Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-24 / 113. szám

113.szám. BACSMEGYEÍ NAPLÓ ben terítenek, amelynek három őriás? ablaka előtt Róma csodálatos pa­norámája terül el. Három óra felé a Vatikán kertjében sétakocsikázásra megy. Erre az útjára a kamarások kísérik, kikkel közvetlen és formali­tásoktól mentes beszélgetést folytat. A sétakocsizás mindössze rövid ideig tart, mert a négy óráig tartó sza­bad időt Pius pápa gyaloglással tölti el. A gyaloglásnál kísérete el­marad mellőle, nem bírják a gya­korlott hegymászóval és alpinistával a tempót tartani. Négy órakor tér vissza uira a Vatikánban, ahol lak­osztályában félkilencig fogad". A ki­hallgatások befejezése után megva­csorázik. Vacsora után egészen fél­­tizenkettőig a fontosabb pápái ira­tok tanulmányozásával foglalkozik. Az elmúlt hetekben a késő hajnali órákba nyult XV. Benedek pápa visszamaradt titkos iratainak a ta­nulmányozása. Ezeket az iratokat két pecsét alatt őrzik a pápai irattár­ban, melyekbe Pius pápán kívül senkisem tekinthet be, még azok sem, akik a pápai udvar és élet min­den titkába be vannak avatva. A beteg Vajdaság Az egészségügy* főnök nyilatkozata — Novisádi munkatársunktól — A tuberkulózis, a váltóláz, a nyár végi tlíuszmegbetegedések olyan Jel­lemző sajátságai a Vajdaságnak, ami még a régi Magyarország idején is sok gondot és fejtörést okozott azok­nak, akik a közegészség főjavításán fáradoztak. Dr. Markovies Lázár, a Vajdaság egészségügyi fönöke a Vajdaság egész ségügyi viszonyairól novisadl munka társunknak a kővetkezőket mondotta: — Novisad környéke, a Duna és Tisza kiöntései a legjobb termő talaja a különböző kórokozó bacillusoknak. Novisad például alig 90 méter maga­san fekszik a tenger szine fölött. Ez a csekély magasság nem volna sú­lyos, ha nem lennének a várost kö­rülölelő mocsarak, amik ilyenkor ta vasszal ontják magukból a különböző egészségtelen, mérges gázokat és ami még rosszabb, a szúnyogokat. A tö­méntelen szúnyog az oka annak, hogy Novisadon olyan sók a váltó­lázas. Az egész Vajdaságban nincs egyetlen városnak sem vízvezetéke. Rendes csatornázásról sem nagyon beszélhetünk, ami ilyenkor tavasszal és különösen majd a forró nyáron rettenetesen megrontja a levegőt. A vizvezeték-hiány az oka azután annak is, hogy nincs — vagy csak nagyon kevés — magánháznak van rendes fürdője. Novisadró! szólva, itt különö­sen rossz a helyzet. A sétaterek ki­csinyek, a dunaparti sétatér levegőjét megrontja az ottani tő, aminek nin­csen levezetése, úgy hogy az elzárt, piszkos állóvíz nagyon egészségtelenné teszi az egész környéket. Ugyanilyen helyzetben van Sombor is, ott is ugyanazok az egészségügyi viszonyok, mint Novisadon. A Bánátban más bajok vannak, Ott esőtlen nyáron tengernyi porban élnek az emberek, agy, hogy ott a tuberkulózis még a bácskai arányokat is túlhaladják. — A bácska és bánáti paraszt rossz életmódja is hozzájárul ahhoz, hogy a különböző betegségek mindjárt le­döntik az embereket és az ellenálló képesség a legjobb orvos — a minimálisra redukálódik. A Vajda­sági paraszt télen keveset dolgozik, zsíros ételeket eszik, sok alkoholt ogyaszt, mig nyáron, amikor sokszor tizenhat órát is dolgozik, egyszer esik napjában meleg' ételt, az sem eléggé tápláló, azonkívül az alkoholfogyasz­tás is lerontja a szervezetet és a la­kása : alacsony, földes, nedves és egészségtelen, nem csoda azután ilyen életmód mellett a legcsekélyebb in­fekció győzedelmeskedik a fáradt, gyenge testen. — Lecsapolás, víztelenített, száraz talaj, rendes vízvezeték, csatornázás, meg az emberek célszerűen berende­zett egészséges életmódja segíthetne a leromlott egészségi viszonyokon. A franciák és japánok elhagyták a politikai bizottságot Zavarok az orosz memorandum korul — Titkos szerződés a németek és oroszok között A génuai konferenciái francia ol­dalról újabb veszedelem fenyegeti. Miután a francia delegáció azon a nézeten van, hogy a benyújtott orosz memorandum ellentétben álla cannesi feltételekkel és Csicserinnek Lloyd Georgehoz intézett válaszé vz], Barthou úgy intézkedett, hogy a francia de­legátusok nem jelenhetnek meg többé a bizottságokban. A francia delegátusok tehát az albizottságok tegnapi tárgyalásairól elmaradtak és a japán képviselők is Csatlakoztak hozzájuk. Ezzel szemben a konferencia sikere szempontjából biztató jel, hogy Amerika előbb-utőbb kénytelen lesz ibban aktiv részt venni. H szer gazdaságilag Amerikára nézve oly fontos ügyekről tárgyalnak, hogy nőst már szükségessé vált a német óvátéteíi bizottság amerikai tagjit sürgönyileg Génuába rendelni. Egyut­­al a németek lemondása folytán negüresedett helyet felkínálták Ameri­kának. Ha Amerika a néma szem­­éló szerepéből kilépne, az a német— »rósz béke első legfontosabb kővet­­ezménye volna. Mint Berlinoől jelentik, az ameri­kai kormány sürgönyi eg utasította a jóvátéfeli bizottságban szereplő ikü dötfjét, hogy azonnal utazzék Genuába és onran a gazdasági ter­mészetű ügyekről a washingtoni ormánynak tájékoztató jelentési küldjön. Viszont az oroszok egy fatálé tévedése újabb bonyodalmat okozott. Az orosz delegáció a londoni memo­randumra adott válaszában a háború előtti adósságok „leírását" követelte. Ezt angolra „wr.tten down“ kifeje­zéssel fordították, a mi „leszállítást"-* jelent, mig a törlést „written of“ szavakkal fejezik ki. Ebből a téve­désből származott az az egész vilá­gon elterjedt és nagy feltűnést kel­tett hir, hogy az oroszok a háború előtti adósságokat mérsékelten elis­merik. Mára bejelentették tévedé­süket: Íme, egy újabb „bomba“ a konferencián, melynek exploziója csak ezen hét elején lesz ig zán érezhető. A franciák azonnal kivo­nultak a bizottságból s most az oro­szok és németek gyanús kombiná ciók és intrikák szerzői gyanánt tűnnek fel. A komplikációknak az oroszok ■lejét akarjak venni és a bizottság viharos ülése után kijelentet*ék, hogy visszavonják memorandumukat. Az orosz ügyek szakértőinek szom­bat délutáni ülésén Seydoux francia delegátus kijelentette, hogy tekintet­tel arra, hogy az orosz szakértők memorandumuk értelmét lényegese megváltoztatták, kormánya uj. bb utasít," sai nélkül a további tárgyalá­sokon nem vehet részt és ezért eltá­vozik. Evans einök erre kijelentette, hegy a francia szakértők nélkül a tárgyalásokat nem folytathatja és ezért az ülést a francia kormány válaszának megérkezéséig elnapolta. Rakovszki újból szót kéri, hogy fel­világosításokat adhasson, de az elnök neki a szólás jogát nem adta meg. Az ülést ezután berekesztették. Ezek a váratlan események az orosz delegátusokat teljesen konsterndltdk. At orosz ügyekkel foglalkozó al­bizottság üléstermét a fraacia delegátusokkal együtt a japánok is elhagyták. Az oroszok efelett annyira megrökö nyödtek, hogy kijelentették, hogy visszavonják a memorandu­mukat. \ Az oroszok a konferencia hivatalá­nak benyújtották pénzügyi memo­randumukat is, amely azonban hom­lokegyenest ellenkezik a canneri határozatokkal és Csicserin április 20-án átnyújtott válaszával. Ezért Barthou arra kérte Seydouxot, hogy ovább ne elnököljön az orosz al­bizottság ülésein mindaddig, amig Párisból nem érkezik meg a sürgős intézkedés. Az angolok a helyükön maradtak. A német szerződés titkos pontjai A londoni Daily Maii genuai tu dósitőja a kővetkező részleteit küldi a német-orosz szerződésnek. Ezek szerint Németország a következőkre vállal kötelezettséget: 1. Természetben fizeti vissza Oroszországnak azt a húsz millió font sterlinget, melyei Ukránia ofeku­­pációja alatt összeszedett. 2. A Németországban müködö valamennyi orosz monarchista szer­vezetet fe oszlatja és kiutasítja. 3. Hatíiszer szállítását se lengyel­­ország, se Románia felé, valamint az orosz birodalomból kiszakadt sémmiféle államalakulat felé sem engedi meg. 4. Oroszország felhatalmaz német nagy párosokat arra, hogy Orosz­ország különböző gyártelepen, ne­vezetesen a Perm, Euganszk é? Tambov környékbelieken hadiszeri gyártsanak. A szerződés ezenfelül két záradé­kot tartalmaz, amelyek teljesen kész al pjául szolgálhatnak majd a jövő­beli német-orosz katonai egyez­ségnek. Ausztriának egyelőre elengedték minden I adósságát Bées. Mint G^nuából jelentik, mindazok az államok, amelyek hi­telt nyújtanak Ausztriának, értekez­letet tartottak és ezen elhatározták, hogy egyelőre Ausztriának minden adósságát, az Ausztriától járó jóvá­tételt követeléseket és zálogjogokat felfüggesztik. Bethlen Genuában tár­gyalt Zita ellátásáról Budapest. Bethlen István gróf miniszterelnök szombaton este Gé­­nuából hazaérkezett. A miniszter­elnök az osztrák legitimisták veze­tői előtt, akik Zita királynénak és 3. oldal gyermekeinek évjáradéka iránt ér­deklődtek nála, kijelentette, hogy ezt a kérdést Génuában szóváíette. Mindenekelőtt Barthou támogatá­sát kérte, hogy ennek a kérdésnek elintézése érdekében járjon közbe az utódállamoknál. Barthou kész­ségesen megígérte támogatását. Bet­hlen azután Benessel tárgyalt és a magyar miniszterelnök javaslata sze­rint az utódállamok mindegyike egyforma alapösszeget fizetne Zita királyné és gyermekei ellátására és v z az összeg annak kvótája szerint növekednék, amennyi az egyes ál­lamokban a volt uralkodóház lefog­­'alt magánvagyonának értéke. Bencs kijelentette, hogy az apanage kér­dése Csehszlovákia számára pofi-, tikai kérdés, amine1!: megoldását a prágai kormány feltételekhez kívánja kötni. Az olasz király és Csicserin találkozása Genua. Viktor Etnánuei olasz ki­rály szombaton a „Dante Alighieri® sorhajőn Genuába érkezett. A vá­rost ebből az alkalomból fellobo­gózták. A király délelőtt a hajón a konferencia tiszteletére dejenuerí adott. Az ebédet rendkívüli érdeklődés fogadta, mert ez volt az első eset, hogy a szovjetkormány képviselője egy európai fejedelemmel üt egy asztalnál. A delegációk vezetői tel­jes számban jelentek ineg, az oroszok közül Csicserin s Krassitt. A király ült az asztal közepén, tőle nbbra Lloyd George, balra Barthou Ebéd előtt a király a delegátusokat gyenként bemutattatta magának és hosszabb ideig beszélt velük fran­ciául. Csicserin, aki kifogástalan frakk­ban jelent meg, szintén hosszabb ideig beszélgetett a királlyal, Csi­­cserin egy negyed óráig beszélgetett a királlyal, akinek a következő bó­­koí mondta: —- A nép ujjongása, mellyel itt önt fogadták, azt bizonyítja, hogy int a népe úgy szereti, mint az atyját. Az asztal úgy volt elrendezve, hogy Csicserin a genovai érsekkel ült szemben, akivel az ebéd alatt rendkívül érdekesen beszélgetett. Az érsek Oroszország vallási viszonyai ránt érdeklődőit. Csicserin kijelen­tette, hogy Oroszországban mindenki amerikai példa szerint, szabadon gyakorolhatja vallását. A cercle alkalmával a ki ily hosz­­szabban beszélgetett Nincsics kül­ügyminiszterrel és szóba hozta a F.uméról Santa Margheritában a jugoszláv és olasz delegációk közt folyó tárgyalásokat is. Viktor Emá­­nuel annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a tárgyalások siker­­r I végződjenek és hogy érjen véget az a tarthatatlan helyzet, mely je­lenleg az Adrián uralkodik. Végül a király a SHS. királyság és Olasz­ország közötti jő viszony szüksé­gességét hangsúlyozta. A SHS. delegáció tárgya lásai az albánokkal és a görögökkel Genua. Az albán delegáció veze­tője, Traszkeri találkozót kért a jugoszláv delegátusoktól. A tá gya­­lásokon különösen a Duna és San Giovani di Medua közöt i vasútvo­nal építéséről volt szó. SHS. rész­ről Sumenkovics és Stevanovics szakértők vettek részt az értekezle­ten és megállapodtak abban, hogy a vasútvonalat amerikai tóke bevo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom