Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-13 / 72. szám

Ára 1 dinár XXIII. évfolyam Subotica, hétfő 1922 március 13 72. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfffn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8—58, szerkesztőség 5—10 ÍT ... Illllll— lilll Ilii ■■lllllllll 'Ilii III Előfizetési irt negyedévre 90* —dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexandra-nlíca 4 szám alatt Gyűlölet országa Azok a jelenségek, amelyek ezek­ben a napokban a belpolitikai élet­ben megnyilvánulnak, a tárgyila­gosság távlatából szemlélődök előtt legalább is szokatlanoknak, de eset leg megdöbbentőknek fognak lát szani. A parlamenti üléseket, a kor mány belső ellentéteire való tekin tettel, pár napra elnapolták, de a: üléstermek zaját sokszorosan pótolja az a zaj, amelyet a politikusok harci lármája okoz a közéletben. Rostéi kedve bár, de be kell vallanunk, hogy az a hang. amely a legutóbbi napok politikai életét betöltötte, nem a nemes indulat fenkölt harsogása, nem a politikai vihar nemes érc­csengése, nem a bátorítás és nem a munka hangja, hanem a düh, az elkeseredés és a gyülülködés pa roxizmu6ának vériontó kitörése ez. Évszázadok használatára szánt tör* vényekét kell hozni a parlamentnek, Európa sorsába befolyó intézkedé­seket kell tenni a külpolitikának, egy uj, élniakaró, nekilenditésre váró ország jövendő utjának kell irányt szabni az országos politika vezető ­nek és azok, akikre e feladatok megoldása során nagy tettek várnak, ezekben a napokban a személyes­kedés, a bosszú, a civódás átkos útjait járják. Pribicsevics és Protics, Cicvar cs és Ribnikár, az ország nagy politikusai, a sajtó sulyosszavu reprezentánsai súlyos véres vádakkal harcolnak egymás szem lye ellen. És ebbe a harcba lassan belevo­­nódik az egész ország. Gyülésese rendeznek a falvakban és a váro­sokban és bizalmat szavaznak, vagy bizalmatlanságot nyilvánitanakakkor, amikor csupán egy ember személy érdekű kérdéseiről esik szó. A népgyülési boroshord. k tetejé ről, szélesgesztusu szónokok éltetik a maguk vezérét és a szitkok özö­nét zúdítják az ellenpárt vezéreire. A lapok hasábjain nyilt levelek, vádaskodó üzenetek, kihívó és meg­vető nyilatkozatok éktelenkednek, olyan emberek aláírása fölött, akik­nek a neve értéket, erőt és utat je­lent a tömegek előtt. És nem hal­latszik a közéleti emberek leikiisme­­retének vádló hangja, amely zord meztelenségget mondaná meg, hogy amíg az orvotok veszekednek, egyrt gyöngül a beteg. Nincs senki aki megmondja azt, hogy nem bírja el ez az ország a vezérek civó; ásait. Száz heg sajog az ország testén, itt-ott szivárog még a vér, enyhet adó csendre, zajtalan, pihenhető munkára van szükség és a lelkek harmóniájára. A vezérek hagyják abba szemé­lyes harcoskcdásaikat, a munkára készülő kezeket ne kényszerítsék ökölbe és a simogatásra tárult te­nyerekbe ne nyomjanak verekedő szerszámokat. A roppant erőfeszíté­sek ne szóródjanak el a törtetések utcsináló munkájában. A nagy el­határozások ne vezetődjenek le egy nagyhangú vádas káromlásban. A jelszavas zászlókat ne használják fel harcos topjának. A választók és a tömegek hitével senki se sáfár­kodjék. Patinás nevek zománcát ne verjék le a rosszándéku szavak, nagyivelésü pályák finisét ne tegyék csúffá alant s szándékok. Máshol, más országokban is meg­történik, hogy sár kerül zengő hang­zású nevekre, de mindenütt adódik alkalom, annak kiderítésére, hogy a rosszakarat hányta-e a sarat a ne­vekre, vagy azok viselői tévedtek le a tiszta útról. Itt vannak a bírósá­gok. Az igazságkeresők ott megta­lálják az igazságot, a rágalmazók a büntetést. A bíróságok színe elé vonuljon mindenki, aki az igazság hiányát véli látni, aki a politikus emberi becsületességébe kételkedik. Ne tépázza az ország idegeit senki, a maga kedvéből, a maga céljaira, a maga hatalmának megnövelésére. 421 millió dináros bankjegyek be Beograd. A pénzügyi bizottság 1. osztása a pénzügyminisztériumnál vizsgálatot tartót1 a Narodna Banká­nál fennálló adósságok ügyében. Ez alkalommal megállapították, hogv a koronabankjegyek beváltása alkal­mával kevesebb korona folyt be, mint amennyi dinár-bankjegyet ennek alapján kibocsátottak. hiány a korona­­váltásának idejéből A megállapított különbözet 421 millió dinárt tesz ki, amit a letétből felvettek és illeték települ fe használtak. A pénzügyi bizottság most foly­tatja a vizsgálatot annak megállapi­­ása végett, hogy kinek a rendele­tére és milyen célra használták fel ezt az ös8zegnt. Befejezték a szakértői konferenciát »Európa rekonstrukciója csak a békeszerződés alapján történhetik* A beogradi szakértői konferencia utolsó üléseit szombaton és vasár­nap tartották meg a delegátusok. Vasárnap délután a konferencia va­lamennyi szekciója plenáris ülésre gyűlt egybe, amelyen a tanácsko­zások eredményeit összegezve meg­szerkesztették a konferencia végle­ges resolucióját, amelynek szövegé­ből egyelőre csak részletek kerüllek nyilvánosságra. A konferencia az egész idő alatt a legbarátságosabb hangulatban folyt le és a delegátu­sok minden kérdésben simán meg­egyeztek. A tanácskozások- során semmi lényeges differencia nem merült fel' a delegátusok közölt, az alapvető elvekben egyezett minden egyes delegáció álláspontja. Orosz­ország kérdésében is sikerült a kon­ferenciának egységes álláspontra jutni, amely a közvéleményt is meg­nyugtató módon rendezi a kisantant­­nak Oroszországgal való viszonyá . A konferencia végleges határoza* tában a résztvevő államok kijelen­ik, hogy segíteni akarnak Európa újjáépítésében, de figyelmeztetik a na gyantán tot, hogy a rekonstrukció csak a föháiló békeszerződések alapi ján történhetik. A resolució szerin- Középeurópa újjáépítése eddig azért nem történhetett meg, mert a kis­­antant államai nem kaptak kártéri* tést és hiteleket. A megrongált európai gazdaságot csak abban az esetben lehet rendbehozni, ha az államok pénzügyei normális viszo­nyok közé kerülnek, ha a súlyos valutadifferenciákból eredő bajokat és zavarokat megszüntetik. A va­lutakérdés nemzetközi rendezése nél­kül az újjáépítés lehe ellen. A ha­tározat az államok pénzügyeinek szanálására nemzetközi hitelt java­sol azon országok számára is, a melyeknek kártérítési követelései^ nincsenek. Szó van a szövegben még a közlekedés helyreállításának föltételeiről, a külföldiek védelmérő' és az irodalmi és művészeti szerző? jo.ról. A határozat kijelenti, hogy a kisantant a madridi és párisi kon­venciók alapján áll. A konferencia szekcióinak szom­bati ülésén a közlekedési delegációban Avramovics jugoszláv é^ Lankás csehszlovák delegátus közös javaslatot terjesztett elő, ame­lyet a szekció csekély változtatással elfogadott. A javaslat kiterjed a iransito-forgalomra és az egységes tarifára, valamint a vasúti anyagok könnyebb és zavartalanabb elosztá­sára és kölcsönzésére. A szénkér­désben a szekció arra a véleményre jutott, hogy Csehszlovákia és Len­gyelország íölös szénanyagát Romá­niának és Jugoszláviának átadja, nogy szénszükségletüket beszerez­hessék. s A közgazdasági szekció vasárnap reggel megkezdő dött ülésén folytatták a megkezdett vitát a nemzetközi kereskedelem kérdéséről. Az elfogadott javaslat szerint Európa újjáépítését nemzet­közi szerződéssel kell biztosítani. A pénzügyi delegáció mindhárom szekció bevo­násával az állami hitelek kérdését és ezzel kapcsolatban a valuta és vámprobléma egységes, nemzetközi rendezését tárgyalta. A delegáció minden kérdésben teljes megegye­zésre jutott Az elkészített javaslat kiemeli, hogy Európa gazdasági rekonstrukciójának leglényegesebb föltétele a nemzetközi pénzviszonyok gyökeres és egészséges megjavítása. A delegáció munkájával a kis­antant politikai köreiben nagyon megvannak elégedve. A vasárnapi ülések Beograd. Vasárnap délelőtt 10 órakor a szakértői konferencia ve­zetői ülést tartottak, melyen meg­állapították a tanácskozások rezolu­­cióinak végleges szövegét. Délután 4 órakor az egész delegáció tartott plenáris ülést, melyen elfogadták a délelőtti ülés határozatait. A rezo­­luciókat csak akkor hozzák nyilvá­nosságra, ha azokat az egyes álla­mok kormányai már jóváhagyták. Bucsu-bankett Beograd. Vasárnap este Nincsics külügyminiszter a szakértői konfe­rencia befejezése alkalmával ban­kettet rendezett a tiszti kaszinóban a delegátusok tiszteletére, melyen a konferencia tagjain kívül a kor­mánynak minden tagja résztvett. Pasics miniszterelnök felköszöntötte a konferencia résztvevőit és kife­jezte azt a kívánságát, hogy a négyesszövetség'a tanácskozás ha­tározata: alapján gazdasági tekin- 4tbtn is boldoguljon és fejlődjék. A miniszterelnök beszédére Kiria­­cesku román delegátus válaszolt, aki a külföldi megbízottak nevében meg­köszönte a szívélyes vendéglátást. Tiltakozó népgyiilés Beográtíbctn Fiume miatt Beograd. Vasárnap délután 4 órakor a Moszkva szálló előtti téren a tartalékos tisztek egyesülete nép­­gyülést tartott Fiume kérdésében. A volt harcosok és komitácsik zászlók alatt, zárt sorokban vonultak fel a gyűlésre, meiyen mintegy négy-ötezer ember vett részt. A szónokok a Mosz­­kva-szálló elsőemeleti erkélyéről be­széltek és valamennyien tiltakoztak a fascisták legutóbbi fiumei puccsa, va­lamint Olaszországnak a fiumei kér­désben tanúsított magatartása ellen. A népgyülés elnöke Juricsics Pavle nyugalmazott ezredes volt. A szóno­kok sorában ott volt a hadirokkantak egyesületének elnöke, egy fiumei me­nekült, a vajdasági dobrovolyácoknak egy megbizottja, továbbá a tartalékos tisztek egy csoportjának és egyéb ka­­;onai alakulatoknak megbízottai is. A gyűlésen éleshangu rezoluciót fogadtak el az olaszok szerződésszegésével szemben. A gyűlés után a tömeg a legna­gyobb rendben tüntetőleg a királyi pa­lotához, onnan pedig Pasics minisz­terelnök lakása elé vonult. A kormány a népszövet­séghez fordul. Beograd. Politikai körökben azt beszélik, hogy a kormány a népszö­vetségnél panaszt emel Olaszország ellen abban az esetben, ha Olaszor­szág a rapalló! szerződést március vé­géig nem hajtja csorbítatlanul végre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom