Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-07 / 66. szám

66. szám. BACSMEGYE! NAPLÓ 7. oldal. Vigyáznak Ausztriára ^Egyszerre riadtan megrázza Latei­­nert) ^nagysága: Kérlek! Ébredj csak kérlek! Lateiner: Mi az. mi az? ^nagysága: Most’ hirtelen eszem­be jutott, hogy miért nem mentünk a j/Kenyerespajtások és kenye­­íeslányok« báljára. Hát nem emlék­szel, drágám, hogy akkor házibál volt nálunk. Milyen kár, hogy nem halasztottul, cl! Milyen jól jönuo most a böjtbe. £ incaré látogatást tesz a Vatikánban Páró. Poincaré Schanzer olasz külügyminiszterrel folytatott be­szélgetése során kijelentette, hogy Pranciországnak a Szent Székhez való viszonya jelentékenyen megja­vult. Ennek következtében, vala­mint tekintettel arra, hogy a pápa különös rokonszenvvel viseltetik Franciaország iránt, Poincare el­kerülhetetlennek tartja, hogy Ró­mában időzése alkalmával látoga­tást ne tegyen a Vatikánban. Az olasz külügyminiszter erre megjegyezte, ibogy Olaszország csekély jelen­tőséget tulajdonit a kérdésnek. A pap kettős élete J Londonból írják, hogy egy ottani szállodában hallva találták Edward Allaby 15 esztendős anglikánus pa­pot és .Etel Guthroe 35 éves színész­nőt A vizsgálat megállapította, hogy 'Allaby esztendők óta valóságos ket­tős életet élt. Papi teendőit kifo­gástalanul elvégezte, minden vasár­nap prédikált a hivei előtt. Az angol főváros mellett lévő kis alucskában, amelynek lelki gondozója volt, mint kifogástalan egyházi embert ismer­ték. A családjával — feleségével és két kis gyermekével — szemben szintén teljesítette kötelességét. Hetenként azonban egy-két napra mindig otthagyta a községet és be­ment Londonba. Itt a szentéletü pap vidám bohémmé alakult át. Színé­szek közé járt, velük ment a ven­déglőbe és. éjszakai mulatóhelyekre. Itt érlelődött meg benne az a gon­dolat, hogy ott hagyja a papi pá­lyát és a színpadra lép. Egy színész ismerősének fel is tárta ezt a ter­vét. Valamelyik Shakespeare-darab szerepét betanulta és házi próbán el is játszotta. A színészek azt mon­dották neki, hogy tegyen le erről a gondolatról? van becsületes és ma­gasztos hivatása, maradjon meg an­­tpál, mert mint színész, nem viheti sokra- Allaby azt hitte, hogy csak az irigység beszél a színészekből, s még raakacsabbul ragaszkodott a tervéhez. Ügy látszik szította ben­ne ezt agondolatot barátnője, Guth­roe Etel színésznő is. aki minden­áron azt szerette volna, ha a pap otthangyná a családját és a faluját. Legutóbb utolsó kísérletet tett egy színigazgatónál, hogy ez szerződ­tesse. — Lehetetlen — felelt a színigaz­gató — maradjon Ön csak meg az oltárnál, ne kívánkozzék ilyen pro­fán helyre ... Ez, úgy latszik, annyira elkeserí­tette a papot, hogy elhatározta — megválik az élettől. Ugyanabban a szállodában, ahová barátnőjével gyakran ellátogatott, ismét elment, bezárkóztak, kinyitották a gázcsa­pot. s mire reggel a szálló személy­zete az ajtót kinyitotta, miad-ft ket­ten hatottak voltak ' —» Százötven Jéfszámfeleíti A békeszerződés értelmében Ausztriának le kellett szerelnie hadseregét és a mostani zsoldos hadseregnek nem szabad túlha­ladnia a 30.000 főnyi létszámot. Ausztria hivatkozott az uj köztár­saság határainak hosszúságára, de ezen a címen s.em engedték meg a hadsereg létszámának az emelését. Az osztrák hadsereg leszerelését és a békeszerződés­hez való alkalmazkodását állan­dóan ellenőrzi egy antantközi bi­zottság, melynek neve „a hadse­reg leszerel ősét lebonyolító hivatal“ Ez a hivatal szinte elképzelhetet­len éberséggel vigyáz arra, hogy Ausztria hadseregének létszáma és felszerelése tekintetében sem­mivel se .térhessen , el a béke­szerződés szövegétől. Az osztrák hadsereg, mety to­borzás utján felállított zsoldos­katonaság, tudvalevőleg nem éri el még a békeszerződésben-meg­engedett 3o.ooo főnyi létszámot sem. A burgenlandi akció idején az osztrák kormány avval a ké­réssel fordult a leszerelést lebo nyolitó hivatalhoz, hogy arra való tekintettel, hogy a hadsereg nem éri el a megengedett létszámot, engedjék meg az osztrák csendőr­ség létszáménak emelését a had­sereg állományának terhére. A leszerelést lebonyolító hiva­tal ehhez hozzá is járult és ek­kor Ausztria megnagyobbította Az óra-asszony Parisból írják, hogy ott a nagy cselédinség megteremtette qz óra­asszonyt. A falusi leányok már esztendők óta nem akarnak be­szegődni a városba. A paraszt rájött arra, hogy a legnagyobb kincs most a munkaerő, ennél­fogva nerp hajlandó a leányát a városba engedni. így a párisi háziasszonyok majdnem kizáróan a városokban született és nevel­kedett leányokra vannek utalva, ha háztartási/alkalmazottal akar­ják magukat ellátni. Ezek a vá­rosiak azonban rendkívüli igé­nyekkel lépnek fel. Hogy tulma­­gas béreket követelnek, ebbe már belenyugodtak, — már tudniilik azok, akiknek ilyen követelésekbe módjuk var» belenyugodni. A sűrű kimenőket, a konyhában való heti zsurok&t, az ünnepi ajándékokat — mind akceptálták. De a háztartási alkalmazottak még ezzel sem elégedtek meg. Bevezették azt a rendszeri, hogy csak „órára" bocsátják magukat egy-egy háziasszony rendelke­zésére. Az egy óra munkaidő ára két-három frank. Ahány óráig dolgoznak egy háznál, annyi két­­három frankot köteles a háziasz­­szony fizetni. Ezeket a hölgye­ket óra-asszonyoknak nevezték el. Természetesen az ilyen háztar­tási alkalmazott rendkívül drága. A háziasszonyok azonban nem tudnak ellene védekezni, mert majdnem mind erre az álláspontra helyezkedik — csak óraszámra jövök, vagy sehogy. — Az óra diját is könnyebb emelni, mint a havibért. A hölgyek élnek is ez­zel a lehetőséggel c:s minden ürügyet felhasználnak arra, hogy néhány centimessei többet köve­teljenek. A háziasszonyok két­katona. —r A gézmaszk. — csendőrségét. A leszerelést lebo­nyolító hivatal azonban annyira vigyáz minden katonára, hogy csakhamar jelentkezett a maga tiltakozásával. Az történt ugyanis, hogy a leszerelési hivatal össze­adta a hadsereg létszámát és a csendörség felemelt létszámát és megállapította, hogy a két szám együttvéve túlhaladja a megen­gedett 3oooo embert. Túlhaladja a létszámot: százötven emberrel. Azon­nal átirt tehát az osztrák hadügy­minisztériumba és kérte a 150 ember elbocsátását s a hadügy­minisztériumnak tényleg el kellett a százötven főnyi többletet bo­csátania. Egy másik eset. Ausztriának a békeszerződés érteimében nem szabad rendkívüli harci eszközö­ket tartania. így nem tarthat az. osztrák hadsereg repülőgépeket, tankokat, gáztámadási eszközö­ket Ilyesmiről nincs is az osztrák hadsereg leltárában szó. Ellenben úgy okoskodott az osztrák had­sereg, ha nem támadhat gázzal, legalább védekeznie kell, vagy szabad egy gáztámadás ellen. A hadügyminisztérium tehát gáztá­madás elleni állarcokat rendelt a hadsereg »számára. A hadsereg leszerelését lebonyolító hivatal azonban azonnal jelentkezett a maga tiltakozásával és a hadse­regnek le kellett a maszkokról mondania! ségbe vannak esve, de nem te* hetnek semmit a „rendszer“ elien. A belső cselédek fogynak és az óraasszonyok száma szapo­rodik. Debeljácsán helyreállt a nyugalom A torontálmegyei Debeljacsa köz­ség rendjét és nyugalmát liosszu időn át megzavarták azok a villon­gások, amelyek a lakosság egy ré­sze és a községi jegyző s az ottani igazgató tanító közt felmerültek. A községi lakosság panaszára a varmegye főispánja Petrov Szá­va megyei jegyzőt küldte ki a vizs­gálat megejtésére. A vizsgálat ered­ményeképp a községi lakosság hosz­­szabb nyilatkozatot küldött be hoz­zánk. amelyből közöljük a követke­zőket: A vizsgálatot vezető vármegyei jegyző beláttatta a panaszosokkal, hogy panaszaik legjava elévült és azok az elkövetésükkor fennállott zűrzavaros politikai és egyéb viszo­nyokban lelik magyarázatukat ég azoknak esztendők utáni orvoslása sem a közjó, sem ii magánérdekeket nem szolgálja, csak arra jó, hogy a község népe és felette* hatósága között ellentéteket ébresszen. Minthogy alulírottak annak a be­látására jutottunk, hogy a megindí­tott herce-hurca községünk érdekeit nem szolgálja, sőt annak útjában áll, azon kérelem mellett, hogy ezen nem a mi körünkből kiinduló és gyű­lések tartására nem alkalmas egyé­nek által vezetett mozgalom közben községünk jegyzője, Kovincsics Mi­jén, igazgató-tanítója, Vilovszki Emil és járásunk főszolgabírója, .Gyurin Milenko ellen emelt és tanú­sított rágalmazó kifejezésekért és meggyanusitásokért, általuk elle­nünk hatóság előtti rágalmazás vét-. sége miatt bűnvádi eljárás né emel­tessék és az egész ügy meg nem történtnek tekintessék, nevezett tisztviselők éllen emelt összes vád­jainkat Visszavonjuk, a nem terve­zett és borderejét méltányolni nem tudó megrágálmazásokérf. megbon­tásukért tőlük e nyilvános utón bo­csánatot kérünk és kérjük őket. hogy ezen bünbánásunkért bennün­ket igaz szeretetükbe fogadva, a jö­vőben községünk érdekét előmozdí­tó munkában velünk karöltve, ben­nünket igaz utón vezetve és irányít­va, fokozottabb és csakis községünk jóvoltát célzó munkásságot fejtse­nek ki. A fenthival kozott ferde megvilá­gításban beállított tisztviselőink re­putációjának érdekében kérjük jeton nyilatkozatunknak b. lapjukban való közzétételét és aimak megengedé­sét, hogy a kioktatásunkért, jó útra vezetésünkért . és el nem intézett fontosabb anyagi érdekeink orvoslá­sát magára vállaló beígért munkás­ságáért az eljárt vizsgálatot vezető vármegyei jegyző urnák ezúton kö-! szón etet mondjunk. Kelt Debeliácsan. 1925 február 2L Előttünk: Sépsey János sk. Sásy Bálint sk.. Görbe Bálint sk.. ifi: Tóth Ferenc sk., N. Karakásévié sk.. Velizár Jánosevity sk., Milán T-’aity sk.. Tóth Feren sk.. Tatár Mihály sk., Las kai András sk.. Tóth Bálint sk.. Szabó Pál fik.. Sepsei Lajos sk, Andorkrt Sándor sk., Laki János sic... Görbe József sk., Simon Mihály sk. Pesti színházi hírek. Blaha Lujza, napokig betegen feküdt az Erzsé­­bet-köruton levő lakásán. A kő* zönség köréből a?ok, akik tudo­mást szereztek a nagyasszony betegségéről, féltő érdeklődéssel figyelték a betegség lefolyását, amely szerencsére enyhébb ter­mészetű volt. Blaha Lujza betegágyát való­sággal körülárasztották virágokkal és a szeretetnek minden jelével enáhitették a művésznő fájdalmát. Amint értesülünk, most már túl van minden veszélyen, úgy, hogy orvosai megengedték neki, hogy a jövő hét elején elhagyhatja a betegágyát. Napokig Írtak a lapok, hogy Hegedűs Gyula, a vígszínház mű­vésze megválik színháztól. Ez a hir azonban, amint maga Hegedűs is kijelentette, nem felel meg a valóságnak. Befejezett dolog ellenben, hogy Góthéíc megváltak a Renaissance Színháztól,. Valószínű, hogy a jövö szezonban egy másik drámai szín­ház színpadán fogjuk a művész­­párt viszontlátni. Addig azonban vidéki turnéra mennek külön kis társulattal. A Renaissance Színház egyéb­ként újabb tárgyalásokat foly­tat Góthékkal. Vendégszereplésre akarják ükét megnyerni. Ugyanis a 'színház egyik soron következő újdonságában Góthéknak parádés szerep jutna. Lehetséges, hogy mint vendégek rövid időre vissza­térnek a Nagymezői-utcai színház kedves színpadára még. Alig ömlött el a pesti aszfalton az első enyhe napsugár, máj-is a nyári szezonra készülődnek sok helyen. Számos nyári köbaré-terv

Next

/
Oldalképek
Tartalom