Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-22 / 81. szám
Á ra 1 dinár XXIII. évfolyam Subotica, kedd 1922 március 21 81. szám Hegjel ülik minden reggel, ünnep «tán és hétfőn délben TELEFOH SZÁKI: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 Előfizetési Art negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-niita 4 szám alatt Kiadóhivatal: Kralja Alexandra-nlica 1 (Lelbech-palota) A forradalmi tavasz Ha virágzik a szőlő, forrni kezd a hordókban a bor. Nem véletlen az, hogy a március a forradalmak ideje. Valami panlhe* isztikus szent egység van mindenben, ami megérzi az életre hivó szent tavaszt; a zöiciillő mezők, fakadó gallyak s a lázadásra hajió gondolaíok egyképnn a megújuló élet válaszadásai a tavaszi nap színben és fényben fölharsanó fölhívására. A természet törvényeinek egyként alattvalója a csillagpálya, élei és gondolat. A tudomány fölfénylö igazságai deironizálták az antropomortizmus uralmát: a kopernikusi világr.ézlet a földnek, a darwini az embernek és a helmholzi tanítások az emberi szervezet erőinek, a vitatásnak kiváltságos voltát tagadták meg. Fii, fa, állat, gondolat, amoeba és l'oznios, a hangya és a mindenség ugyanazoknak a törvényeknek van alávetve s ugyanazokaak az erőknek megnyit tkozása a természet lázadása: a tavasz és a láncra vert gondolat lázadása: a forradalom. Nem a véletlen játéka hát, hogy egy féisnízaddai ezelőtt a párisi kommtin ezekben a tavaszi napokban vibarzott ki az elszántságból és kétségbeesésből, majdnem azon a naptári napon, amikor a magyar proletárdiktatúra megszületett, mint ahogy a 48-as forradalmakat is a tavaszi szél hurcolta végig a fagyosteiü Európa tesén, márciusban döfe le a fölbátorodó szabadság Julius Caes rt és március volt akkor is, mikor örök életre föltámadt a bátomnagig eltemetett Ige. Egy fél évszázadnak távlatából s egy fél évszázad zsúfolt eseméményeinek fénye mellett ma már síne.ira et studio lehet Ítélkezni a francia kommün fölött. A kommunizmus olyan szukcesszorius jelensége a ha: oruvesztésnek, mini akír a V:sebaj a sarlachnak. Ös?z roppanó ország romjai közt, összeroppanó lelkek roncsai közt taiál termő talajt a kommunizmus reszeg hite és elriasztó valósága. A rothadás penészv rága. A csatavesztett Franciaország, a csatavesztett Oroszország, a csatavesztett Magyarország fulladt bele a kommün fertőjébe, amikor a haldokló ország bukásában már mindem megkísérelt s a kétségbeesés elszántságával hurcolta d elaléli testét az iszapos örvényig azzal a hítiel, me!y fogékony a csudákra és hisz cscdatévő hatalom ban. A buddhizmus a fatalizmuvallása, a kereszténység a sz-.reteté, a protestantizmus a vizsgálódó értelemé, — a kommunizmus a nyomoré és ké.ségbeesésé. Kommunimus volt a primitiv társadalom kollektiv élete. Kommunista államot szerveztek meg a XVIH. században a jezsuiták Délamerik.ban. És — a francia forradalom ugyanúgy hurcolta a guüottin alá a negyedik rend lázadóit, mint a köztársaság arisztokrata ellenségeit. És — a francia kommun ideiglenes tanácsában csak egy munkás képviselő volt s a képviselőtestületnek csak egy töredéke került ki Marx táborából. És — az orosz kommunnak a cári Brusszilov a főparancsnoka és a nagytőkés Krasszin legfőbb szervezője. Nincsenek törvények amelyek csak az emberekre érvényesek, az ember a világ rendjében nem élvez exteoritorialitást, de nin csenek olyan törvények se, melyek csak egy társad-Imi osztályra lennének érvényeitek. Ha egyszer föllobog a forradalom tüze — pyro mániákus lesz könnyen mindenki. Tavaszi vérhullám, tavaszi fényáradat játéka az egész. Egy nagy istenség lapdázik velünk s mig mi fölhágunk a tudomány zsámolyára, vért verejtékezünk és testet szaggatunk, hogy a végtelen világ kitárt égboltján egy tenyérnyi foltot megismerjünk vagy rábukkanjunk a jelenségek értelmére — nem ejti-e ki egyszer ; úszta szeszélyből ölelő, szorongató markából valami részeg isten az egész emberiséget és veb mindent amiben bimbózik az élet és fölfeslik a jövendő. S amíg mi álmodozunk szent, nagy, embert megváltó, észt koronázó forradalmakról, nem gondolunk-e arra, mi lesz veiünk és mi lesz egész világunkból, ha egyszer a vonzás és taszítás törvényeit diadalmasan töri ősze a világrend forrt dalma ? Újból elodázódoft a politikai válság megoldása — A moratórium-törvényt levették a szknpstina napirendjéről — Vita a választójogi törvény körül A hétfői n pót politikai körűkben be politikai szempontból döntő jelentőségűnek tartották, mert ekkor kellett volna eldőlnie annak, hogy a- radikálisok és demokraták meg tudnak-e egyezni egymással a kereskedők kü.földi tartozásainak elhalasztásáról szóló törvényji-vaslat lekintetében. Ezenkívül az önkormányzati törvény 44-ik szakaszának mely a választójogról intézkedik, szintén hétfőn kellett volna a törvényhozó bizottság ülésén eldőlnie. A feszült várakozásnak megfelelően a képviselők majdnem teljes szám an mgjelentek Beogradban és élénk élet volt észlelhető a parlament és a pártklubok környékén. Am tői politikai körökben féltek, a koalíció felbomlása azonban hétfőn nem következett be. ’ Nem azért, mintha a pártok meg tudtak volna egyezni a vitás kérdések lényegére néz<e, hanem azért, mert olyan formai megoldást tudtak találni, a mellyel az ellentétek kitörését legalább is néhány napra sikerült elhalasztani. Az események sorrendje a megegyezés létrejöttéig a következő vo t : A klubok ülései A demokrata klub már vasárnap délelőtt ülésezett, azonban végleges megállapodást nem hoztak. Hétfőn szintén egész délelőtt folytak a ta nácskozások. Nagyon hosszú vita után — hir szerint magának Kumanudi pénzügyminiszternek az indítványára — elhatározták, hogy a kereskedők külföldi tar ozásainak elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot a szkupstina hé:fői ülésének napirendjéről leveszik és csak a március 28., vagy 29-iki ülésre fogják annak tárgyalását kitűzni. Ezzel a javaslattal a demokrataklub elnöke, Davidovics Ljuba felkereste Pasics miniszterelnököt, a radikálisok vezérét, aki a demokraták indítványát pártjának délutáni ülésén el is fogadtatta. Ennek folytán megszűnt a szükségessége a demokrata- és radikális pártok tervezett együttes ülésének; ezt a klubközi ülést vaiószinüleg március 28., vagy 29-ikén fogják megtartani, hacsak a pénzügyminiszter addig a moratórium tekintetében elfoglalt álláspontját meg nem változtatja. Az önkormányzati törvény 44-ik pontját illetőleg a demokrata klub még most sem foglalt véglegesen állást és a vitát tovább fogják folytatni. A klub többsége azon a véleményen van, hogy az önkormányzati választásokat is a d’Hont-rendszer szerint kell végrehajtani, mig a radikálisok a kormány javaslatához ragaszkodnak. Azt követeik, hogy a demokraták is támogassák a kormány javaslatát, miután az ő minisztereik is részt vettek annak megalkotásában. Hélfő délelőtt 9 órára hívták össze a törvényelőkészítő bizottság ülését, melynek a vitás 44-ik szakasz fölölt kellett volna határozni. Mivel azonban ugyanebben az időben a két kormányzópárti klub is ülést tartott, i bizottság teljes részvétlenség mellett csak formalitásokat intézett el és az ülést bizonytalan időre elhalasztották. Nagyon valószínűnek tarják, hogy ez a kérdés még igen sokszor próbára teszi a koalíció erejét és nem hisznek abban, hogy a két párt álláspontját valamikor is össze iehe egyeztetni. A moratórium- és önkormányzati törvényjavaslatról tárgyaltak ma a fóldmives-pdrt ülésén is ■ s elhatározták, hogy a párt mindkét javaslatnál a kormány ellen fog szavazni. A radikális-párt délután is ülést tartott, melyen a demokraták fentemlitett elhalasztó javaslatát elfogadták. A parlament ülése Ilyen előzmények mellett nyitotta meg délután fdhatkor a parlament ülését dr. Ribar házelnök. A szkupstina igen látogatott voll; úgy a képviselői padsorok, mint a karzatok tele voltak. Olyan képviselőket is lehetett látni, akik egyébként csak a legritkább esetben szoktak megjelenni a parlamentben. A formalitások elintézése után az elnök bejelenti valamernyi ellenzéki pártnak Zecsevies tábornok, volt hadügyminiszter elten benyújtott és részletesen megindokolt vádemelési indítványát. Ebben az ellenzék a szlovéniai újoncoknak télvíz idején történt behívása miatt a volt had• ügy miniszternek bíróság elé való állítását követeli, Az egyik indítványt Pejovics Koszta és társai nyújtották be és azt a republikánusok, szoci» alisták és klerikálisok irták alá, a másikat pedig Lázics Voja adta be földműves párt nevében. Dr. Ribar elnök előrebocsátja, hogy a házszabályok szerint Öt napon belül napirendre kell tűzni a minisztert vád alá helyező indítványt, de ezt a parlament többsége megváltoztathatja. Ennek alapján azt javasolja, hogy ezt a kérdést a skupstins március 29-iki ülésének napirendjére tűzzék ki. A többség az elnök indítványét elfogadja. Ezután a napirendre, a kereskedők külföldi tartozásainak moratóriumára, kellett volna áttérni. Trifkovics miniszter azonban a kormány nevében, a klerikálisok állandó zajongása közben azt indítványozza, hogy ennek a kérdésnek a tárgyalását március 29 ig halasszák el. Az alkotmány értelmében ugyanis március 28-ig a szkupstinának meg kell alkotnia az általános közigazgatásról, a kerületi és járási önkormányzatokról és az ország kerületi felosztásáról szóló törvényeket, mert különben a kormánynak rendeletileg kell e kérdéseket elintéznie. Nehogy ez a helyzet előálljon, kéri, hogy a moratórium-javaslat előtt ezeket a törvényjavaslatokat tűzzék napirendre és csak ezeknek letárgyalása utón térjenek ét a kereskedői tartozások fizetésének elhalasztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A napirendi indítvány fölött vita nélkül döntenek és Trifkovics javaslatét nagy többséggel elfogadják. Az elnök ezután az ülést 6 óra 20 perckor bezárja. A legközelebbi ülést kedden délután 4 órakor tartják, melynek napirendi tárgyát az általános közigazgatásról szóló törvény képezi«
