait, gazdaságit, forgalmit és pénzügyit. A megnyitó-beszédek Génua. Pontban három órakor nyitotta meg mint ideiglenes elnök Fada olasz miniszterelnök olasz nyelvű beszéddel a génuai konferenciát. A megnyitó ülésen valamennyi delegátus és a meghívott hatóságok jelen voltak. Először felolvasta az olasz királynak és Poincarénak üdvözlő táviratait, majd megnyíló beszédében a következőket mondotta: — A kormány nevében üdvözlöm a kUlfOfdi delegációkat, a melyek a konferenciára egybegyűltek, hogy megvitassák a háború utáni Európa elenlcgi helyzetét, amely még igen messze van a normális gazdasági élethez való visszatéréstől. A fél világ, mintegy 300 millió ember, nem termel annyit, mint amennyi a háború előtt produkált, részint azért, mert hiányoznak a munkaeszközök és a szállítási berendezések, részint pedig a7.ért, mert hiányzik a népeknek egymás iránti bizalma. Fölkérem önöket, versenyezzünk abban, hogy helyreállítsuk ezt a bizalmat. — A génuai értekezleten nincsenek többé barátok és ellenségek, győzők és legyőzőitek, hanem emberek és nemzetek egy szövetségben akarják egyesiteni minden erejüket, hogy ezzel elérjék az emberi közösség legmagasabb fokát. — Az értekezlet napirendje politikai, gazdasági és pénzügyi természetű kérdéseket ölel fel, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy egyik a másikával a legszorosabban összefügg és valójában a közgazdaság és a pénzügyek a nemzetközi politikának leglényegesebb elemeivé váltak. — A világ a washingtoni konferencia eredménye gyanánt már látía, hogy miként terjed a békiilékenység szelleme. A mi kötelességünk, hogy Génuában ezt a megkezdett békemüvet folytassuk. Facta beszédét azzal fejezte be, hogy a népek között az egyenlőség, igazság és szolidaritás eszméinek keil érvényesülnie. Bejelentette továbbá, hogy miután ez az értekezlet a cannesi konferencia következménye, a genual konferenciára szóló meghívás elfogadása az egyes kormányok részéről annyit jelent, hogy az illető kormányok a cannesi konferencia határozatait is magukévá teszik. Lloyd George beszéde Facta után Lloyd George emelkedett szólásra. — A mi gyülekezetünk — mondotta — a legnagyobb gyülekezet, amely Európában valaha is összeült. A határozatok, amelyeket itt hoznak, nemősak Európát, hanem az egész világot érdeklik. Egyenlő alapokon tárgyalunk, föltéve, hogy elfogadjuk őszintén az egyenlő föltételeket. Akik itt vagyunk, nem vagyunk külön szövetségesek és külön < llenséges államok: nem vagyunk volt hadviseltek és volt semlegesek; nem gyűltünk egybe, mint akár monarchisch; akár köztársaságiak, akár szovjetisták; Európának valamennyi nemzetét és népét képviseljük, hogy együttesen keressük azokat a módszereket, amelyekkel kontinensünknek veszendőbe ment virágzását újra helyreállíthassuk. A világbéke és a nemzetiségek védelme E módszerek legfontosabbika az, hogy ha valamely ország egy másik országgal bizonyos előnyök, v;rgy bármilyen értékelh tő ellenszol áltatás fejében szerződéses viszonyba lép, e szerződést az illető osszág kormányzati viszonyainak megváltozásával sem lehet semmisnek kimenteni. A második feltétel az, hogy egyik ország sem kezdhet háborút valamely másik ország önkényes beleugratásával. A harmadik, hogy egyik ország területe elten sem szabad kezdeni támadó jellegű műveleteket. Negyedszer: bármely ország bármily nemzetiségű alattvalója az összes többi országok törvénykezésében pártatlan igazságszolgáltatásra talál. Amely népek a genual meghívást elfogadták, elfogadták e feltételeket is. A rendszeres kereskedelem és ipar szerte az egész világon meglazult, szervezetében szertehullott és nyomás alatt szenved. Nyugaton a