Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-16 / 75. szám
/ BACSMEGYEl NAPLÓ 75. szám fogva, amelyen azt a hires bácsit a temetőbe vitték. Más hasonló esetben a feleségem — más nem jutott az eszébe — siró gyermekhez igy szólt: — Fenn az ernyő, nincsen kas. A sírás rögtön abbanmaradt s a kiváncsi kérdések raja zúgott felénk: — Mi van fent? Mi nincsen? Hol az emyf? Napernyő? Esernyő? Mi az a kas? Kakas? Nem gy ztünk felelni. De a sírás megszűnt. A legközelebbi zokogáskor azt a két szót mondotta ki valamelyikünk: — Szeget szeggel.. Mire 6, nyomban földerülve, keresni kezdte a szegeket, és a játszadozó gyermek érdeklődésé vei kérdezte, hogy hová fogják őket és ki fogja őket beverni? És igy tovább. Ez a pedagógia rendszer annyira bevált, hogy a A világpiac válsága Amerikai gazdasági lapok most Jwszák az elmult év gazdasági mérlegének hivatalos adatait, amelyek •zt mutatják, hogy az Egyesült-Államok, a háborúnak ez a legirigyeltebb haszonélvezője, az elmult évben gsját bőrén érezte már a Normann iAugell igazát: »Rossz üzlet a háború«... A boldog Amerikában 1921-ben 19,652 egyéni és társas eég vált» fizetésképtelenné az előző évi 8881 fizetésképtelenséggel szemben. A nemesvalutáju országok után most a rossz és legrosszabb valutájú gazdaságokat a Duna-medence országait éri utol a krízis. Érdekes, hogy mig az utolsó időkben a b é - esi piac nem produkált fizetésképtelenséget, a fizetésképtelenségek most a többi utódállamban szaporodnak. Bécs pár héttel elöljárt. Az üzletválságok okozójaként — elsősorban a textil-kereskedelemben — a csehszlovák korona megdrágulása szerepel. Bécsben fizetésképtelenség számottevő csak egy van: a Spielmannféle gallér- és kézelőgyár 600 millió osztrák koronát kitevő tartozással kerül az áldozatok sorába. A hitelezők megegyezésre törekszenek és pénzük 70 százalékát remélik megmenteni. A hét egyik legnagyobb fizetésképtelenségét a jugoszláviai piac produkálta. A Ijubjanai G r o b e 1 - nik kézmüáru cég mintegy 25 millió dinárt kitevő passzívával jelentkezik. Ez a fizetésképtelenség elsősorban a csehszlovákiai textiigyárakat s mellettük a milánói és trieszti piacot) érinti. A cég válságának méreteire jellemző, hogy a megkísérelt bírói egyezség legfeljebb 30 százalékos kiegyenlítési kvótát tesz a hitelezők számára remélhetövé. Az osijeki Hahn-tes tvérek cég egyezkedési tárgyalásai során megállapítást nyert, hogy a passzivák az egymilliárd jugokoronát közelítik meg. Csehszlovákiában is válsághírek terjednek. A Hermann és Libau prágai cég 10 millió csehkorona paszszivával fizetésképtelenségét már deklarálta. A főérdekeltje ennek a várható csődnek a Bömische Industríalbank, amelynek a vállalat' kis Lili alig kezdte el a sírást, már abba is hagyta. Csak el kellett találni, hogy az ember ilyenkor olyat mondjon neki, ami «a legtávolabbi összefüggésben sincs a kedélyállapotéval s azokkal a dolgokkal, amelyek akkor foglalkoztatták... Ilyenformán Lili igen keveset sirt, kevesebbet mint bármely más kis leány s a szemei nagyon ritkán voltak vörösek s tisztán, derülten néztek abba a világba, amelyben olyan csodálatos és kis leányokat annyira érdeklő események történnek. Azóta Lili szerencsésen férhezment s remélem, hogy most egyáltalában nem sir. Ha mégis megteszi ezt, akkor a zokogását aligha lehet majd az zal az állítással megakasztani, hogy eltört a mécses s hogy Napoleon meghalt. Baedeker. több mint három millió csebkoronával tartozik. A Löwy A. és S. teplitzi febérnemügyár passzívái egymillió csehkoronára rúgnak. A megegyezést itt 60 százalékos alapOD remélik. Egész sorát közölhetnők még azoknak a vállalatoknak, amelyek az SHS királyságban, Romániában, Csehszlovákiában, Ausztriában és Magyarországon a világválsággal való birkózásban már-már alul maradnak, remélhető azonban, hogy a krízisbe jutott cégek egy része mégis keresztül tudja magát küzdeni a válságon, Meghiúsult a magyar-francia faüzlet A francia tőke most általánosságban nagy érdeklődést mutat a magyar termelés iránt. Francia tőkeérdekeltség most egy nagy faüzletet szándékozott lebonyolítani Magyarországon. A tranzakció több mint félmilliárd magyar koronát kitevő famennyiségre terjedt volna ki. A tárgyalások igen soká húzódtak és most eredménytelenül zárultak, A magyar érdekeltség ugyanis azt kívánta, hogy a francia-érdekeltség francia frankban fizesse a vételárat, már csak arra való hivatkozással is, hogy a szállítandó famennyiség egy részét Jugoszláviából kellett volna beszerezni. A franciák azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a vételárat magyar koronában fizetik, mert a kurzusdifferencián nagy hasznot akartak szerezni. Ezen az ellenkezésen hiúsult meg az üzlet. Mi less az osztrák-magyar bank nyugdíjasaival ? Az osztrák-magyar bank likvidáló bizottsága most foglalkozik az osztrák-magyar bank nyugdíjalapjának dolgaival. Ennél a kérdésnél érdekelve vannak az utódállamok is. Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, Italia és Msgyarország, mint amelyek az osztrák-magyar bank területükön levő fiókjait nemzeti vagyonúkba vették. Épen ennél a körülménynél fogva ezeknek az államoknak kellett az átvett tisztviselők nyugdijait is elintézni. Más a helyzet Ausztriában. Itt t. i. az osztrák-magyar bank mint állami jegyintézet működött tovább és ezért hivatalnokait nyugdíjigényükkel az államhoz utasította. Az O. M. B. nyugdíjalapjával mindig baj volt, mert mindig a folyó jövedelmekből kellett a fogyatékos alapot kiegészíteni. Úgy, hogy most az állam kellemetlen és nagy pénzügyi terhet jelentő kötelezettség, a hivatalnokok pedig egy komplikált kérdés előtt állanak. . Különvonat viszi Romániába az osztrák-magyar bank aranyát ? Az osztrák-magyar bank aranykészletének az utódállamok között való felosztása tekintetében eddigi jelentéseink szerint a döntés még nem történt meg. Annál érdekesebb egy Bukarestből ideérkező lapnak a híre, mely szerint Ro mánia az aranykészletből már átvett 14 millió aranykoronán felül legközelebb 68 millió aranykoronás küldeményt vár. Ezt a küldeményt három vagonban külön vo naton kombinált katonai és pénzügyminisztériumi fedezettel fogják B csbő/ Bukarestbe szállítani. A lap hire szerint az étvétoli megbízottak Becsbe már el is utaztak. Bécsben mit sem tudnak arról, hogy Románia mostanában aranyat kap. Vasúti kocsik érkeztek Németországból. Beogradból jelentik: A német jóvátétel cimén újabb 250 vasúti kocsi érkezett a határra, melyeket a formalitások elintézése után a beogradi közlekedésügyi minisztérium megbízottjai fognak átvenni. dCpojez1 Sporiboírányok Budapesten A vasárnapi footbailmérkőzéseken zajos incidensek játszódtak le. A botrány mindenütt téves biró ítélkezés miatt tört ki. Az egyik kevésbé súlyos incidens az NSC-—BAK. mérkőzésen történt. A NSC. sarokrúgáshoz jutott, a labda érintés nélkül a hálóba esett. A labdát az egyik védő játékos a kapuban kézzel leütötte, az a kapuvonalon belül ért földet, mire a biró — 11-est Ítélt a BAK. ellen, amiből azonban nem goal. A második eset a III. kér.—TTC mérkőzés alatt történt a közetkezőképen: A TTC. egyik játékosát ellenfél kapuja előtt elgáncsolták. A biró mór sípolni akart, amikor a labda egy másik terézvárosi csatárhoz került, aki félreiötte. A TTC. utólag tizenegyest reklamált, protestjét azonban a biró elutasította. A harmadik eset olyan botrányba fűlt, hogy a mérkőzést nem is lehetett befejezni. Az Ute Vasas mérkőzsen. — Vogl II. (UTE) és Koffler (Vasas) összecsaptak,utóbbi „beletalpalt“ ellenfelébe, aki elesett és a földön fekve maradt. A labda a következő pillanatban a szabadon álló Jelinekhez (Vasas) került, aki goolt rúgott,' amit a bíró megítélt, majd az újpestiek protestánsára megváltoztatta ítéletét és szabadrúgást adott az Utenek. Persze ez nem ment simán. A népligeti pálya közönsége berontott a játéktérre. Erre a biró lefújta a mérkőzést. Egy város sportpálya nélkül. Sántán sportpálya nélkül áll a város 7. oldal fiatalsága, niert az egyetlen he' lyet, a népliget melletti footbal pályát a város fákkal ültette be. A sentai Sokol egylet most a megyéhez fordult panasszal, hogy jelöltessen ki a várossal egy sportpályát. lászai (Tlari A nagy magyar tragika 50 íves jubileuma A magyar színészet ünneppé avatta most Jászai Marinak, a legnagyobb magyar tragikának, ötvenéves színészi jubileumát. Hétfőn este a Nemzeti Színház színpadán ünnepelték a nagy művésznőt: a kormány, az írók, a kollégák és a közönség. Jászai Mari érdemeit ta* Ián legszebben önti szavakba az itt következő ünnepi beszéd, amit Móricz Zsigmond mondott el a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének közgyűlésén: Tisztelt közgyűlés, e pillanatban' ünnepli a közönség, munkahelyé», sőt csataterén, Jászai Marit, ötvenéves színészi jubileuma alkalmából. Ünnepeljük ini is, a színpadi szerzőnek azzal a benső megértésével, amellyel lényünk részének érezzük az előadó művész minden kvalitását, mikor színpadra gondolt álmainkat valósággá igyekezünk cselekedő ni. Fájdalmas, hogy a Jászai Mari rendkívüli színészi tehetsége nem inspirálta azt az írói generációt, amellyel együtt élt s dolgozott. A felelősség nem ő rajta vau, hanem inkább — a megfelelő írói karakterek hiánya mellett is — a koron, amelyben élt. Ez az Ötven év a polgári, sőt kispolgári életnívó kialakulása a magyar közéletben: az ő fénye viszont a minden korokon felül álló. Ez a kor a valóságot, a mindennapi létezés objektivitását, a temperamentum játékos közvetlenségét, az ingerek vasárnap délutáni csillogását kívánta, mely a kisemberek mohó érzékiségét kielégítse: ő a monumentális nagyvonalúságot, reprezentálta. A kor mohón akarta kiélni az oly nehezen elért jelent: ő ez efemer vásár felett a fenséges magaslata felé emelkedett. így a körülötte felsarjadt magyar drámairodalom, mejy közelebb volt a korhoz, mint az esztétikai örök célokhoz, sobsem tudta a magáénak mondani, kellően felhasználni s értékesíteni ezt a megdöbbentő nagyságot.. Sem Szigligeti, sem Csiky Gergely nem Írhatott neki méltó szerepet, igy Jászai Mari egyre mélyebbre szállott a heroikus színpadi alakok világába: túlhaladt a nemzeti határokon, Shakespeare, a görögtragédiák s a világirodalom nagy tragikai hősnői feleltek meg szinpadiságának. Jászai Mari a legritkább adományokkal bírt, amit ember egyáltalán bírhat: művészetének leglelke a fenség. i Nemcsak a külső, a királyi fenség, mely különbéig as élet magasz tosságának külsőségben járuléka * amely szinten birtoka volt, impozáns termet«, mélyen zengő, ^ megrázó hangja 8 emberi komolysága által; de az ő tulajdona az igazi fenség volt, a lélek fensége, az érré-
