Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-17 / 76. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 76. szám. Ezután a meggyilkolt volt szolgalegényét. Urbán Mátyást hallgatta ki a vizsgálóbíró. Igen rokonszenves, nyugodt beszédű, értelmes 19 éves parasztfiu. Elmondja sorjában, amit tud. ügy 10 óra tájban riadt föl mély álmából erős kutyaugatásra. Látta, hogy lángban áll a tető. Erre elkiáltotta magát: — Sándor bácsi, ég a ház! Majd összfenyalábolta kevés holmiját, leoldozta az istállóban a borjut, tehenet és lovat s a nagy kapun át. — amelyet ő este bezárt, de most nyitva talált 1— kivezette az állatokat a szabadba s odakötötte a fához. Ezután a nagy izgalomtól elalélt. Mikor magához tért, négykézláb mászott vissza a házba. Vallomásának két fontos momentuma van. Az egyik, hogy a házban levő három kutya közül — a nagy komondor, állandóan láncon van — a két kisebb kutya a nagy kapuban erősen ugatott az országút felé, mintha valakit ugatnának, aki a házból távozik. A másik, hogy a három balta közül, amelyek a házban voltak, az egyik, — egy kis faapritó balta eltűnt. Elmondotta, hogy gazdája a kritikus napon hol járt, kivel érintkezett, ki volt nála, de ebben nem gyújtott semmi tájékozódást a nyotaozat számára. Végül elmondotta, hogy gazdája, akiről szeretettel emlékezik meg, mikor, kinek adott el bort. Hogy kapott-e pénzt és menynyit, azt nem tudja, nem is érdekelte. Ott van még most is a szerencsétlen házban, de Lakó Mihály, ^ a yolt gazdája bátyja, felfogadta már. Ezzel véget ért a kihallgatása és JJrbán visszament Királyhalomra. Több kihallgatás eddig még nem jVolt a gyilkosság ügyében. Oroszország engedékeny A pénzügyi váltág politikai mérsékletre kényszeríti Oroszországnak az európai hatalmakkal szemben tarusitott magatartásáról a legellentétesebb hírek kerülnek forgalomba. Ugyanakkor, a mikor a szovjet éhezői számára élelmet kér és amikor a tanácsko - móny a genuai konferenciára készül, csapatokat von össze nyugati határain, hogy ezzel, éppen a konferencia előli, nyomatékot adjon Génuában előterjesztendő követeléseinek. Ezzel egyidőben Trockij fenyegető nyilatkozatokat tesz a nyugati hala mák ellen. Trockij agresszív nyilatkozatai dacára is me . állapiiható, hogy Oroszország a külső helyzet és a belső zavaros pénzügyi és politikai viszonyok hatása alatt letér a merev bolseviztnus uljárói és mind több engedményt tesz a nép óhajának. Oroszország beengedi a katholikus misszionáriusokat Ráma. A szovjet-kormány a Szent székkel való hosszabb tárgyalásai után felhagyott azzal, hogy a katholikus misszionáriusok számára megtagadja az Oroszországba való beutazási engedélyt. Már össze is állították egész sor német misszionárius listáját, a kik beutazhatnak Oroszországba. 90.000 milliárd rubel deficit Az orosz papirospénz mennyisége 1919. végén túl volt a 225 mllliárdon, 1920. végén az 1068 milliárdon és 1921 első két hónapjának során megütötte az 5306 milliárd rubelt. Az 1922 első kilenc hónapjára összeállított költségvetés deficitjének fedezésere 9000Ü milliard rubelnyi p p rospén,ít •'ellene kibocsátania a szovjet-kormánynak. — Fantasztikus összeg, de még e; sem lenne elég, ha az árak továbbra is olyan mértékben em.lkednének, mint dterrber óta. Az angol akóház jóváhagyta a Kormány egyiptomi politikáját Az alsóház 202 szavazattal 70 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak egyiptomi politikájának. A kormány nevében Chamberlain kifejtette, hogy miért volt szükséges Zaglul basát Seychelles szigetére deportálni. Elmondta, hogy Zaglul már a háború kitörése idején nem leplezte el, hogy kívánatosnak tartaná a törökök invázióját Egyiptomba. Milner lord küldetése ellen nyilvános és tüntető bojkottot rendezett és visszautasította a Milner által ajánlott egyezmény megkötését. Terrorizálta a közvéleményt, az egyéneket, a sajtót és Allenby lord működésének ebben a fázisában rendelte e! deportálását. Chamberlain kijelentette, hogy Zaglul basát mindaddig nem engedik vissza Egyiptomba, amíg veszélyezteti a békét és ártalmára lehet a britt érdekeknek. Az angol kormány semmiesetre sem fogja Allenby lordnál Zaglul szabadonbocsátá• sát szorgalmazni. Pünkösdi királyság az olcsósági hullám — Az iparcikkek ára! nem olcsóbbodnak — A drágaság szívós és megtörhe tetlen rohanásában mindenki bizakodó örömmel konstatálta a legutóbbi napokban, hogy a mindennapi kenyerünk árkurzusát végre megingatták a gazdasági élet titkos erői. Örömmel és legyőzhetetlen optimizmussal látták az emberek a búzapiacon hirtelen kerekedett olcsóság hullámot, melynek követ kezt ben a búza ára 1600 koronára zuhant le. Mindenki azt hüte, hogy ezt a hirtelen jött változást, ezt a váratlanul bekövetkezett olcsóság1 hullámot egy általános méretű áresés fogja követni, amely az árakat az egész vonalon leredukálja. Ez a remény azonban, mint a jelek bizonyitják, nagyon illuzóriu* volt, men a búzapiac öles ság nulláma nem öntötte el a gazdasági élet egyéb terüleieit és az áresés; nem indította meg mindenütt kiseb áringadozáson kivül, mely a piaci áruknál fordul csak elő, semmi gyéb következményeket nem támasztott és megmaradt a lokális jellegű áresés keretei között. És ma a helyzet úgy alakult, hogy ez ai oicsósági oünkös !i királyság — sajnos — még a búzapiacon is rövid életűnek ígérkezik. A mezőgazdasági áruknak piaci értékveszieségét különben sem kö vethette voma az /iparcikkek olcsób todása. Egyrészt azért, mert az árak eső tendenciája csupán kismé retd és lokalizált terflle en lépett föl, másrészt, mert az iparcikkek árai a nemzetközi gazdaság törvényei szerint igazodnak. A jugoszláv piac, amely árucikkeit nagyrészt Csehszlovákiából szerzi be, a valutakurzusok alapján számol és olcsósági hullám csak az esetben léphetne föl, ha a valutakurzusokban a dinárvalutára nézve kedvező reláció alakulna ki. Ez azoubán egyelőre nem valószínű, mert a cseh korona kurzusa még k'rülbed abban a magasságban áll, mim amelyre az januárban felkerült. Drágít az állam A dohány után a posta és a gyufa is megdrágult A folytonos drágulással és drági*ássa! megfelelő lépést tart az á lam ■s. Nemrégiben a dohánynemüek árát emelték fel ismételten, most a gyufa árát drágította meg a monopóliumadó felemelése. Tegnaptól kezdve ugyanis a gyufára kne'ett monopólium adót az eddigi 88 fiiiérröl 1 korona 20 fillérré emelték fel; a drági ás igy 32 fii ért tesz ki gy doboz gyufánál, minek köveíkeztében a kereskedők a gyufát skatulyánként kicsinyben 2 korona helyett 2 korona 50 fillérért, tehát 50 fillérrel drágábban adják. Április 1-én a posta tarifában, a csomagok szállítási dijában és a táviratok árában is tetemes drágulás áll be. A minisztertanács határozata alapián a postaügyi miniszter elrendelte a postai csomagok dijának újabb feleme’ésél. A postacsomagok uj díjtételei: 5 kg.-ig ‘ 8 dinár 5-10 „ 20 B 10—15 „ 30 „ 15-20 „ 40 „ Ertékcsomagok dija: 100 dinár értékig I dinár 100 —500 . . 2 „ 500—1000 , 5 , 1000—5000 , 10 , Ezenfelül minden 1000 dinár után 1 dinárral több. A táviratok diját április l-töl beifödön szavanként 20 páráról 30 parára emelik fel. Ezek az állami áreme'ések természetesen uj okot szolgáltatnak arra, hogy a kereskedelemben, a költségek drágulása folytán, a cikkek ára is ismét m gasaobra szökjön. Megegyezés az Osztrák-Magyar Bank £e számolása ügyében — Az aranykészletet az u?ődá4amak kapják — Az Oszírák-M gyár Bank felszámolása ügyében B csben tanácskozó értekezlet tárgyalása a legutóbbi napokban gyorsan haladt előre és végül a felszámolás alapeivei tekinte ében le ies megegyezés jött tétre. A megállapodást még a jóvátételi bizottságnak és az érd kelt kormányoknak jóvá keli hagyniok. Megái.apodás jött létre abban a; ért. lemben, hogy az 1918 október 27-ike előtt és után kiadott bankjegyek közt a békeszerződésben kikötött megkülönböztetést kulcsszerü megállapítás segítségével fogják végrehajtani. Ezzel me r találták az ríapot arra, hogy a saint-germaini, illetve a trianoni békeszerződés értelmében felosszák az egész aktívumot és passzívumot. A külföldi bankjegytulajdonókok igényeinek kielégítése és a bank külföldi valutájú kötelezettségeinek elintézése után fennmaradó tiszta vagyont az említett kulcs szerint felosztják az utódállamok közt, a magyar és az osztrák kormány kötelezvényeit a bankkal, illetve az utódállamokkal szemben törlesztettnek tekintik. Magyarország és Ausztriai kormányai elejtik az aranykészletre támasztott igényeiket s a ku»cs szerint rájuk eső egyenként harmadfélmi lió arany koronáról s ezt az összeget a többi utódállam között fogják szétosztani. Ennek ellenértéke Magyarországnak és Ausztriának teljes tehermentest lése a felszámoló tömeggel és az utódállamokkal szemben fennálló minden kötelezettség alól. A részvényesek megkapják a bank osztrák területén álló fiókérületeit, a bécsi nyomdaépületet berendezéssel és a bank egyéb bécsi épületeiben elhelyezett nyomdai felszereléseket. A többi bécsi banképüetet, valamint a budapest s a prágai banképületeket felbecsülik és a felszámoló tömeg számlája javára értékesítik. Az illető kormányoknak elővételi joguk van. Végül megállapodás jött létre a nyugdíjalapnak az utódállamok kormányai közt a részükről vállalt kötele ettségek arányában leendő szétosztásáról. Az osztrák-magyar bank felszámolásának régen vajjudó ügye ezzel a megállapodással végre megoldást nyert oly módon, hogy az érdekelt államok mindegyike meg lesz elégedve. Nyugatmagyarországan nem lesz határkiigazitás Bécs. Az osztrák kormányhoz állítólag oly értesítés érkezett Párisi ból, mely szerint Magyarországnak a nyngatmagyarországi határ kügazitására vonatkozó kérései nem fognak teljesülni. Az osztrák kormány hivatalos kőnyomatosában, a Politische Korrespondenz-ben a következőket közölte: — Az osztrák kormányhoz oly hírek érkeztek, melyek szerint az antant, minthogy az osztrák álláspontot teljesen megokoltnak tekinti, kilátástalannak mondja Magyarországnak azt a kísérletét, hogy a Burgenland nagyrészét visszaszerezze magának. Bécs. Itteni politikai körökben elterjedt hirek szerint ismét fölmerült az a terv, hogy a Burgenlandot, minthogy csak egy része annak a nyugatmagyarországi területnek, a melynek Ausztriához való csatolását remélték, nem hagyják meg önálló tartománynak, hanem részben Stájerországhoz, részben Ausztriához csatolják. Ezt a tervet főleg az osztrák szociáldemokraták pártolják, mert attól tartanak, bogy amennyiben képviselőválasztás lesz a volt nyugatmagyarországi területen és ez a terület egységes marad, a keresztényszocialieta párt fog többségre szert tenni. Budapest. Hivatalos helyen mit sem tudnak arról, hogy a nagykövetek tanácsa elutasította volna Magyarország kívánságait a nyugatmagyarországi határkiigazitás ügyéügyében,
