Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-17 / 76. szám

! 1. ateaí. BACSMEGYEI NAPLÓ 76. szám. A polgármester beográdi tárgyalásai WnfegM eredmények * város javára Megírtuk már, hogy Pletiko­­fe a i t s András dr. polgármester Dobaoovacski Pál főispánnal együtt Beogradba utazott több fon­tosabb városi iigy elintézése céljá­ból. Pletikoszits polgármester két Ittpi beogradi tárgyalásai után csü­törtökön visszaérkezett Suboticára, Bég a tárgyalások végleges ered­ményét Dobanovacski főispán hozza magával. A polgármester visszaérkezése Móa csütörtökön azonnal tanács­ülést hívott össze, amelyen több fo­lyó ügy elintézésén kívül referált beogradi tárgyalásainak eredményé­től. Ezek szerint az agrárfőj­­dek kérdésében a város még bem tadott végleges eredményt el­érni. Az agrárminisztérium azon az állásponton van, hogy az agrár­­jrevizió következtében odaítélt föl­deket az igénylőknek ki kell adni ts az illetményeknek felére való re­dukálásán túl, alig mentesíthet már több földet. Dobanovacski főispán ftzonban még folytatja tovább tár­gyalásait és nincs kizárva, hogy si­kerülni fog kedvező döntést kiesz­közölni a vitás 1600 hold városi fold ügyében. A városi közkórház ügyé­ben végleges eredményeket ért el a Város Beogradban. Az egészségügyi minisztérium nagyobb hitelt fog megszavazni rövidesen a kórház ré­szére, úgy hogy annak helyzete ha­marosan javul és most már biztosí­tottnak mondható további zavarta­lan fontartása. A városi kölcsön ügyében £. eped át Illés pénzügyi taná­csos, aki még Beogradban tartózko­dik, folytatja a tárgyalásokat az Uprava Fondava vezetőségével és most már rövidesen eredményesen fognak végződni ezek a tárgyalá­­miután az Uprava Fondava megelégszik azzal az ingatlan fede­zettel, amelyeket a város jelzálogul A ti s z t v i s e 1 ő k ér dé8 b e n is kap a város bizonyos engedmé­nyeket, úgy hogy csak kevés tiszt­viselőt kell a hivatalnok-redukció kapcsán elbocsátani. A határ megállapító bi­zottság rövidesen megkezdi Su­­boticán működését és a kormány minden igyekezete odairányul, hogy a Subotica várostól elvett földeket visszacsatolják Ezek azok a fontosabb kérdések, amelyekben Pletikoszits polgármes­ter Beogradban tárgyalásokat •foly­tatott és amelyeknek jórészét, sike­rült is eredményesen elintézni. A csütörtöki tanácsülés foglalko­zott még néhány tisztviselő nyugdí­jazásának az ügyével is. Ezek az ügyek szintén a legközelebbi köz­gyűlés tárgysorozatán fog szere­pelni. Orosz csapatosszevonások a lengyelek ellen Álhfr a lengyel királyság kikiáltásáról Budapesten és Becsben ellen­őrizhetetlen hírek terjedtek el, hogy Lengyelországban kikiáltották a királyságot. Némelyek azt is tudni akarták, hogy IV. Károly király személye került kombinációba a lengyel trón betöltésénél. Berlin­ből illetékes helyen az a felvilá­gosítást adták, hogy ez a hir ele­jétől végig koholmány. A beogradi lengyel követségen kijelentették, hogy Varsóban mit sem tudnak arról a képtelen hír­ről, hogy IV. Károlynak a len­gyel trónra is aspirációi vannak. Varsó. A „Za Szeobodu* értesü­lése szerint a szovjetkormány — válaszul a lengyel-finn egyez­mény megkötésének lehetősé­gére — negyven gyaloghadosz­tályt vont össze a lengyel és finn határ közelében. A fascisták elűzték az uj fiumei kormányt is — Az arditák csatlakoztak a fascistákhoz — H azaíeié írta: Syoma! Imre ötödik esztendeje köhögte lyuka­csos tüdejét kövér vérfoltokban. El­szakították hazulról, neki hajtották a nagy vérfolyóuak, pedig vad ira­mokban élni vágyott benne az élet. Néha, amikor kirojtózott nadrágján végig simította átlátszó tenyerét, nem mert volna arra gondolni, hogy ez a tenyér valamikor baláithozó durva játékok szőri tója lesz. Egy fagyos, reggelbe szakadni nem akaró éjszakán esett Tandi Mi­hály fogságba. A mély szakadékok aljából hangzürzavarbí kavarodott a jaj, hegyek derekáról húscafatok­ba szakadt életek cifráztak le a fo­lyók ölébe, a Tejuton fonódó csuka­szürke láncba újabb szemek szorul­tak. Tandi Mihály csak véres hom­lokkal rogyott a gyémántos hóra. Azóta fakó arccal, féltüdővel rót­ta a fogság végnélkül való ország­úját. Sűrűn sorakoztak háta mögé &z évek. Lassan kimosódott belőle minden. Azokon a fehér orosz éjsza­kákon, amikor a Szibériából jövő szél az ólombányákból korbácsolt maga előtt jajokat, Tandi Mihály már nem is hallotta. Képek, átélé­sek, nagy fekete tömegbe olvadtak az agyába, mozdulatlanságukkal megfeküdtek benne mindent. De voltak világosságot hozó újra éledé­sek is. Ilyenkor Tandi Mihály kife­sttette a lábán lelohadt izmokat, a Fiume. A forradalmi tanács teg­nap délre népgyülést hivott Össze. A megfélemlített lakosság a gyű­lésen nem vett részt. Az olasz kormány a népgyülést illetéktelennek, a hozandó határo• zatokat pedig érvénytelennek nyilvá­nította. A fascisták az újabb tüntetések alkalmával egy volt csendőrt meg­öltek. Fiume teljesen a fascisták kezén Trieszt. A fascisták tegnap este megbuktatták a fiumei kormányt és. maguk vették kezükbe az ügyek vezetését. Cabruni Adolfo volt karabinieri hadnagy megszállotta a város­tüdejébe bő levegőtengert fújtatott és megindult haza felé. Roggyant inával keresztül gázolta a Kaukázus kéklő derekát. A kirgiz tanyákon szájpadláshoz forrott nyelvvel át­bandukolt. Asztrachán millió keleti színét kitörölte a szeméből. A moszkvai Kreml tornyáról régen le­álmodta a szembéntó hósapkát. A kievi ukrán lányok izmos ölelése elől lefutott a Kárpátokig. Szemébe vágódott a Tisza cifra táncolásban lefutó vonala. A kis város, hosszú égbe ásító torony. Egy apró kis ház, üres szekrény, vérével szoptató el­száradt asszony, három szőke, fa­gyos ölelésben fogamzott gyerek. Tandi Mihály otthon volt. öt hosszú esztendő alatt sokszor megtette ezt a rengeteg utat. A há­rom méter hosszú szoba sokszor el­nyelte az ötezer versztet. Rohant Tandi Mihály, összekuszált arcából kiesett a távolság és a szobában le­­gázolt versztek számát egy ceruza­vonással odahazta a falra... Tavaszodon, a szibériai hómezők melegedő könnyeket sírtak és az ólombányákban hirtelen elhalt a jaj. Messze keleten harangoztak, kunt a frontokon testvéri csókokba felt az utolsó estei haldoklók halál­­hörgése. Tandi Mihály lerácsozott ablakát is megcsókolta a rózsaszínű szél. A két orosz város a nyomortanyáiról tépett ruhákban háromszáz év után először az utcára merészke­házát. Egy arditi osztály elfog­lalta a távíró-hivatalt. Az utca­­heresztezéseknél gépfegyvereket és ágyukat állítottak fel. A Dante-téren felolvasták az egyesült fascista légionáriusok és araítiek prokl&mécióját, melyben közük, hogy a fiumei kormány nem felelt meg nekik, ezért a kor­mányt lemondatták. A város teljesen a fascisták és idegen elemek kezében van, akik az olasz kormányt annexióra akarják kényszeríteni. Katonai diktatúra Fiaméban Becgrad. A Tribuna római je­lentése szerint a fiumei katonai komité elhatározta, ho<*y a hatal dett az ember. Elfojtott szavak, hangosan meredtek az égre. Tandi Mihály utón volt hazafelé. Reggel óta szüntelenül rótta a kis­­szoba három méterét. Elvetődtek hozzá a mámoros ember duhaj hangjai. Régen felkavart arcába lassan belesiklott a világosság, szaggatottan beszélgetett a messzi­ről hozzá szűrődő emberrel... Jöttek ötesztendeje, százeszten­­deje, várok rátok... Én a ti tstvértek vagyok.,. Lát­talak benneteket Pesten, a parla­ment előtt. Pétervárott a Péter- Pavtovszky erődben. Berlinben a Moabitban... New-Yorkban a szűk tunellekben .,. Én mindenütt vele­tek voltam, tertvéretek ... Jöjjetek ... Látod testvér, a szalmát a pe­nész már kiette a priccsből... a tüdőm egyik felét ideköpködtem a sarokba... Senki sem álmodott annyit veletek ... mint én ... Test­vér ... de hát miért... én rothad­jak tovább ... elfelejtetted, én min­dég veled voltam ... jaj, hányszor korbácsolták véresre a hátamat . . . Ha tudnád, testvér, horpadt mel­lembe hányszor öklöztek bele... hát akkor miért,,.. hiszen én olyan régen várok rátok. Tudom... igy kellett ennek tör­ténnie... a gyászruhák, a könnyek, a korbács ... hozhatják a szabadu­lást. Itt már nagyon sok volt a gyászruhás asszony,», fiatalok, öle* mat kiveszi a nemzetvédelmi bi­zottság kezéből és o teljes hatal­mat Cabruni katonatisztre bízzák, A subotic&i jogakadémiai hallgatók tiltakozása Az olasz fascisták fiumei pucs­­csai és az olasz kormány kétszínű viselkedései miatt a suboticai jog­akadémiai hallgatókNemzeti Egye­sülete vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza előtt, a Sloboda-téren tiltakozó népgyülést tart, melynek programját falragaszok ismertetik. «««««»«««# Eönnyitenek Németország terhein Páris. A Petit Journal most rész­leteket közöl arról a tervezetről, amelyet Sir P a u 1 P,1 a q u e s ég J a n i n i a jóvátételre vonatkozó­lag kidolgozott és kijelenti, hogy a jelentés valódiságáért kezességet vállal. E közlés szerint Németor­szág egész adósságát a tervezet ki­dolgozói száztizmilliárd arany már­kában állapították meg és ezt az összeget két főrészre osztják. A hatvanöt milliárdból álló nagyobb fele a szövetségesek háborús adós­ságának felel meg, a fenmaradó negyvenöt milliárd pedig a tulajdon­képpeni jóvátételi célokat szolgálja. A hatvanöt milliárdos részletet egyelőre nem követelik és ez a számadat később, a nemzetközi adósságok szabályozása után végleg el fog tűnni a köztudatból. A negy­venöt milliárdos másik részletet Né­metország később megállapítandó időben részint készpénzben, részint anyagi szolgáltatásokban fogja tör­leszteni. A jóvátételre jogosult ál­lamok kötelesek előterjeszteni kí­vánságaikat, hogy készpénzt, vagy tárgyi szolgáltatásokat kivánnak-e A készpénzfizetéseket Németor­szág által biztosított nemzetközi bölcsön ellenében fogják finanszí­rozni. lésre várók ... meleg méhüek . anyáknak valók és ők fogták be a fegyverek csövét... Hallom, ha­rangoznak, messzire szálljanab test­vér a hangok... vigyék el odaátra is ... a gyászos asszonyok örömét... Milyen régen vártak téged édes testvér... tudd ... elmondom ne­ked ... most még kattognak a gép­fegyverek, dörögnek az ágyuk . . . Te tatártestvér... miért állsz még szuronyosan az ablak alatt ... en­gem vigyázol... nézd az asszonyod ... vigyázz testvér, az asszony...« nézd nevetnek rajtad... hát nem fáj? Jaj hát az én asszonyom... a szomorú szőke asszony... bágyadt arca, a melle lohadt... három gye­rek naponta szívta ... most vár... odahaza esteledik ... lámpát nem gyújt... nincs pénz ... sötét a szo­ba ... a gyerekek kenyérért sírnak ... festett szajhák ... puha fehér kenyéren táncolnak ... igy kellett ennek történnie... Vár a szomorú szőke asszony ... apám v. nem hi­szem, meg sem ismernek... elfelej­tették az arcomat, a nevemet . . . Már senkijük sem vagyok... Jaj, Jaát az asszony... a szomorú szőke asszony... ott is... De hát én menni akarok, testvér ... hát miért nem jöttök értem ..« nem halljátok... az én barom még erős ... nézzétek, megfeszülnek benne az izmok... építeni testvér ti. hiszen én tudok,«» Hát nem ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom