Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)
1922-03-12 / 71. szám
BAGSMEGYEI NAPLÓ XXIII. évfolyam Subotica, vasárnap .1922 március 12 71, szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben t-. - . .....ír ■ on. __a- i SZERKESZTŐSÉG: Kralja Alexándra-nlica 4 szám alatt TELEFON SZÁM: KUdöhivatal 8-5«, szerkeszt őség 5-10 negyeuevre nr —aumi Kiadőhfratal: Kralja Alexandranüica 1 (Lelbadb-palota) Erőszak nélkül Romain Rolland megragadó mélységű levelei intéz tt a római Praese szerkesztőségéhez: — „Segítsetek nekem — írja eb ben a levélben — segítsünk egymásnak, hogy a nyomorúságos Euró p-ít kigyógyitsuk a gyűlölet őrültségéből, a balga nagyképűség elfogultságából, melyek eszméletlenségbe vitté . Nem jótékonyságról, nem is .részvétről van szó, hanem a íulajdon érdekünkben megnyilatkozó egészséges emberi értelemről. Európa megöli magát, de legalább is a teljes eláilatiasodás és a megsemmisülés felé halad. Ázsia és Amerika nem fogják elmulasztani, ho y hasznát ne lássák Európa helyzetének. És talán Európa talaján fog lej tszódni ennek a két ellenséges világrésznek gigászi harca. Különben bármi történjék is, a mi gondolatunk nem fog elsikkadni, mert az nem pártok vagy népek kincse, han m az emberiségé és én tudom, hogy Jean Cristophe vagy Oetaiftbau t ideáljai Amerikában épugy hívőkre találnak, mint Indiában vagy Japánban. Nasctur nevus homo..." Ezek a reflektorszavak magukt a szédítik a gondo’atot, amelyik a vakok tétovázásával keresi a jövend útjait, s irányt szabnak a törekvé seknek, melyek már-már tuliütik a lélek kazánját. E-zméljetek rá emberek, hogy a gyűlölet világában éllek s akik l imentették életüket, a háborúból; azok, mint a catalaumi ütközet után a holtak, még elkeseredettebben vívják tovább egymás ellen a harcukat. S amíg a fehér ember egymást öli, egymás vagyonát rongálja, azalatt megmozdul Afrika fekete népe s a népek önrendelkezési jogát az emberfajok önrendelkezési jogává akarja emelni. Fölke! India lakossága is s a „non cooperation“ jelszavával küzd az angol impérium ellen. A fehér faj — erre figyelmeztet Romain Roiland— befejezi történél mi szerepét, ha nem vet végei a fehér faj keretein belül vivott és tovább folytatódó háborújának. A fehér faj uralma, melynek legfőbb hatalmi tényezői a fegyver, a pálinka, a tudatlanság s annak a morálnak hirdetése volt, amelyik a belenyugvásban erényt látott, a szegénységi en a test és lélek győzelmét s amelyi! a tuívilági üdvösség ígéretével akar megfizetni a nyomorúság és kizsákmányolás eltűréséért. Az indiai fölkelés nemcsak a fehér faj fölényét fenyegető küzdelmet idézi fel végzetszerü kikerülhetetlenséggel, hanem megjelöli a küzdelem eszközét is, amivel harcukat megvívják. Ez a harcmód : eröszaknélküliség. Amikor Booth tábornok megszervezte az Üdv hadseregét, amelyik hadsereg kenyérrel és prédikációval harcol az elvesztett lelkek megmentéséért, a kereszt helyeit a vér és tűz jelszavát festette fel a zászlóra. Jól látta, hogy az emberek, amikor az istenükre gondolnak, megfeledkeznek emberiességükről. S jól láthatta volna azt is, hogy amikor embertársaikkal állnak szemközt, megfeledkeznek az istenség lényeg>röl is. így történhetett, hogy imig az Üdv hadserege avér és tűz jelszavával harcolt, Tolsztoj, Dubohorz és most Gandhi kibontották az erőszak nélküli küzdelem fehé lobogóját. Az élet bénái, a hitek kifosztottál, gondok öisszetörtjei, a kenyérén való szakada lan háború rokkantj. i valami láthatatlan és kinyomozhatatlan keserűséget hordoznak kékholtra vert szivükben. Ezt a keserűséget nem édesiti meg az esztétikai öröm, nem altatja el a müvé-Néhány nappal ezelőtt már hiri adtunk a gabonapiacon mutatkozó mesésekről és rámutattunk arra, hogy az egyre növekvő kínálat következtében az áraknak még további, nagymértékű csökkenése várható. Ez a helyzet tényleg bekövetkezitt és a mai nappal a búza áru nivója 1600—1700 korona körül kulminál. Tekintettel arra, hogy az árak esése rohamosan következett be, ez a körülmény a gabonapiacon valóságos pánikot idézett elő, olyannyira, hogy az árak teljesen ötletszerűen alakulnak ki és az egyes városokban elért á’ak között métermázsánként 100—150 korona eltérés mutatkozik. A termelők naprolnapra nagyobb mennyiséget bocsá tanak áruba, a kereskedők pedig az áresés miatt nem mernek vásárolni. A novisadi tőzsdén csupán szombaton 40 vaggon búzát kínáltak eladásra 1800, sőt 1750 koronás áron, de kötés nem történt, mert nem akadt vevő. A suboticai piacon pénteken 1800 koronáért vették a búzát, de szombaton ezért az árért, sőt olcsóbban is hajlandók voltsk maguk a kereskedők is túladni készleteiken. Osijeken 1700 koronáéi, Rumán 1600 Koronáért adták a búzát, de még igy is nagymennyiségű árun nem tudtak túladni. A búza árának megfelelően a liszt ára is rohamosan zuhan. A 0-ás lisztet, mely a két hét előtti hausse idején 2900 koronába került ma már Suboticán 2600 koronáért ajánlják. A vétel azonban nagyon tartózkodó, mert egyes helyeken 2300—2400 koronás kínálat is előfordult. szét narkotikuma s nem simogatja el a hit melege. A fehér fajta napja leáldozóban s a rátörő homály a-z elégedetlenség fekete szárnyait teríti Ki föléje. Ezek nem akarnak erőszakot, ezek kenyerei akarnak, napot és levegőt, egészséget és frissességet. Irtózva gondol mindenki a holnapra. szakadékok szélén szédül az emberiség. Úrrá lett lelkében az erőszak írtózata és nem tud élni erőszak nélkül. Gyilkol és sz. retetet hirdet, rabol ćs szentnek tartja a magántulajdont, e'nyom és kizsákmányol és himnuszt zeng az emberi egyenlőségről. S a szándék és cselekedetek, tervek és elhatározások, gondolatok és tettek hajrás kakofóniájából mint a békének, értelemnek, társadalmi igazságnak melódiája szárnyal fö! Romain Rolland üzenete. A kormány gabonavásárlása Az árak esésére nagy hatással vannak a kormány romániai gabonavásárlásai. A beográdi kormány ugyanis nagyobb mennyiségű olcsó bu'át vett Romániában ä passzív vidékek számára, amit vámmentesen hoznak be. Ezenkívül a kormány 400 vaggon tengerit vett Romániában 500 koronás áron, amit ugyancsak vámmentesen hoznak be és az Ínséges helyeken 800 koronáért bocsátják áruba. Mihelyt ez a tengeri megérkezik, természetesen újból további áresés fog bekövetkezni. A devizarendelet hatása Az árak alakulására nagy hatással van az is, hogy a devizarendelet teljesen megbénította az idegen valuták forgalmát. A kereskedők nem visznek ki árut, mert az idegen valuták árfolyamát ma a belföldön a Narodna Banka diktálja és igy nem tudhatják, hogy a külföldi pénzt a szállítás lebonyolítása után milyen összegben tudják értékesíteni. A külföldön viszont nem lehet dinárt kapni és a dinár-kereslet valutánknak három nap alatt Zürichben 20 százalékos javulását idézte elő. A tojás ára is esik A gabonával egyidöben a tojás ára is nagy mértékben esett. Ennek a valutáris javuláson kívül az is az oka, hogy a külföldi piacon a tojást egy harmad áron vásárolják. Zürichben a tojás ára 1440 darabos ládánként 300 frankról 100 frankra ment le. A tojáskrach különben az egész európai piacon bekövetkezett. Londonban, — mely szintén fontos to» jáskiviteli piaca a SHS. királyságnak, — alig lehet tojást eladni az árak rohamos esése miatt. A suboticai tojáskereskedők e miatt megszüntették a külföld számára vásárolt és raktáron fekvő tojáskészleteik kivitelét és emiatt a helyi piacon való vásárlásokat is. Ennek következtében a tojás ára a multheti 8 koronával szemben 3.60 4 koronára esett és még további áresés is várható. A kereskedik válsága A gabona- és tojáskereskedők körében az árak nagymértékű esése érihető riadalmat okozott, annál is inkább, mert soknak közülök nagy készleteik vannak raktáron és igy érzékeny károsodás ér sok nagyobb céget is. A csökkenő irányzat és a pénzszűke miatt a kereskedők a legalacsonyabb árak mellett is beszüntették a bevásárlásaikat, sőt igyekezvedniök. Az SHS. konzulátust megostromolták Zárában A fiumei események nem maradtak hatás nélkül Dalmáciára. Dalmáciának úgy az olasz uralom alatt álló része, mint S. H. S. tengerpart lakossága, izgalmas napokat élt át a fiumei puccs idején. Az izgalom nem egy helyen súlyosabb vagy kevésbbé súlyos kitörésekre is veze ett, ami együtt járt a vagyon- és személybiztonság meglazuiásával. A Zárában történt események valószínűleg diplomáciai közbelépést is ognak maguk u'án vonni. A beográdi Politika a következőket írja : Zárában az olasz lakosság népgyülést tartott a iugoszlávok ellen, majd tüntető menetben bejárták a várost. Az ottani jugoszláv konzulátus épülete előtt szitkok hangzottak el, majd a tömeg be akart hatolni az épületbe. \z ajtók azonban zátva voltak, mire a tömeg betörte őket és behatoltak az épületbe. Benn a tüntetők iszonyú pusztítást végeztek. Az iratokat, könyveket az ablakokon dobálták ki, a bútorokat összetörték és az egyetlen Írnok, aki akkor az épületben tartózkodott, kénytelen volt véres fejjel elmenekülni. A tüntetők a konzult is halálra keresték, aki azonban szerencséjére nem volt otthon és az események hallatára sietve visszatért Jugoszláviába. A tüntetések és zavargások Dalmácia közhangulatát nagyon elmérgesitették. A szlávok és az olaszok között a gyülölség igen erős, usy hogy a hatóság exceeszusoktói fél’ Zuhan a gabona és a tojás ára — A devzarendelet hatása •—• 1600 korosa a bnza — /. tengeri ára 1600 koronáról. 1250 koronára esett. nek meglevő készleteiken mielőbb íuladni, nehogy a naprol-napra még folytatódó áresések miatt még nagyabb veszteségeket kelljen szen-Lapunk mai száma 16 oldal
