Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)
1922-04-10 / 100. szám
<5. clda! BACSMEGYEI NAPLÓ 100. szám REGÉNY. • ‘ ■ ©BE Az ezerarcú ember í£ I. FEJEZET. íVoss Péter egy pillanatra sem feledkezett meg céljáról és egy kis sörház felé terelte pajtását. Voss 'háttal a falhoz ült le s a hajós vele szemben foglalt helyet. Tegeződtek, anélkül, hogy egymás nevét kérdezték volna, ami Péternek igen kellemes volt, mert nem szívesen mondott volna hamis nevet ennek a jóhiszemű hajlanak. Egyszerre a tengerész hirtelen fel- Ugrott és tágra nyitott szemekkel bá múlt egy sárga plakátra, mely a falon függött és amit Péter nem láthatott, mert háttal ült a falnak. — Mi az, —. kiáltott a hajós, Voss Péter 25 milliót lopott? Az nem igaz! Péter megfordult, az ö köröző-levele és arcképe függött a falon, de még a piros cédula nélkül. — Ismered? — kérdezte meglepetve. — Ismerem-e? — dühöngött Michel Mohr, — 8 az én legjobb barátom. Vele voltam hajósinas egy francia 'bárkán és együtt vertük meg az első kormányost. Most ismerte meg Voss Péer régi pajtását és szive nagyot dobbant örömében. A titkos rokonszenv, mely a hajóshoz vonzotta, meg volt magyarázva. De Michel nagyon megváltozott. Akkor talán egy másik Voss Péter lesz... — Nem, ez az én barátom, Voss Péten-, — ordította nagy hangon s a képre mutatott, igen, Voss Péter minden vonása. Csalás az egész körözőlevél. A vendégek a plakát körül csoportosultak. . f—■ Fenegyerek! — mondta valaki. — 25 milliót rabolni! Ezt csinálja utánna valaki! De Dodd biztosan kézre keríti! PéteT vállát vonogatta, nem tudván mit feleljen e különös kérdésre. — Te közönséges spion, — sziszeg tó Midiéi és két hatalmas pofont sózott le neki. , — Szerencsétlen, — nyögte Voss Péter és levegő után kapkodott, — csak nem fogom magamat feljelenteni. — Péter? — szuszogott Michel. — Persze, te ló, — morgott Voss és sajgó pofáját dörzsölte, _ és most menj és jelents fel! — Ember, te meg vagy háborodva! Én és téged feljelenteni?! Aki a leg jobb barátom vagy! És örömében barátja nyakába borult. — De hol van a 25 millió?! — Gyere, — sürgette Péter, — ezt majd a fedéfzeten fogom elbeszélni mert át kell segítened a túlsó partra — Ahá, — mondá Michel, — a két rendőr a fedélzeten bizton téged les — Okvetlen, — válaszolt Voss,_ ; bejáráson nem tudok feljutni, ott fel tartóztatnak. ■— Nem is kell, — szólt Michel készséggel, — majd átviszlek a vám hivataltól csónakon. — Ez jó gondolat, — szólt Péter örömmel. — Ha szerencsésen odaát leszünk, adok neked egy milliót! Nem kell, — szólt Michel hatá rozottan, én tisztességes ember akarok maradni! Ez szép tőled, — mosolygott Péter és szívélyesen megveregette társa vállát. Tizenegy óra felé, mikor már mindenki aludt, Voss Péter egy kötélhágcsón felmászott Michel után a fedélzetre. A fináncok békésen füstölve ültek a dohányzóban. De Pietje Moritz, a hollandus, aki inspekciót tartott, ma véletlenül nem aludt s csodálkozva látta, hogy Michel egy vöröshaju vendéget hoz a hajóra, még pedig a kötélhágcsón. Michel Mohr úgy ráorditott Pietjére, hogy ez majd hanyatt vágódott, aztán Péterrel a legénységi helyiségek felé Na, itt jól összeszedje a tudó- tartott. A hajósnak itt egy tágas fülmányát, — nevetett Michel. — Voss Péter minden hájjal megkent legény. Péter nyugtalan lett, egy fodrászlegény, akinek a lángvörös haja feltűnt, nagyon fixirozta. Miután feje éppen a köröző-levél alatt volt, öszszehasonlitásra jó alkalom kínálkozott. — Hm, ezek a detektívek minden jó falatot elhalásznak az ember orra elől, — szólt Péter és megfordult, egész jó dolog lenne kétezer dollárt •keresni. — Igaza van, — kiabáltak össze vissza a vendégek és ezzel a borbélylegény figyelme Péterről elterelődött. — Gyere csak ki velem, — szólt Michel Péterhez, ki e hívásnak készséggel tett eleget. Nemsokára egy bokor mögött állottak. — Mondd csak, — mormogta Mohr Michel, ,— feljelentenéd te Voss Pétert, ha tudnád hol van? Azért, hogy kétezer dollárt keress? kéje volt két fekvőhellyel. — Ezen az átkozott hollanduson még halálra mérgelődöm magam, — szólt dühösen. •— Tegnap háromszor kellett ágyából kizavarnom, most meg itt ólálkodik és nem alszik. De te ne félj, úgy elduglak, hogy senki rád nem akad s mindennap viszek neked ennivalót. Éjfélkor Pietjét leváltották. Örömmel bujt odújába, de egyszerre pdhárcsengést hallott. Füleit hegyezte. Az idegen, aki Michelnél volt, igen gyanúsnak tűnt neki. Hogy a durva hajósnak borsót törhessen az orra alá, erre régen készült Pietje. Odaszoritotta fülét a falhoz, de egy szót sem .tudott kivenni. Elővett hát egy kis fúrót, igen lassan furta-furta a fát, hogy egy parányi zajt sem okozott s pár perc múlva kész volt a lyuk. S amit Pietje ezután hallott, az fölötte érdekes volt. Voss Péter ezalatt barátját beleavatta a titokba és Mohr Michel, miiével térdére csapott s a gyönyörűségtől nagyot ordított; — Ej-ej, fiú, te veszedelmesen ravasz fickó vagy! Most aztán még szívesebben átsegitiek a vizen; bízd csak rám! Hej, hogy hegyezte most Pietje a füleit! , — Remélem, nem hallgathat itt ki bennünket senki? kérdi Voss elővigyázón, — Ne félj semmit, — szóit nevetve Michel — Mellettünk a hollandus alszik, az még a hallgatózásra is lusta. És gondtalanul idogáltak tovább. — Kétezer dollár különben kissé kevés a te fejedre, — tréfálkozott Michel a negyedik pohárnál; — te testvérek között is sokkal többet érsz. — Igaz, — szólt Péter halálos komolysággal, — 25 milliót. — Hova tetted a sárga táskát? ! — Louisville előtt a vízbe dobtam, már régen a Missisippiben úszik. Kő rülbélül Cairó és Memphis között. (Folyt, kőv) — MO»»» —e-í-re a húszát d-í-en, resp. c2-őn talál elhelyezést s a bábok az előretolt ellenséges király-gyalogos ellen csoportosíthatók 3 .............. Hb8—c6 4 e2—e3 Ff8—e7 c d2—dt e5 X dí 6. Hf3Xd4 elsáncol 7. Ffl—e2 Fe7—b4 Tempóvesztés, ha sötét a huszár lecserélésért látszott, fölösleges volt előbb e7-re lépnie 8 eisáncol Fb4Xc3 9, b2Xc3 d7—d5 Számításba jött d7—d6, a szöveglépésre- világos megkettőzi sötét gyalogjait a >c« vonalon s ezáltal elérj a gyalogtöbbletet a királyszárnyon, ez és a kettős gyalogosok gyöngesége elegendő a játszma eldöntéséhez. 34. száma feladvány. Massmann W.-tól. Sötét: Ka6 (1). Rovatvezető : Maróczy Géza Világos: Kf4; Bh5; Ha8 és c6; gy: a4 (5). Világos indul és a harmadik lépés re mattot ad Megfejtése: A 33. számú föladvány megfejtése: 1. Bc5—b5! A március hónapban közölt fölad váyok megfejtői között kisorsolt könyvet (Maróczy’ hundert Schachpartien) Tamási Andor nyerte el. 34. számu játszma. Játszották a pöstyéni mesterversenyen 1913 június hó 6-án. Világos: Sötét Rubinstein Cohn E. 1. c2—c4 el—eb A szöveglépésre világos a szicíliai védelem változataiba tereli a játékot, hol tempóelőnnyel védekezhetik, ajánlatosabb ezért 1................c7—c5- és az összeillő lépések megtétele. 2. Hbl—c3 HgS—f6 *3. Hgl—f3 ............ Ha figyelmesen vizsgáljuk a hadállást, azt látjuk, hogy Rubinstein itt tanulmányozza először, a később oly 10. c-fXd5 HI6Xd5 11. Hd4Xc6 b7Xc6 12. Vdl—d4 Fc8—e6 13. Fcl—a3 Bf8—e8 14. Fe2—f3 Vd8—g5 15. Vd4—c5 t • • • 1 Fenyeget c3—c4. 15.............. Fe6—g4 A gyalogos nem volt menthető. 16. Ff3Xg4 Vg5Xg4 17. Vc5Xc6 Vg4—h5 18. Bal—dl Ba8—d8 19. Vc6—c5! Hd5—f6 20. Vc5X'h5 ............ Rubinstein egyszerűen és jól játszik, a vezércsere eltereli a sötét huszárt a játékból s folytatólagos cseréket erőszakol ki. 20.............. IIf6Xh5 21. Bdl—d4 Bd8Xd4 Cseberből vederbe, mert igy meg a íc« vonalon következik a döntés. 22. c3Xd4 Be8—e6 A »c« gyalogos más lépésekre sem tartható, a szöveglépés megrövidíti a szenvedést. 23. Bfl—cl c7—c6 24. di—d5! sötét föladta. Breyer Gynla-emlékverseny Pöstyénben. A pöstyéni nemzetközi mesterversenyt a fürdőigazgatósás az oly korán elhunyt zseniális magyar mester emlékének szenteli. A nagy mcsterversenyre a következő tizenkilenc mester kapott meghívást: Bállá Zoltán (Magyarország), Tarrasch dr. és Sämisch (Németország), Euwe (Hollandia), Johner (Svájc), Aljechin, Bogoljubov és Setesniez (Oroszország), Przepiorka (Lengyelország), Réti, Spielmann, Tartakower dr., Oriinféld, Marko és Wolf (Ausztria), Hromadka, Trevbai, Prokes és Opocsensky (Csehország). Az első napon Réti mester kitünően vezetett vezérgyalogjátszmában nyert Tarrasch dr. ellen, Bogolyubov spanyol játszmát nyert Wolf ellen, mig Aljechin Ballát bírta megadásra. A következő játszmák eldöntetlenül végződtek: Spielmann— Prokes, Grünfeld— Marko, Sämisch-Treiböl, Opoczensky—Tartakower dr., Selesniev—Johner, Przepiorka—Euwe, Hromadka szabadnapos volt. A második mesterversenyen Steiner Endre (Budapest), Balogh János dr. (Csíkszereda, Walter Miksa (Pozsony) és Zabödroczky Ernő (Kassa) indulnak. A második fordulóban Johner vezércselben győzött Opoczenszkl, Treybal spanyoljátékban Réli ellen, Aljechin szépen vezetett vezércselt nyert Szelevjev ellen, Prokesch vezérgyalogjátszmában vesztett Sämisch, Euwe budapesti megnyitásban Spielmann ellen. Marco spanyol játszmában 'Bogoljubov ellen. A Wolf—Tarrasch szicíliai és a Balig—Przepiovka francia játszma eldöntetlen maradt. A Hromadka—Grünfeld játszma (Aljechin-féle megnyitás) függőben avatta, a utuAua cö ívxum mxuuci, xijlx- JuiSZfTiU. \/ujzcrun-/ciz nizgnyiiuöß j uggi íkor tisztán állt előtte a dolog, két ök-kedrelttó vált királyhuszárlépést; e5 maradi. Tartakower szabadnapos volt. Nobody Nobody Nobody Nobody Nobodg Nobody 6-7-*8—9 I_^_KORZÓJIOZI' NOBODY Nobody Nobody Nobody Nobody Nobody Nobody t4 ivouuuy body oB° fr * V*
