Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-22 / 111. szám

111. szám BACSMEGVEt NAPLÓ Véres szerelmi dráma Egy. kébsmaégszédelgS asszonyt mcgSH a kedvese Véres szerelmi dráma játszódott le szerdán délután Zagrebbaa, amely lá­zas- izgalomban tartja a horvát fővá­ros egész lakosságát. A szenzációs esetről alábbi tudósí­tásunk számol be; Szerdán délután 5 óra tájban a Preradics-ulica 37. számú háza előtt óriási néptömeg gyűlt össze. Az izga­tott tömegben ilyen kiáltások hallat­szottak: »öngyilkosság történt*. — 'Egy pékmester megölte a feleségét* így kiáltoztak emberek, asszonyok. Közben a rendorfőkapitánysághoz je­lentés ment, hogy a Preradic»*ulica 37. szám alatt gyilkosság történt. Azonnal rendőri bizottság szállt ki a nevezett helyre és megállapította, hogy a jelzett házban Malija Ulamoc péküzlete van. A ház padlós szobájá­ban találták a pékmester feleségét, Ularcec Zsófiát, meggyilkolva. Egy diván szélén, a hátán fekve találták, óriási véríócsábao, az oldalán több borzalmas szúrással. Aniig a rendőrség a helyszínén jegyzőkönyvet vett fel az esetről, ad­dig a rendőrség központi ügyeletén meglépő dolog történt. Egy ünneplő ruhába öltözött, angol lakkcypös fiatalember jelent meg ugyanis a központi ügyeletén és a kö­vetkezőket adta elő: Nevem Petrovecski Josip, 25 éves péksegéd vagyok, ülemac Matija pék­nél, akinek a feleségét, Zsófiát meg­öltem. A különös bemutatkozás érthető •meglepetést keltett a rendőrségen, Elmondotta, hogy 1921 nyarán lé­pett be. ülemac üzletébe. A pékmes­ter' felesége, Zsófia, egy forró nyári délutánon felszólította Petrovacskit, hogy menjen vele a Szávához fürödni és' tanítsa meg úszni,' mert hallotta, hogy. jő; úszó. A- fiatalember eleget telt a fönöknöje kívánságának és a közúti vasúton, elmentek együtt fürödni a Szávához. A fürdői kirándulásból sze­relmi viszony fejlődőit. A szerelmes pár gyakran tett fiakber és autó uta­kat, amelyek költségét mindig az asz­­szony fizette. Egyszer a szerelmes pékné 12.000 korona készpénzt adott át kedvesének, hogy tegye a pénzt egy takarékpénztárba, az asszony leány­kori hevére, Lázies Zsófia névre. • A; fiatalember nemcsak a fonöknü­­jével folytatott szerelmi viszonyt, ha­nem Éeriső gyöngéd szálak fűzték só-. ‘ gornöjátiek, Anna Petrovacskihoz is, aki félték enykeani kezdett a péknére. A fiatalember valamiért meghara­gudott * szerelmes főnöknöjére és most szerdán megmondotta a gazdájának, hogy a felesége megcsalja ö vele cs hogy pénzt is kapott tőle, egyben át is adta a férjnek a birtokában levő takarékkönyvet. • Ülemac kérdőre vonta feleségét, aki kereken tagadott mindent és rága­lomnak mondotta a péksegéd vádjait. Közben pedig megüzente a fiatalem­bernek, hogy akar vele beszélni. • Ez délután ■£■ óra után történt. ' Az asszony a padlásszobában voltl e? uzsonna kávét készített a férjének. Amikor a fiatalember belépett, he­vesen rászólt; — Miért árultál el? — Mert eleget csaltad az uradat és engem, szólt Petrovacski és a kezében fartőit éles kést fceiedöfte a- mitsem sejtő asszony oldalába. Az asszony ütést érzett é-, megfor­dulva, szólf:- Mii csinálsz? Erre az eszét vesztett; férfi még több szúrást tett az asszony oldalába és mindaddig szurkába, amíg meg nem halt. Ezután bezárda az ajtót és eirneüt haza lakására, ott íöiveito vasárnapi ruháját, elegáns angol cipőjét, fiakker­­fce ült, a rendőrségre hajtatott és föl­jelentette önmagát. , Előadását azzal végezte.:; Most -kész vagyok! . A gyilkost kihallgatása titán átad­ták az ügyészségnek. ■ Sándor király —* Junius elsején Sándor király pénteken Mária ro­­:nán királynő társaságában Sinajába utazott, menyasszonyának, Mariéra hercegnőnek már eredetileg busvétra tervezett meglátogatására. Mária román királynő udvari kü­­lőüvonata pénteken délután 2 óra 33 perckor érkezett meg Athénből Beo­­gradba, ahol csatlakozott a királynő­höz Sándor király és Pál herceg, va­lamint Jankovica udvari minisz­ter és An tűnje vica bukaresti S. H. S. követ, akik a királynővel együtt 3 érakor indultak el Beogradböl. Az udvari külőnvonat pénteken este 7 óra’25 perckor érkezett a suboticai pályaudvarra. Miután az utazás in­kognito történt, a pályaudvar le volt zárva éa ott csak a hatóságok vezetői 'jelentek meg. Jelen voltak: U z u m i r­­"bovics vezérkari ezredes, a csend­­őrség főparancsnoka, Jovasnovics ezredes hadosztályparancsnok, Kara­­kasé vies Gábor - rendőrfőkapitány, T i 11 i n g e r György főkapitány-he­lyettes és S z i m i c s. Milorád, az ál- Iamrendőrség detektivosztályának fő­nöke. A vonat huss percig állt a suboticai pályaudvaron, amely idő alatt sem wwwomtM»»—» lesz az esküvő —­Sándor király, sem Mária királynő nem mutatkozott. Aa udvari kiséret tagjai közül csupán A n t u n i e v i c s bukaresti S. H. S. követ szállt le a vonatról és S z i m ic s állatnxendör­­ségi főnökkel, valamint Petrovics vasúti határrendőrség főnökével, be­szélgetett 'hosszabban, Jovanovics udvari miniszter pedig az egyik vas­úti fülke ablakából beszélgetett Győ­ri t a vasutigazgatóval. Hét éra íb perckor felszállt a vo­natra Győritő vasutigazgatő is, aki egész Zsombolyáig kísérte az udvari különvou^iot és a vonat háromnegyed nyolckor elhagyta a suboticai pálya­udvart. A vonatot útközben Sentán, Veliki-Kikindán és Zsombolyán min­denütt a hatóságok fejei várták és hajnalban lí órakor lépte át az ud­vari különvonat a határt Gyertyámos­­nál, ahol a román kormány képvise­lője fogadta a királynőt és a fejedelmi vendégeket. A vonat csak jó félóra múlva folytatta útját Sinaja felé. Sándor király esküvőjének határ­napját juntos elsejére állapították meg. Mariora hercegnő atyjával és anyjá­val, a román királyi párral május 30-án érkezik Beogradba. Mi okozta a bitolji katasztrófát? •— Negyven óra óta nem volt újabb robbanás —* Az utóbbi idők e legborzalmasabb ka­tasztrófájáról, a bitolji robbanásról még. mindig nem érkeztek megbíz­ható részletek. A Bácsmegyei Napló munkatársa, Lampel Bála kollégánk már útban van Bitolj leié, hogy a helyszínről tudósítsa a Bácsmegyei Napló-t és a párisi lapokat, amelyek olvasói a nagy világesemények forga­tagában is érdeklődnek a katasztrófa iránt. Bitolj-jal azonban még normális időben sem a legideálisabb a vasúti és posta-összeköttetés. Bitói] mintegy ISO'kilométernyire fekszik a fővonal­lói, Gradska-tól egy keskenyvágányu vonal ágazik el a városig. Hogy a mai közlekedési viszonyok mellett mikor kapunk onnan híreket, nem lehet kiszámítani. Bitolj — a hajdani Menasztir — a Fekete Drina és Vardar völgyéből kiöblösődő gazdag termő vidékeket összekapcsoló utak keresztezésében fekszik. Az első balkáni háború óta a házak felett, az utcákon, a keleti me­sékre emlékeztető mezőkön kaszál a halál. Kilencszáztizenháromban egy szerb lovasdivizió, a puskák agyát acélosan szorító gyalogsági csapatok öinapig- megszakítás nélkül keltek­­feküdtek a halállal. A tizenhármas évben szakított gránátlyukakat kijavi tolták, a felégetett házakat újra tető alá hozták, törökök, arnauták csöndé-* sen szrvták a faházakban az aranyos száiu dohányt. A békét kihasználták. Bitolj hamarosan föliendült, élénk, ke­reskedő város lett belőle, nagy ter­ménykiviteli cégek székhelye. A világháborúban egyszerre meg­nőtt a kis kereskedő város jelentő­sége. Az egyesült osztrák-magyar* német-bolgár csapatok ezen a vona* Ion ütköztek össze a szövetséges ha" dakkal. Kilencszáztizenhat októberé* ben bevonultak a szerb csapatok a városba. Szerbia földién ez volt az első földterület, amelyet a szerb csa­patok visszafoglaltak s a natalmaserejü támadásokkal szemben is vitézül vé­delmeztek. Korfuból ide költözött át a kormány és a hadvezetőség s innen intézték az ország íeíszabaditását. Két éven keresztül egészen, tizennyolcig a város állandóan tüzérségi tűz alatt állt. Az emberek szétszaggatott ideg­zetébe belopódzott apatlkusan a halál gondolata. A központi hatalmak csapatainak visszavonulásakor és a keleti egye süit hadseregek elvonulásakor visz­­szamaradt tüzérségi muníciót Bitolj­­b<n raktározták el. A bitolji állomás mellett levő szabad mezőn két ope­ráló hadsereg tüzérségi felkészült­ségét tornyosiolták fel. Bent a vá­rosban csak kevés lőanyagot tudtak elhelyezni a tiszti otthonban. Amim a tegnapi beográdi jelentések mond­ják, még a felrobbant mennyiségen, kívül né yszáz vagon volt. A helyi viszonyokkal ismerősök ezt lehetet­lennek tartják. A tiszti otthonban <*mmi esetre sem lehet több min 70-80 vagon muníció. A katasztrófa, amelynek oka mind­eddig még ismeretlen, dimenzióiban nőni fog. A mezőn felhalmozott iö­­vegraktárak megközelítése teljesen ehetetlen. Egyelőre a hiányos tele­fon és táviróvonalakoii érkező híre csak gyéren tájékoztatják az orszá got a Bitoljban lejátszódó rettenetes katasztrófáról. A mentési munkálatok, béőpádt jelentések szerint — serényen foly­nak. A munkálatokat Lukity kerületi főnők vezeti. Lukity annak a gya» rmjának adott kifejezést, hogy a húrom rendőrségi írnok gyújtotta fül a municiósraktúrt. A három gya­núsított a robbanás első napján szökött meg BItoIjből s már túl vannak a határon. Természetesen felmerülnek ilyen katasztrófáknál a már megszokott gyanúsítások is. Az egyik verzió szerint a merényletet kommunisták, a másik szerint elkeseredett dobro­­voljacok követték el. Erek mellett a föltevések mellett nincs semmi bizonyíték. Beogtadi forrásból a katasztrófá­ról ma ezeket jelentik: A bitolji katasztrófáról még min­dig egész ellentétes hírek érkeznek. Az egyik verzió szerint a katasz­trófa még nagyobb terjedelmű, mint az eddigi hírek mondják, más ver­ziók azonban azt jelentik, hogy a­­veszedelem és a kár nem oly nagy mint az első pillanatban hitték. Az áldozatok számát nem lehet egész biztosan megállapítani. A bitolji lakóság nagy része a kör­nyékbeli falvakba menekült, a vá­rost környező mezőkön c-ak keve­sen tartózkodnak s ezért beszélnek több ezer áldozatról. A város még nem közelíthető meg, ezért a pusztulásról nem lehet pontos képet nyerni. Skupijéból 20 áról érkező távirat .szerint Lukícs kerületi főnök és a helyőrségi parancsnok helyettese azok, akik a helyükön maradiak, más mindenki elmenekül*. A tűz a város leggazdagabb és legmodernebb részét pusztította eh Priicpböi a mentéshez már segít­ség érkezett. Más táv'rat szerint a polgárokat ért kár mintegy hetvenmillió dinár, Az államot ért kárt még nem lehet megállapítani. Emberáidozat hír szerint igen kevés, mindössze három asszony s egy férfi holttestét találták eddig meg. A sebesültek száma azonban igen nagy. A katonák közül senki sem pusztult el. A btlüeyminis2íeriumhoz érkezett jelentés szerint még további veszély is fenyeget. A katonaság és csendörség ugyan mindent megtesz a mentés érdeké­ben és megfeszített munkával sike­rűit is a Bitolj melletti Drágán és Kuzutíaia patakokat medrükből ki­vezetni és így a város már viz alatt áll, különösen azok a raktárak, amelyekben a még épen maradt municiő van fölhalmozva. H r sze­rint a városból elmenekült Dragics Paunovics polgármester, valamint a városi tisztviselők és a rendőrség elmeneküli tagjai is visszatértek már Bitoljba. A hadügyminisztériumba érkezeit jelentések szerint a tűz a muníció robbanásától keletkezett. Az első txplozió pedig úgy történt, hogy katonák egy láda muníciót szállítás közben elejtettek és ez robbant föl. Erén jelentések szerint a katonai áldozatok száma nem sok. A „Politika“ híradása szerint a katonai hatóságok igyekeznek elhá­rítani magukról minden felelősséget a katasztrófáért, mert már több íz­ben jelt niették illetékes helyen, hogy a biíolji municiőfelhalmozás milyen 3, oldal J

Next

/
Oldalképek
Tartalom