Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-19 / 78. szám

78. szám.

BACSMEGYEI NAPLÓ

9. oldal

TReg lehet-e valósítani

a beágrádi konferencia tervét

A beogradi szakértői értekezletet a Becsben akreditált diplomáciai kar körében kimagasló fontosságú eseménynek, sőt politikailag is oly ténynek tartják, melynek kihatásai egyenesen beláthatatlanok arra az esetre, ha a génuai konferencia valósággá válik. A beogradi eredmények osztrák értékeléséről a Bácsmegyei Napló bécsi tudósítója előtt a következő nyilatkozatot tette az osztrák diplomácia egyik vezető funktionariusa:

*

— A beogradi előtanácskozmany a génuai konferencia által kitűzött mindkét irányban úgy az orosz, mint a középeurópai ujjáépités szempontjából nagyfontosságú határozatokat hozott. A kisantant hajlandó az Oroszországgal való gazdasági együttműködés felvételére.

— Középeurópai újjáépítést il letőleg még konkretebb javaslatokkal állott elő. Ezekben a javaslatokban a Benes-féle középeurópai terv első hivatalos jelent kezesét látom. Arra a tervre gondolok, mely szemmel láthatólag állandó célja volt Benes külpolitikájának az osztrák magyar monarchia megszűnése óta. A beogradi konferencia ugyanis azzal a javaslattal fordult a génuai uj-Í'áépitést vezető nagyhatalmakhoz, rogy a középeurópai gazdaság szanálása elsősorban a kisantant államaira bízta.

— A Benes-féle „Mitteleuropa" koncepció első nagyarányú jelentkezését észlelhetjük ebben a javaslatban. Bírálatánál azonban nem felejthetjük el, hogy ilyen középeurópai koncepció irta előfordult a közelmúlt diplomáciai történetében, a német „Mitteleuropa“ terve nagyobb területekre kiterjedő arányokban. Ez a terv azonban a központi hatalmak belső gyengeségén szenvedett hajótörést. A Benes-féle koncepciót is több veszély fenyegeti. Magyarország szigetszerűen elkülönzött ország marad az újon nan egységesülő gazdasági terű let kellős közepében. Német- Ausztria is kimarad belőle. A kimaradt területek bekapcsolásé

val ígérne eredményes rekonstrukciós munkát a középeurópai ujjáépités. terve.

— Számolni kell azonban azzal, hogy vannak még politikai akadályok, melyek egy ily nagyarányú gazdasági .együttmunkál kodás nagy útjába állanak.

Kisiizletek osztrák koronákban

— Hogy keresnek Bécsben a rossz valután? —

egy ze$ már $IS

'Áz osztrák korona végletek felé táncoló szomorú sorsa, a maga tragikus voltában is egész sereg furcsa, legalább is megmosolyogni való dolgot termelt, legfőképpen az emberi ravaszság és csalafintaság területein, mert az élelmesség a lefelé zu bánó osztrák korona balsorsában is megtalálta a lehetőségeket, hogy hasznot húzzon belőle. Ahol a »Home« lakásberendezés! é$ bútorgyár vállalat csak munkabérekben kétmilliárdot fizet ki havonta, ahol rakodómunkások azért akartak sztrájkbalépni, mert a mostani tizennyolcezer koronás napi jövedelmük helyett 30,000 koronát követeltek, jtt bizony néha ravaszul elcsípett parányi kis összegekre megy a játék.

Mit lehet bélyegen és táviraton keresni?

Az osztrák posta néhány hét előtt beszüntette a büntetésportókat és az olyan levelek kézbesítését, melyre a feladó nem ragasztott bélyeget. E mögött a rendelkezés mögött egy kis védekezés húzódik meg a külföldről érkezett bélyegzetlen le velek ellen. A bécsi postán feltűnt ugyanis, hogy milyen nagy számban érkeznek újabban levelek felbélyegzés nélkül s mg különösebb, hogy a Sesi címzettek milyen szívesen . fizetik ki a 40 korona büntetésportót. A dolog nyitja pedig az volt,, hogy például a csehországi cégek levelezésüket állandóan úgy, bonyolították le, hogy a levélbóritékba' beletették a cseh bélyeg árát, két cseh koro

nát, a bécsi címzett kifizette a 40 osztrák korona büntetést s volt idő, mikor ezen 240 osztrák koronát keresett. *

Ugyancsak szó van arról, hogy beszüntetik a fizetett válaszú sürgönyöket is. A külföldi táviratozásfc úgy bonyolítják le, hogy például a bécsi megbízott naponta feladott egy őt-hatszavas^ semmitmondó táviratot Zürichbe és megfizetett egyben husz-harmincszavas választáviratot is. Ha már most tudjuk azt. hogy a Svájban feladott távirat szavanként egy frankba kerül, ami néha 1500 osztrák koronát jelentett, viszont a fizetett válaszsürgöny Bécsbő! szavanként csak iiO koronába került, egy-egy ilyen táviraton 20—25,000, koronát takarítottak meg. .Ü

Az különben Budapesten sem ismeretlen dolog, hogy például a svájci cégek körleveleiket- csomagban küldik el ottani megbízottjuknak s az helyben bélyegzi fel, mert az olcsóbb.

Egynegyedozrelék.

Egynegyedezrelék a pénzforgalmi adó Ausztriában, ami úgy értendő, hogy ha valaki a bankban egymillió koronát vesz fel, 250 koronát fizet pénzforgalmi adó címén. Ez csak látszólag olyan csekély összeg,; mert Bécsben mostanság-a ,milliók nem egyenként, > hanem tízesével és százasával forognak s a; közép- és nagybankok gyakran 60—-100,000 koronát szolgáltatnak be naponta az államkasszába.

* London az Eldorado. *¥•*.

London volt a világon talán az egyetlen hely, ahol nem tartották érdemesnek, hogy különbséget te* gyenek wieni kifizetés és effektiv osztrák korona között. Ha valakinek sikerült osztrák koronát vinnie Angliába, a következő jól jövedelmező üzletet köthette: 16 millió osztrák koronáért vehetett London* ban 1000 fontot s ugyanazt még aznap táviratilag eladhatta Bécsben, mint kifizetést, 30 millió osztrák koronáért. Egy napra éppen elég nyereség.

Elmaradtak az amerikaiak.

A nagy hausseok ideje azonban’ elmúlt. Ennek első jele, hogy az amerikaiak egyre kevesebben keresik fel Bécset. Az amerikaiak praktikusak s csak addig jöttek át, amíg ingyennél is olcsóbban élhettek. Az Újvilágból egy esztendő előtt érkező vendég Bécsbe hozott magával, mondjuk, 5000 dollárt. Ebből azonban egy fillért sem költött, hanem letétként elhelyezte valamelyik bankban s felvett rá egymillió kororona kölcsönt. Ebbő! 2—300.000 koronát szánt a maga szükségleteire, a másikkal pedig újabb 1000 dollárt vásárolt. Közben az osztrák korona zuhant lefelé s mikor a nyájas vendégnek fogytán volt a pénze, eladott, 200 dollárt, dolláronkint 10,000 koronával, visszafizette a milliós kölcsönt, visszaváltotta a dollárjait s mikor számadást csinált, kiderült, hogy másfél esztendeig élt ingven, azonkívül pedig megszaporodott a pénze 800 dollárral.

A narancs ís üzlet.

Az üzleti élet egyébként rettenetesen pan« s a különféle bussines emberei, akik éveken át hozzászoktak; hogy naponta százezres'és milliós nyereségtételeket könyveljenek el esténként s túlzott jókedvvel falják az élet örömeit a bőhasznu nap után a hangos bécsi éjszakákban, most hosszú orral sétálnak és sehogysem tudnak beletörődni abba,

Csevegés

Iita: luhász ßyula

Azokban a társaságokban, ahol ,még mindig szokás, esetleg divat ís irodalomról és művészetről is beszélni, sok szó esik mostanában egy könyvről, amely Világanyám címmel Kassák Lajosnak összegyűjtött verseit tartalmazza. A fekete és vörös színekben virító címlap maga eléggé alkalmas arra, hogy egy kissé megvaditsa a különben békés hajlandóságú dárdás polgári kedélyt, amely Farkas Imre, jobb esetben Bzaboleska Mihály költészetének emlőin nevelkedett. De még azok is, akiknek már az úgynevezett holnapos és nyugatos költészet is udvar-, sőt szalonképes, igen, még azok is jórészben idegenül és elképedve torpannak meg a hatalmas áradattal hömpölygő szabad és sokszor bizony igencsak szabados .versek előtt, amelyek Kassák Lajos uj könyvében egészen a dadaizmus yéghatáráig nyújtóznak el.

Hát bizony, valljuk meg, ez a Kassák meglehetősen újszerű jelenség a magyar költészetben, de az ő még a mai világirodalomban is, amely pedig Európaszerte nagyon messze lendült már a múlt századvég naturalizmusától ég impresszionizmusától. A bábomban nem csupán országok hadai harcoltak egymással, de a múlt és a jövö világnézete és művészete is és

ma már a múlt — legalább Németországban és más szabadabb levegőjű államokban — bizony a múlté! Egy uj művészi hitvallás diadalmas szárnycsapása suhog a lévegőégben: az expresszionizmusé.

Hogy tulajdonképpen mi is az az expresszionizmus, azt bajos volna egy mondatba foglalni, egy definícióval ellátni, mivel maguk az uj irány, vagy ha úgy tetszik, az uj művészet hirdetői maguk sincsenek egészen tisztában vele. De hiszen ez így is van rendjén. Dante és Giotto, Donatello és Signorelli sem jelentették be, hogy amit ők csinálnak, az a reneszánsz.

Sőt Luther se azzal a határozott eltökéltséggel szögezte ki Wittenbérga templomkapujába a maga kemény pontjait, hogy amit most tesz, azt úgy hivják, hogy reformáció. És Columbus sé azzal a céllal indult el három gályával a rejtelmes Nyugat irányában, hogy ezennel fölfedezi Amerikát. Bár hiszen bizonyosan élt valami ösztön, sejtelem, remény vagy hit a lelkűk mélyén, a tudatuk küszöbe alatt, hogy itt valami nem közönséges és nem kis dolog kezdődik. '

• Az expresszionizmu8t a világ nagy lélekválsága szülte, már csak ezért is szükséges és jelentős valami. De meg már eredményei és koréi is vannak.

mint a világ, emberei mondják', si- Németországban minden valamirevaló színházban megpróbálkoztak már az expresszionista díszletekkel, a mozik már nálunk ís mutattak be expresszionista filmeket (emlékezzünk Caligarira és Genuinára), az expresszionista képtárlatok és folyóiratok egyre szaporodnak és már Páris, a nagy konzervatív világfi, sem zárkózhatik el az uj szellem elől, amely egyelőre a legyőzött Németországból közeledik rohamlépésekben feléje. Az expresszionizmust Itáliában futurizmusnak hivták már a háború előtt, másutt, ■ például nálunk is a háború alatt, aktivizmus volt az ő neve és legújabb hajtása a dadaizmus, amely, valljuk be, az elmeorvosokat is élénken foglalkoztatja, mert jelenségeiben a dementia praecox klasszikus példáit vélik fölismerni. Erre ugyan azt lehetne mondani, hogy Lombroso viszont olyan bevált és megállapodott értékű emberi nagyságokat marasztalt el elmebaj tekintetében, mint éppen Columbus, akit vallásos őrjöngönek tartott, mint Napoleon, akinek viselt dolgait a nyavalyatörés számlájára irta, nem is beszélve Schumannról, vagy Széchenyiről, akiket a Lombroso előtti iskola is fölvett a lángészbetegállományba. »Hisz mi e világon nagy és nemes volt, mind is őrülés«. Ez azonban egyáltalában nem akar a dadaizmus apológiája, vagy éppen dicsérete lenni.' Ha a világ beteg és ma gagyön, nagyon beteg, ennek megállapításához nem kell túlságos szakértelem — nem csoda, ha lelkének — a művészetnek — is magas láza van. Én a nyugalmat talán jobban szeretem, a tiszta szemléletet, az apollói látást. (Az egészséget, amely a megtalált hitből és az elnyert bölcseségből fakad.) Nem csak a klasszikus nyugalomra gondolok. Ha- a világ egyszer mégis csak meggyógyul, neki is meglesz a maga nyugalma, amelyet nem kivin fölcserélui semmiféle klasszikussal. De niost még vajúdás és születés liheg és vonaglik ezen a földön, lés uj ráteszek, uj próféták, uj apostolok (és uj bűbájosok és uj vajákosok és uj őrdöngősök és uj mordályégetők) prédikálnak uj igéket és táncolnak uj vítustáncokat,

Kassák Lajos versei között van néhány olyan monumentális, amelyek nevét egészen bizonyosan bele fogják írni a költői maradandóságba.

Ennek a kornak lelke szólal meg ezekben teljes erővel és rr.ély hatással, ennek a kornak lelke, amely uj dómokat akar emelni, a munka és haladás, az emberség és szabadság nevében. Ma még min-, dig tart a bábeli zűrzavar, de egyszer mégis csak eljő majd az idő, amikor az embertestvérek újra egymásra találnak és ennek az időnek kongat elébe félrevert baraiigjáva1 íz expresszípnizmuí is. -- - ^