Bácsmegyei Napló, 1922. április (23. évfolyam, 99-119. szám)

1922-04-09 / 99. szám

Ára 1 dinár

XIII. évfolyam

Subotica, vasárnap 1922 április 9

99 szám

■egjoiesik minden regjei, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10

Előfizetési éi: negyedévre 50* —dinét

SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alezandra-nlica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbaeh-palota)

A magyar program

A Magyar Párt suboticai szervezete az alábbiakban nyilvánosságra hozza azt a programtervezetet, a melyet az egész országra megalakuló Magyar Párt programjává akar tenni.

A magyarság megszervezésének eszméjét a magyarok suboticai vezetői hozták közelebb a megvalósuláshoz, innen indul ki az a program is, amelynek alapján az ország egész magyarsága egyesülhet.

A tervezet, amelyet alább közlünk, még nem végleges. Ezt a tervet megküldte a suboticai pírt vezetősége a megalakult helyi szervezeteknek $ újságok utján is közzéteszi, hogy v arra vonatkozólag mindenki ne csak véleményt alkothasson, hanem véleményt mondjon Is, hogy igy

megjegyzések alapján a programot el lehessen

beérkező végleges készíteni.

A »Magyar párt« programmtervezeie a következő:

Amidőn a Magyar párt programmit vall és ad, nem népszerűséget hajszol, nem nagyhangú jelszavakat bocsát ki, csak kijelöli azt az utat és irányelveket, amelyen haladva a magyarság sorsának megjavítása érdeké ben cselekdni és dolgozni akar.

Ez a Programm nem foglalja magába mindazt, ami szivünkön fekszik, vagy amit elérni kívánunk, ehelyütt is azonban hangsúlyozni kell, hogy a trianoni békeszerződés alapján állunk és őszintén hirdetjük államhüségtmket. A programmtervezetünkben felsorolt alapelvek meggyőződésünk szerint az állam céljait, az ország egységét, az egész társadalom erőinek együttműködését, a demokratikus jogegyenlőséget, az egész polgárság közötti harmóniát, s az emberiség nagy eszméit egyformán szolgálják.

Mindezen intenciókkal eltelve az államtörvények keretein belül kívánjuk:'

1. A nemzeti kisebbségnek jogait védő szerződések és alapelvek fentartás nélkül való végrehajtását, a magyarság, s általában minden népkisebbség politikai, kulturális, gazdasági és szociális érdekeinek minden korláttól mentes érvényesülését és biztosítását.

2. Az alkotmányban előirt emberi, nemzeti, állampolgári szabadságjogok, a sajtószabadság, a gyülekezési és szervezkedési jogok gyakorlásának és élvezhetésének olyan törvényes biztosítását, hogy azt a végrehajtásnál a hatósági közegek rendelkezéseivel és intézkedéseivel meghiúsítani ne lehessen.

3. A nyelvi kérdésnek olyan intézményes biztosítását, hogy ott és azok a nemzeti kisebbségek, ahol és amelyeket a népkisebbségi jogok számarányuknál fogva megilletnek, a köz igazgatás és igazságszolgáltatás fó rumain saját anyanyelvűket szóval és írásban minden korlátozás nélkül használhassák, nemkülönben, hogy ugyanezen jogokat a felek jogi képviselői is igénybe vehessék és hogy az elintézés ugyanazon a nyelven hozás sék.

4. A községi és törvényhatósági önkormányzati jog teljes visszaállítását _ a virilizmus eltörlése mellett — az önkormányzati testületek öszszeállitására a választások elrendelését ' s azok gyűlésein a nemzet} kisebbségek részére a jegyzőkönyvi és tárgyalási nyelv haszná Ihatásának biztosítását.

5. 'A tanítás minden terén a nyilvános jellegű magyar oktatás biztosítását, a magyar iskolai bizonyítványoknak az állami iskolák bizonvitványaival való egyenlő értékét, nemkülönben a szabad iskolaválasztás jogát, az oktatás, a tanszabadságot.

6. A teljes vallásszabadságot, az egyes vallásfelekezetek önkormányzati jogának tiszteletben tartását, biztosítását, fejlesztését és megfelelő állami hozzájárulás. A kötelező vallásoktatást.

7. A politikai bűnösök részére amnesztiát.

8. A szabad forgalmat korlátozó intézkedések eltörlését.

9. A kereskedelem, ipar, pénzügy, egyszóval az egész gazdasági élet teljes szabadságának biztosítását és fejlesztését, az összes államokkal barátságos gazdasági összeköttetés létesítését, szerződések kötését A kereskedelmi és iparkamarák önkormányzatának tiszteletben tartását.

.10- Igazságos, az egész államra egyenlően kiterjesztett adórendszert a modern elvekkel és progresszivitás alapján, helyes közlekedési, pénzügyi és vámpolitikát.

11. A közigazgatás pártatlanságának biztosítását és a törvényszerű képzettséggel biró régi tisztviselők visszahelyezését.

12. A földbirtokreform igazságos, haladó idők szellemének megfelelő népies megoldását, de a termelés folytonosságának és zavartalanságának biztosításával. A magyar gazdasági munkásokat e téren ért sérelmek haladéktalan orvoslását.

13. A munka szabadságának, nemkülönben a munkásszervezetek szabadságának, a munkásság sztrájkjogának elismerését és visszaállítását. Az ipari munkásság számára uj munkaalkalmak teremtését, a munkásvédelem kimélyitését, a munkásság jogos igényeinek a termelés fokozásával együtt haladó kielégítését. A munkásjóléti intézmények létesítését, fejlesztését és a rokkantügy nemzetiségi különbségre való tekintet nélküli méltányos és megfelelő rendezését.

14. Az általános, titkos, községenként! egyenlő választójogot, a választói névjegyzéknek törvényszerinti összeállítását és kiigazítását úgy, hogy abból egyetlen jogosult se maradjon ki. Akinek választójoga van, az választható is legyen, — sem aktiv, sem passzív választói jog elnyeréséből nem zárhatók ki azok, akik az államnyelvet nem tudják.

15. Az egész magyarság közteherviseléséből méltányos rész fordittassék a magyar közművelődés és közoktatás céljaira.

> 6. Az asszimilációs politika megszűntetését.

Ez a programtervezet, amelyből s^eretnők, ha program is válna. Mindaz, amit a magyarság akar, s amit ebben a tervezetben kifejt, nemcsak nem az állam érdekei ellen Van, hanem az álbm üdvét és virágzását szolgálja. Az igazság az államok létének alapja s a magyar párt nem akar mást, mint igazságot, igazságot, egyforma elbánást, rendet és nyugalmat az ország határain belül. Ez a dolgozó magyarság vágya is s az államhatalomnak nem szabad tűrni, hogy bárki bármilyen ürügy alatt megakadályozza, hogy a magyarság ezt a vágyát nyilvá- i ni hassa.

Rádics István a magyarokról

— Beszélgetés a horvát blokk vezérével —

A horvát egyesülés pártjának klubhelyiségében folyt le a beszélgetés. A klubterem füstjében vitatkozó arcok láts ottak, Laginja a volt bán, Drinkovicz, Kossutics, a blokk alvezérei. Rádicsra várni kell, nincs még a klubban.

Rádics István

Végre jön. Zömök, szakállas ember, erősen rövidlátó. Az egyik sarokasztalhoz invitál és beszélgetni kezdünk.

Figyelem az arcát, a pózait, a beszédmodorát és keresem rajta a történelmi hivatottság nyomait. Hihetetlenül közvetlen, érdeklődő és természetes. Ha a mi dolgainkról beszélek neki, a Vajdaságról, a magyarokról, a Bácsmegyei Naplóról, minden póztól mentes kíváncsisággal hallgat, néha kérdez valamit és a kérdései, megvallom, néha zavarba hoznak, mert furcsák és nem mindig látom a logikai kapcsolatokat.

— Vannak maguknak arisztokratáik ? — kérdezi egyszer.

— N ncsenek, — felelem.

— Kár — mondja és már t:é rám, sürgetően, nincs időm kutatni ennek a furcsa logikának a szerkezetét.

Hömpölyögnek, széláradnak, tornyosodnak a szavai, végül elárasztanak és én mint egv hipnotizált médium, mint a Le Bon tömege, már csak elhaló kritikával, az objektivitás- utolsó foszlányaival hallgatom.

Hogy tudhat ez az ember — gondolom magamban — hatni a tömegekre, hogy tudhatja ez az ember fanatizálni a parasztok tízezreit! Amit mond,: uj és érdekes. Amíg beszélt, állandóan arra gondoltam, hogy ennek az embernek a legnafüggetleniteite magát a frázisoktól. A frázisok mohos kövei nem fekszenek rá a tudatára és bizonyos, hogy -ez : destrukció. Lerombolja a nemzedékek tapasztalataiból levont következtetéseket, megtagadja a tradicionális eszmék jogát. Uj és természetes igazságokra talál és az a képessége is meg van, hogy azokat a tömegek állal érthető formában fejezze ki.

— A nép, — mondja — nem irtózik a forradalmi kilendüiések gondolatától. A gyűléseken, ha izzik a levegő, tüzes közbesz íások hangzanak el itt-ott és mindenki tőlem Várja a buzdítást.

En ilyenkor lecsillapítom őket. Megmagyarázom nekik, hogy mindenüket eipusztitaná egy megmozdulás.

— Ha nektek van egy pár iovaíok — mondom nekik — és Pribicsevics tartja kezében a gyeplőt, akkor mit csináltok: agyonveritek a lovakat, vagy kiülitek a hivat an kocsis kezéből a gyeplót?

És a népek efre elhallgatni.!?.

Feltétlenül bizik R-dics önmagában és fanatikusa a maga teóriáinak, igazságainak. A nagy önbizalmára jellemzők ezen szavai:

— A napokban albánok jártak nálam. Kérdeztem tő ük, hogy miért jöttek hozzám. Pasa — felelték mohamedán h nfitársaim — mi tudjuk, hogy Beogradban van egy tétova kormány, Zagrebben pedig egy okos ember, mi az okos embert választottuk.

Magáról nem sokat beszélt. Mozgásában erősen korlátozzák, úgy hogy a szervezést most már tani! - ványai végzik.

— Ez bajos dolog, mondja, mert

gyobb fegyvere az, hogy tökéletesen1 azok a szervezetek, amelyeket éjt Lapunk mai száma 18 oldal