Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-03 / 62. szám
Ära 1 dinár BACSMEGYEI XXIII. évfolyam Sishotica, péntek 1922 március 3 62, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—16 BXH^üB^SS Előfizetési ár: negyedévre 69’— dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-nlica 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-uhca 1, (Lelbach-palota) Egyetemek harca Talán egy hete annak, hogy ezen a helyen a templomok harcáról irtun.k - A templomok harcáról, amit különböző vallások vallói, különböző hitek hívői, de egy gondolatnak, egy vágynak megszállottái indítottak meg a lelkek békéjéért, hogy ezt az üdvöscéges nyugalmat, ezt az igazi Treuga Dei-t ne zavarja meg a másként fogalmazott imádság, a különbözőképen parancsolt keresztvetés. Most a templomok harca után szólni kell az egyetemek harcáról. Ezt a harcot megüzente egy pár álmodó, hogy békét teremtsen, ezt megindítja egypár tüzcsóvás lelkű ember,: hogy a tudomány felsővilágitásos területén is folytatni tudja a bűnnel és igaztalansággal fertőzött háborút. E sorok írójától pár héttel ezelőtt a Világ ban két kísérlet jelent meg, amelyben okulásul és figyelmeztetésül azokat a bűnöket és mulasztásokat tette szóvá, amelyeket a magyar uralom követett el a politikai egységétől elszakadt magyalokkal szemben. Szóvá tettük ott azt a kulturális evakuációt, ami a katonai és közigazgatási kiürítést olyan fölösleges módon követte s azt a szellemi bojkottot, amit a magyar könyvek kivitelének tilalmával a magyar kormány foganatosít. Amire most a magyar kormány rászánta magát, azzal betetőzi azt a mostoha bánásmódot, amit a hatalom birtokát konzerváló jelszavak nyomása alatt, de az utódállamok magyarjainak kulturális érdekeivel szemben tanúsított. A közoktatásügyi miniszter rendeletét bocsátott ki, amelyben megtiltja a magyarországi egyetemeknek, hogy az utódállamok egyetemei által kiállított diplomákat nosztrifikálják. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy hatályossá tegye a numerus clausus-ról szóló törvényt. Azok a fránya zsidógyerekek, akiket ez a törvény kiközösít az egyetemekről, talán éppen a doktorrá avatásuk előtt, vagy amikor már fiatalságuk helyrehozhatatlan két-három évét eltöltötték az Alma Mater ölében, ezek a fránya zsidógyerekek elmentek Bécsbe, Prágába, Zagrebbe és küzködve a nyelvvel és a megélhetéssel, fagyoskodva, lerongyolódva és éhezve, de elvégzik mégis egyetemi tanulmányaikat. Hohó — mondja a magyar törvényhozás végrehajtó hatalma —, ezek a kölykök kijátszák a törvényt! Ezek meghiúsítják a numerus clausus nemzetvédő és fajerősitő hatását. Ezek haza akarnak jönni tanárnak, írónak, intellektuelnek a szellemben és intézkedésekben középkorba visszaforduló országunkba. Apage Satanas! Ki velük ! Az elvakult gyűlölködés nem járja végig a logika útját. Arra nem gondolnak, hogy ezzel az intézkedéssel egy drótkötelet vágnak el, amelyik összetartotta a politikailag szétszakadt, de kultúrájában összetartozó magyar. ság egységét. Ezzel lehetetlenné teszik azt is, hogy az utódállamok magyarjainak egyetemet végző leszármazó! Magyarországon telepedjenek le. S mivel ez az intézkedés elhárithatatlanul kihívja maga ellen a legsúlyosabb retorziót, kétségtelenül az utódállamok egyetemei sem fogják nosztrifikálni a magyarországi egyetemek által kiállított diplomákat. Az utódállamok magyarjait igy elzárták attól is, hogy magyarországi egyetemen is tanulhassanak. A polttikai elfogultság igy tépi ki a kultúra gyökereit, igy fejti le azokat a kapcsokat, amelyek a kulturális egységet erősítették. A megmérgczett közszellem jelszavakat termel, a jelszavak cselekedeteket követelnek. S nem hiába. De a cselekedetek a tömegek pillanatnyi impulzusainak hízelegnek csak s Hekuba nekik minden, ami nagyvonalú kulturprogram, a hatalom pillanatnyi érdekein túlmenő gondoskodás s az igazi kultúra nemes és igazi megbecsülése lenne. A dunai államok gazdasági konföderációja A pozsonyi találkozó előzményei — Benes terve — „A kisantant konszolidációja olasz érdek is" — Tanácskozások Londonban és Parisban A genuai konferencia egyelőre leköti az összes európai államférfiak tevékenységét. Ezen a tanácskozáson fog eldőlni, hogy a győzelmes hatalmak tényleg szakítani akarnak-e eddig folytatott eljárásukkal és minden hátsó gondolat nélkül közös és egyenrangú munkatársakul fogadják el a legyőzött államokat, amelyekkel aztán karöltve igyekez* * nek majd Európa közgazdasági életét kiragadni a mindent felforgató káoszból. Ennek a meggátlására Benes cseh miniszterelnök és külügyminiszter állítólag olyan terve~e;tel foglalkozik, ame'y — ha más formában is, mint ahogy már tervbe vették •— föliániasztaná a dunai konföderáció gondolatát. Benes terve a dunai konföderá* ció megalkotására irányul, — nem politikai, hanem gazdasági értelemben. Benes tervezete szerint ebben u gazdasági blokkban résztvennének az összes utódállamok. A kisanfant mérvadó fényezői már nyilatkoztak ebben a kérdésben úgy, hogy Benes feltétlenül számit Románia és Jugoszlávia támogatására és állítólag Lengyelország is kijelentette hajlandóságát a csatlakozásra. Célja ennek a gazdasági tervezetnek kiépíteni a békeszerződések gazdasági részét. Elsőbben is arra törekszik, hogy a közégeurópai államok teljesen függetlenítsék magukat minden külső befolyástól, amely nyugatról jönne és amelynek célja Középeurópa gazdasági helyzetét a saját gazdasági érdekük szerint átformálni. Itt mindenekelőtt Olaszországra kell gondolni. Benes nagyon veszedelmesnek találja a kisantant szempontjából Olaszország törekvéseit még gazdasági téren is. Ez okozta elkeseredett harcát Della Toretta ellen, amely különben oly rossz hangulatot teremtett Rómában ellene, hogy jobbnak látta párisi és londoni útja alkalmából az olasz fővárost kihagyni úti programmjából. Ennek a látogatásnak az lett volna a célja, hogy meggyőzze Olaszoiszá ot: a kisantant gazdasági konszolidációja olasz érdek is. Benes ezenkívül még egy igen merész lépésre határozta el magát. Vállalni akarja az érdek nélküli közvetítést Olaszország és az SHS királyságok között. Benes gazdasági tervei eddig konkrét formát annyiban öltöttek, hogy bizonyos lépések már történtek Beogradban a közös gazdasági front megalkotására. Raschin, Csehország első pénzügyminisztere, ki tudvalevőleg a prágai Zivnostenska-bankkal igen közeli érdekeltségben van, már lépéseket tett Beogradban a cseh nagytőke megbízásából. Arrói van szó, hogy a cseh nagyipar megfelelő kölcsönt ad Jugoszláviának és ennek fejében az S. fi. S. királyság országai összes agrártermékeivel teljesen ellátja a cseh . * köztársaságot. Ezzel Benes függeíleniteni akarja Csehországot Amerikától, mert a tengerentúli ellátás Igen sok pénzébe kerül a köztársaságnak. Ha ezt a megállapodást nyélbe ütik és ha a cseh nagytőke tényleg megfelelő kölcsönnel tudja ellátni Jugoszláviát, akkor újabb lépés történik a közös gazdasági politika felé. ' Benes különben Londonban és Párisban már ennek a tervezetnek az érdekében behatóan tanácskozott a legkiválóbb gazdasági szaktekintélyekkel. Londonban állítólag az ottani bank- és ipari körökben igen nagy érdeklődéssel hallgatták meg Benest, aki ezt a tervezetet már mint a Pasiccsal együtt kidolgozott programmot mutatta be. Ebben az alakulásban, ha a magyar politikai és gazdasági irányzat megváltozik, szerepe lesz Magyarországnak is. Magyarország a szivében fekszik ennek az egész gazdasági komplexumnak. A legrövidebb útvonalak a kisantant egyes államaiból mind Magyarországon vezetnek keresztül, nem is szólva a rendkívül fontos dunai uirói, mely igazában csak akkor aknázható ki teljesen, ha egy barátságos Magyarországon keresztül vezet. Benes tervezete Magyarországra vonatkozólag körülbelül ezeket tartalmazza : Föl fogják szólítani Magyarországot, hogy politikai irányváltozásának megtörténtével lépjen be ebbe a gazdasági szövetségbe, amelyben ugyanazokat a jogokat fogja gyakorolni és ugyanazokat a kötelezettségeket vállalni, amelyek kötelezők lesznek az összes utódállamokra. Ha Magyarország vonakodnék a fölhívásnak eleget tenni, akkor presszióval igyekeznének ellentállásál megtörni. Ezalatt természetesen gazdasági pressziő értendő, mint határzár, blokád, stb. Ezek az előzményei a pozsonyi találkozónak. Ennek a koncepció nak fundamentumait akarják most továbbépíteni Pozsonyban. Nincskg Pozsonyban Pozsonyból jelenük : Benes csehszlovák miniszterelnök Vosnják prágai S. H. S. követtel és Mitsura szlovenszkói miniszterrel, nagyobb kiséret mellett Pozsonyba érkezett. A reggeli után Benes Nincsics Momcsiló S. H. S. külügyminiszterrel, Vosnják követtel, Kalina beogradi cseh követtel és több szakértővel a szlovenszkói minisztériumba men-tek, ahol megkezdték a közös tanácskozást. Az ébredők büntető följelentése Balthazar püspök elles Budapestről jelentik : Az Ébredő Magyarok Egyesületének debreceni csoportja bűnügyi felje'entést tett Balthazár Dezső református püspök ellen, február 12-én Debrecenben a kuiturünnepély alkalmával tartott beszéde miatt. Az ébredők Balthazár beszédének következő részét kifogásolják : „A numerus clausus azoknak az erőknek szegénységi bizonyítványa, amelyek nem bírják el a konkurrenciát“ és „a keresztény cégér a széthúzást, szégyenparagratusokat numerus clauzusszal és boíbünleíássel, a jogbizonytalanság és jogegyenlőtlenség institúcióit állítja a keresztény szeretetnek útjába." A feljelentés a püspököt az állam hatályosabb védelméről szóló törvény 8-ik §-a ellen elkövetett bűncselekménnyel vádolja, mert az ébredők szerint Balthazár beszédében a magyar államot és a magyar nemzetet gyalázta. Az. Ébredők néhány héttel ezelőtt iníernálási eljárás megindítását kérték Balthazár püspök ellen. Ezzel nem érlek célt s most a büntető feljelentéstől várnak sikert. Lapunk mai száma 12 oldal
