Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-09 / 68. szám
Ära 1 dinár . évfolyam Subotica, csütörtök 1922 március 9 68. szám älegjolenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TEiEFOii SZÁM: KSadéUratal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár: negyedévre 90*— dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-idicn 4 szám alatt Kiadébivatal: Kralja Alesandra-oliea 1 (Le(bach-palota) Adóhátralék és jogsegély A régi magvar közjog tartalmazott olyan rendelkezést, mely az adó hátralékosokat megfosztotta a sza vazati joguk gyakorlásától, Ez azonban régen volt s miután a mai ember nem Krisztus születésétől, hanem a világháború kitörésétől számítja az időt, még a közjog dilu- Viális idejében. A jogalkotásnak nemcsak modern, de egész régi keletű elméletei már tisztában vannak azzal, hogy a közjogok gyakorlását, hatósági jogsegélyben való részesítést nem lehet függővé tenni sem a vagyoni viszonyok rendezettségétől, sem a közterhek viselésének módjától. A királyság jogrendszerében egyre nagyobb teret hódit az a jogi felfogás, amely szerint hatósági jogsegélyben csak azok részesülhetnek, akik közterhekkel nincsenek hátralékba. Először az útleveleknél kezdődőit ez a megszorítás. N m adtak és nem adnak útlevelet azoknak, a kik nem igazolják, hogy adóhátra lékuk nincs. Ha valakit családi, vagy üzleti ügyben valóban életbevágó érdekek szólítanának ki az országból, de nincs annyi pénze, hogy kifizesse a kivetett, fje me* se állapított adót, nem mehet ki az országból s ellátatlanok maradnak, vagy rosszul ellátottak lesznek legfőbb érdekei. Ha valakinek áruja érkezik vámkülföldről, mely vámkezelést igényel, hiába ajánlja fel mindannak megfizetését, amit a vámhivatal igényelni jogosult, ha csak azt nem igazolja, hogy nincs adóhátraléka, nem kapja meg az áruját. A ki ingatlant vesz, vagy elad, nem folyamod liatik a telekkönyvi hatósághoz az ingatlan átíratásáért, mindaddig, amíg nem igazolja, hogy nincs adóhátraléka se neki, se vevőjének, illetve eladójának. Most jelent nleg az uj * lakástörvény, mely ezt a jogáilapotct a lakásügyi eljárásra is kiterjeszti. Senki nem fordulhat a lakáshivatalhoz, senki nem hivatkozhatik hatóságok előtt a lakástörvény rendelkezéseire, aki nem igazolja, hogy adótartozása nincs. S ezt a jogi helyzetet az teszi különösen súlyossá, hogy n-m a megállapított adók befizetésének igazolását követelik meg. Mert végre arra.még lehet indokot találni, ha kevés számút és kevéssé megnyugtatót’ is, hog/ a jogerősen kivetett adók befizetését minden rendelke zésre álló eszközzel szorgalmazzák. De arra a legridegebb fiskális érdek se taláhat okot, hogy meg sem állapított, ki sem vetett, esedékessé nem vált, le nem járt, sőt még elő sem i t adókat ilyen módon hajtsanak be. Ez az eljárás illuzoriussá teszi az egész adókivetési eljárást s üres formasággá sülye'-zti a jogorvoslati rendszert. Minek a tárgyalások nagy munkája s minek a jogorvoslati eljárás, ha az adóalany nem a végrehajtási kényszer, de a jogsegélyben való részesedés nagyobb kényszere úgyis beszerzi az adót. Ha pedig egyszer már lefizette az adót, a későbbi adómegáilapitásnak úgyis csak virtuális értéke van. Mert még abban az esetben is, ha a b. fizetettnél kisebb összegben állapítanák meg adóját s a különbözeiét visszautalnák is, azt csak akkor fizetné ki az állampénztár, ha igazolná az adózó, hogy nincs adóhátraléka. És ezzel újra megindul az egész körforgás. De ahogy a gyakorlatban alkalmazzák ezeket a rendelkezéseket, még az sincs kizárva, hogy ha valaki minden előirt adóját kifizeti, akár meg van állapítva akár nincs, még akkor se kérheti a törvények alkalmazását. A Wekerle féle adótörvények szerint ugyanis a pénzügyi hatóságoknak bizonyos esetekben joguk van az adók biztosítását is követelni. Erre a rendelke zésre való hivatkozással mind gyakrabban kezdik követelni a következő évnegyedekben előírásra kerülő adók kifizetését is„ Az egyéni sérelmek, melyeket az ily módon történő szabályozás okoz, oly(.n tömegüek, hogy a közgazda sági konszolidáció végleges megteremtésének akadályát látják benne. S meggondolandó lenne, hogy a szigorú, sőt kíméletlen adóbehajtási eljárás mellett az adóbeszerzés e módjának előnyei fölérnek-e azokkal a le nem becsülhető hátrányokkal, amiket okoznak. Esik a gabona ára A liszt ára hasz dinárral esett -A novisadi tőzsdén már hetek óta alig történt kötés bácskai és bánáti búzában. A forgalom tárgya kizárólag Ószerbiábóil származó áru volt. Az elmúlt két hét alatt a novisad tőzsdén háromszáz vaggon ószer biai búzát — egyedül március el sején 50 vaggont — adtak el. De nagy a Vajdaság behozatala tengeriben, zabban és egyéb gabonanemüetben is, — nemcsak Szerbiából, hanem külföldről, Romániából és Bulgáriából is, A bácskai málmok már hetek óta kizárólag szerbiai búzát őrölnek. Megtörtént tehát az, hogy a’gabona Eldorádójába, Bácskába és Bánátba idegenből hoztak gabonát. Kétségtelen, hogy a múlt évi gabonatermés nem' a legkielégitőbb, megállapítható azonban, hogy a behozatalt nem az áruhiány, hanem a gazdák spekulációja okozza. Megállapítható, hogy az utolsó termésnek mintegy negyven százaléka még mindig a termelők magtárában fekszik. Egyedül Kula községben például háromszáz vaggonra becsülik a még készletben levő búzát és tengerit. Emiatt a malmok kénytelenek voltak az importhoz folyamodni, ha üzemüket továbbra is fönn akarják tartani. Az ószerbiai búza ma kétszáz koronával olcsóbb, mint a bácskai, de a valóságban ez az árkülönbözet csupán 40—50 korona, mert a bácskai búza abszolút tiszta, mit őségi súlya pedig 79—80 kg., addig a szerbiai 4—5 százalék idegen keveréket tartalmaz és csak 74—75 kg. fajsúlyú. Tengerit főképpen Bulgáriából és Romániából hoznak be, — ami már a valuta rovására megy. A Romániából jövő uszályhajók azonban nem az utolsó évi termésből, hanem 1920-as termésből származó tengerit hoznak, amely 40—50 koronával olcsóbb métermázsánként a belföldi árunál. A bolgár tengeri is olcsóbb a belföldinél. Egyedül zabbaa nincsenek tényleges készleteik a gazdáknak, ak k a vetőzabot is vásárolni kénytelenek. Zabot különösen a romániai Bánságból importálnak. A gazdáknak az áremelkedésre számitó spekulációja ugylátszik megbos ulta magát. A kedvező időjárás és a jó terméskilátások, valam n íz a körülmény, hogy a tavaszi mezőgazdasági műnk latok megindulásával egyes gazdáknak pénzre van szüksége, több termelőt arra Diri rá, hogy fölösleges terményeiket eladják. A nagy import miatt azonban sok áru került a piacra, viszont a pé zh ány és a vagonhíány most a kereskedők taszkodnak a vételtől. A magánforgalomban így már napok óta nem történt eladás és a novisadi tőzsde is üzletfelenséget jelent. A vevők tartózkodása a vételtől a piacon napok óta áresést idézett elő. A búzát 1950 koronáért — tehát a multheti árnál 100 koronával olcsóbban — kínálják. Ennek megfelelően a liszt ára is 70 —80 koronával, a ko p é 100 koronával, a tengerié 40—60 koronával esett. Vevő azonban így sem akad, men a kereskedők bizonyosra veszik, hogy az árak esése még folytatódn Rá kell mutatni, hogy a magánkereskedelem reális áralakulása mellett a novisadi tőzsde jelentése még mindig „tartott árakról" számol be — üzleltelenség melleit. A novisadi 2000 koronás árjegyzés ugyani tisztára csak papiros-ár s ugyanez a jelentés közli azt is, hogy „kötés nejn történt." A valódi árat a magánforgalom 1950 koronás kínálata közelíti csak meg, de ez sem a valódi kurzus, mert hiszen ezért az árért sem lehetett vevőt találni. A tófok önkormányzatot követelnek a csehektől Néhány nappal ezelőtt a prágai képviselőházban beterjesztették a tót néppártnak az 1920 február 29-iki cseh köztársasági alkotmánytörvény megváltoztatására és az ön-: állóság legalizálására vonatkozó indítványát, mely szerint a Felvidék', valamint az Erdős Kárpátok legszélesebbkörii önkormányzatot ki,vannak, amely a csehszlovák köztársaság egységessgével összeegyeztethető. A Felvidék, mint közjogi és jogi személy azokból az országokból áll. amelyeket a trianoni békeszerződés a volt> magyar államból a csehszlovák köztársaságnak odaítélt. Saját belső ügyei elintézése céljából úgy a törvényhozás, mint a végrehajtó hatalom szempontjából saját országos önkormányzata volna. Belügyei: kó'zoktatásügy, vallásügy, kereskedelem, jogszolgáltatás, mezőgazdaság, közmunka, népjólét és az ezekre vonatkozó pénzügyi és törvényhozási intézkedések. A Felvidéknek saját belső ügyei elintézése céljából saját tartományi kormánya van, amelynek élén a miniszterelnök áll. Ezt a kormányt az elnök felvidéki illetőségű polgárokból nevezi ki és a kormány az elnök kezébe esküt tesz. A beliigyekre vonatkozó törvényhozást a Felvidék saját tartománygyülésén intézi el. A felvidéki tartománygyulés valamely felvidéki városban székel. Az indítvány szerint a tót tarlománygyülés egykamarás és annyi tagból áll. ahány szenátor és képviselő a prágai nemzetgyűlésen szerepel. Képviselővé csak a Felvidékre illetékes állampolgárok választhatók. A választás hat évre szól. A Felvidék hivatalos nyelve a tót. Az egész köztársaság közös ügyei a következők: a hadügy, a külügy, a közlekedésügy, az igazságügy és az elnökválasztás, valamint az ezzel összefüggő pénzügy és törvényhozás. A közös ügyek élén az elnök által kinevezett közös miniszterek állanak, akiknek egyharmada tót teli. hogy legyen. A külügyminiszté-' riumban a hivatalos nyelv a cseh és a tót. A hadsereg az egész köztársaság védelmét látja el. A hadseregnyelve a tót ezredeknél a tót,. A Felvidéket a szenátusban 31 szenátor, a nemzetgyűlésben 61 képviselő képviseli. Juriga megtagadja az adót. Prága. Juriga képviselő a Pozsonyban megjelenő Szlovenszka ,Lidove Noviny-ban kifejezi azt a meggyőződését, hogy egyetlenegy önérzetes polgár sem fog annak a .kormánynak adót fizetni, amely a törvény ellenére a községtanácsi választásokat elhalasztani merészeli és a polgárok ilymódon fogják a kormányt a törvények betartására kényszeríteni. 7.
