Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-22 / 81. szám

81. szám BACSMEGYEI NAPLÓ 7. oldal gánume. S hogy minél nagyobb nyometékot adjanak Averescuék az állításnak, azt ígérte az „Indrep­­tarea“, hogy ha az ilyen perek megindítása tovább folytatódik, ök is megkezdik azoknak a do3Z- sziéknak a nyilvánosságra hozá­sát, amelyek Brationuék viselt dolgairól számoltak be és ame­lyeket az Averescu-kormány min­den eshetőségre elkészültén még annakidején összegyűjtött és hi teles másolatokban, részben azon­ban eredeti okmányokban félretelc. India napja alatt Kalandorok ivadékai a maharadzsák ‘ A maharadzsákról eddig az ope­rettek jelenetein és moziképeken kívül vajmi keveset tudtunk. Most sí forrongó India eseményei a ma­haradzsák felé terelte a közérdek­lődést. Gandhi lázadása nemcsak az angol uralom ellen, hanem a népei­ket kizsákmányoló maharadzsák el­len is irányult. Ezeknek az indiai náboboknak fáletberendezéséről, akikuek említé­séhez a mérhetetlen gazdagság fo­galma fűződik, irt egy páratlan ér­­dekességü könyvet egy hires német lindia-utazó John Hagenbecb. Az íj nj könyve (»India napja alatt«) alapján mondjuk el a radzsákról, India benszülött fejedelmeiről az alábbi érdekes részleteket: Az indiai maharadzsák kolosszá­lis gazdagságokat gyűjtöttek össze. Ez a gazdagság nem pénzekben és nem vállalatokban fekszik, mint az európai nagy gazdagságok, hanem leginkább műkincsekben és csudá­latos nagyságú és szépségű ékkö­vekben. India 700 benszülött feje­delme közül a leggazdagabb egy nő, a Bhopáli begun. Ennek az indiai fejedelemasszonynak vagyona mér­hetetlen értékű bányáiban fekszik. A legnagyobb vagyonú indus nagy­ságok közül a barodai maharadzsa követi őt a sorban, akinek vagyonát óriási értékű fekvőségein ki­­vül négyszáz millió rúpiára becsülik. A radzsa szó tulajdonképpen ki­rályt, uralkodót jelent, a maharad­zsa pedig ennek megfelelően nagy­­fejedelmet. A szuverenitással, már ami a nagypolitika dolgaira való befolyást illeti, nem túlságosan jól áll a rad­­^csák dolga. Háromszáz millió indiai alattvalóval együtt ők is az angol főuralomnak szolgálói és eszközei csupán. A köztudat és pedig nemcsak az európaiak, hanem a szegény indusok köztudata szerint is ezek a maha­radzsák fényes múltú uralkodó nem­zetségek leszármazottai. , Hagenbeck kimutatja azonban, jbogy számosán ezek közül a nagy múlt glóriájával jelentkező »feje­delmek« közül vakmerő kalandorok ivadékai, akik a Keletindiai Társa­ság rémuralma idején rejtelmes ügyeséggel lendítették magukat tiszteletet parancsoló nagyporapáju gazdagságukba. Ezek a szerencse­­fiák azután kitünően értettek ah­hoz, hogy kell kincses kannáikat megtölteni és később is a politikai­lag nyugalmasabb időkben egész észrevétlenöl uj gazdagságokat ra­gadtak magukhoz. Uralkodói tevé­kenység helyett, amelyre az angol uralom természetesen nem adott nekik módot, a spekuláns feladat köre töltötte ki ezeknek a fejedel­meknek a munkáját. Az indiai fe­jedelmek palotáiban, ezekben az ezerszobás kastélyokban kalandorok ivadékai ülnek, akik őseik üzleti érzékét, rablótermészetét örököl­ték. Ez az igazság, ami mást pedig beszélnek róluk, az a mese. • •••• f »fWtf tt Dohányzó nők — Londonban divatba jött a pipa — London legújabb szenzációja Mrs. Kingscote esete. Önagysága nemdo­hányzó szakaszba szállt be és ha­talmas füstkarikákat eregetett. A kalauz előbb udvariasan, majd eré­lyesen figyelmeztette a föirásra. Mis. Kingscote azonban hasonló eréllyel utasította vissza a figyel­meztetést. Az affér a westminsteri .rendörbiróság előtt fejeződött be s a szenvedélyes dohányzó elítélésével végződött. Londonban a hölgyek most valóságos dohányzó mániában szenvednek. A nemdohányzó szakaszokban csak ékesebb dámák és gyomorbajos fér­fiak utaznak. A többi szakaszokat a nők versenyezve füstölik tele. A fényűzésnek uj' fajtája támadt, a női cigaretta-szipkák, dohány- és ciga­retta-tárcák terén. A parkokban egyre gyakrabban találkozni lovagló nőkkel, akik — pipáznak. A női pipa kezdetben játékszer volt, de a mé­retei ma már elérték a férfi-pipákét. Az egyik londoni világlap riporte­re sorba járta a dohány- és cigaret­ta-kereskedőket, akik a haute volée hölgyeit látják el füstölővel. A klien­sek túlnyomó része hetenként 300 cigarettát rendel. A legkeresetteb­bek az ópiumos török cigaretták. A szenvedélyesebb dohányzók mace­dón, sőt virginia-dohányt vásárol­nak. Egyik-másik trafikos elárulta, bogy 150—200 női vevője van. A pipának egy-egy üzlet női vevőköré­ben két-báromszáz hive van. A pi­­pások versenyeznek a szebbnél­­szebb női pipák előállításában. A legdrágább száz sterlingbe kerül. A riporter körintervjut csinált a dohányzó nőkkel. Miss Anna Airy, az ünnepelt operett-diva, naponta két cigarettát szi, illetve ennyit vall be. Rosita Forbes írónő három ciga­rettával is megelégszik. Nemcsak a vendéglők és kávéhá­zak vannak tele dohányzó nőkkel, hanem az utca is. A divat a felsőbb társadalmi osztályokból harapózott át a többiekre. A szenvedélyes dohányzók és csaknem valamennyi az, egyre újabb :everékeb előállításán tanakodnak, /an olyan trafikos, akinek idáig í 104-félo receptje vau. Sok kisérle­­ezés után állapodnak meg valami­yen arománál. MOZAIK. A süket ember Beállít a falusi doktorhoz egy régi barátja: — Doktorkám, raegsiketültem... — Talán nem lesz olyan nagy a bajT (Rákiált): Hallod a szavamat? A beteg a fejét rázza. A doktor torka szakadtából ordit: — Most csak megértesz? — Egy szót se hallok. Mondom, hogy siket lettem. Áttértek az írásban való érintke­zésre: — Mióta lettél nagyot-halló? , — Néhány nap óta, ügy lassacs­kán jött, — <—* Sokat?1 • , — Nekem nem sok. De eleget. — S mit iszol legszívesebben? — Pálinkát. Jó sok és jó erős pálinkát. ■*’ — Hát attul van a baj. Eltiltalak az italtól. Se bort, se sört nem sza­bad innod és legkevésbbé pálinkát. Egy cseppet se. Ha nem iszol, egy hónap múlva megint rendben vagy... Vagy két hónap múlva találkozik az orvos és a páciens az utcán. Na­gyot kiált a doktor: — Hogy vagy, pajtás? Javulsz? — Mit kiabálsz velem? Nem va­­.gyofe én süket . . , — Hát érted a szavamat? — kérdi a doktor halkabban. — Persze, hogy értem. — Mennyi hatszor kilenc és hu­szonhárom? — kérdi az orvos szin­te súgva. — Hetvenhét — súgja vissza a páciens. — Nagyszerű a te tnedeci­­jiád, mióta nem iszom egy csepp pá­linkát se, tökéletes a hallásom , , . — Gratulálok. — Szervusz. Vagy két hónap múlva megint ta­lálkoznak. — Szervusz, — mondja a doktor. — Mit csináltsz? Merre jársz? — Tessék? — Azt kérdezem, hogy vagy? — szól a doktor, most már hangos szó­val. — Egy betűt se értek a szavad­ból. , Torkaszakadtábó) kiált most az .orvos, egyenesen beleharsog a pá­ciens fülébe: — Mi van veled? Te már megint jszo! . . . — Szoktál-e inni? — Szoktam. — Nem érdemes hallani...- Há­rom hónapig hallottam, nagyszerűen hallottam, de az egész három hónap alatt semmit se hallottam, ami olyan jó, mint a pálinka ..« A zacjrebi tavaszi vásár. Zagreb­­ből jelentik: A zagrebi tavaszi vá­sár vezetősége már megkezdte a kiállítási helyek . felosztását. A résztvevők jelentkezése folyamat­ban van és oly nagy, hogy a vásár vezetősége uj pavíllonokat építtet. Az eddig kijelölt helyiségek már most kevésnek bizonyultak. Az iparcsarnok, amelyet a vásár céljai­ra bérelt a vezetőség, csak a. bel­földi résztvevők számára elegendő. A jelentkezőknek a kiállítási helyre vonatkozó instrukciókat a »Zagre­­bački Zbor« adja meg. Mezőgazdasági kamarák Magyar­­országon. Budapestről jelentik: A mezőgazdasági kamarák szervezé­sének előmunkálatai most vannak folyamatban. A kamarák munkája egy-két hónap múlva már megkez­dődhetik. A mezőgazdasági kamara szervezete nemcsak a gazdatársa­dalom kiküldöttjeit foglalja magá­ban. Belekerülnek a szervezetbe a bérlők és a munkások is. így válik flehetővé nagy jelentőségű kérdések Jiarcnélkül való elintézése. Svájciak vásárolják a magyar részvényeket. Budapestről jelentik: Amint a közelmúltban az osztrák .vállalatok részvényeit vásárolták össze a jobb valutájú országok tő­kései, ugyanaz történik most —* fo­kozott mértékben — a magyar vál­lalatok részvényeivel. Svájci tőké­­sek most a budapesti Ingatlanbank részvényeit vásárolták nagy- tömeg­ben. Állítólag ennek az intézetnek részvény többségét meg is szerezték már. Svájci tőkések most egyéb pesti vállalatok részvényeit igye­keznek megszerezni. Állítólag Svájcban egy külön intézet alakul, amelynek célja, hogy magyar válla­latok részvénytöbbségét megsze­rezze. if S. H. S. konzulátus Pozonyban. Prágából jelentik: A pozsonyi ke­reskedők azzal a kérelemmel for­dultak az S. H. S. királyság prágai követéhez, hogy Pozsonyban kon­zuli kirendeltséget állítson fel. Po­zonyban állandó marhavásárt is kí­vánnak létesíteni, amely a Jugo­szláv élőállat exportot központosí­taná. Színház A vajda tornya Dohnányi-bemutatő a budapesti Operatívban D o h n á n y i Ernő operájá’íi szombaton este mutatta be a buda­pesti Operabáz. \ Egyik vezető alak 0 r b ó k szé­kely vajda, ki nehéz napokat él. Országát gonosz ellenség háborítja. Ellenük magas figyelő tornyot akar építeni, mely azonban, mikor már majdnem kész, mindig összedül. Af csoda titkát egy sötétben megjelen nő szellem, Nemere árulja el, »Amelyik asszony reggel elsőnek jön át a kis hidon, azt be kell falaz­ni a toronyba, akkor az elkészül.<c A vajda esküt vesz két fiától és vin lézeitől, hogy a titkot a nőknek nem árulják cl. Mindenki megesküszik, de az egyik vajdafi, Kund, haza­érve megszegi esküjét és nejének, Emelkának, í<i magyar vezér lánya, elmondja a titkot. Ez, hogy bűnnel szeretett sógora feleségét, Ivát el­­tegye az útból, felbiztatja őt, hogy korán reggel siessen a toronyhoz és kérje a vajdát, hogy férjét, Tarjául a harctérre követhesse. A csel si­kerül. Az angyali jósága Iva korán kel, elsőnek megy át a hidon. A. vajda kétségbeesve bár, de menyét befalazza. A csel azonban kiderül, Talabér, kit a vajda arra biztat, mikor az asszonyát siratja, hogy ve­gye el Emelkát, megtudva a valót, a rátukmált nőt könyörtelenül le­szurkolja. Végül a halálos szomjú­ságtól vergődő magyarok enyhülés sére Iva kősirjából hüs forrás csör­gedez. A vitézek megenyhülvén, örömmel hallják, hogy közeleg a felmentő magyar sereg és az átok megszűnt. A darab muzsikája előkelő stílus­ban dolgozott, az énekeseket^ jól deklamáltató, gyönyörű szépen hangszerelt, értékes munkája egy fényes magyar zenei tehetségnek. Dohn á nyi Ernőnek. Különöse« szép z a zene ott, ahol a költői lel­kű zeneszerző tollára méltó helyzet akad. Az Operabáz munkája az újdon­ság szinrehozaíala körül ez esetbe» teljes dicséretet érdemel. A szöve­get magyarra átdolgozó- Lányi Viktor munkája derék munka. He-< vési rendezést elsőrangú, A hm*

Next

/
Oldalképek
Tartalom