Bácsmegyei Napló, 1922. március (23. évfolyam, 60-90. szám)

1922-03-10 / 69. szám

69. szám. BACSMEGYEl NAPLÓ 7. oldal cia csapatok ellen. Ezzel szemben a tanuk, kiknek kihallgatása két napig tartott — terhelőén vallottak. A düsseldorfi haditörvényszék kedden hozta meg az Ítéletet, mely szerint Voegelin Frigyest három évi fogházra, Kohlhaas hadnagyot két évi, hét vádlottat 18 havi, tiz vád­lottat egy évi fogházra ítéltek, ket­tőt pedig felmentettek. A szapora németek A francia diplomaták győzelme és a francia anyák veresége a néme­tekkel szemben Franciaországot már a háború előtt fenyegette az elnéptelenedés veszedelme. Franciaországban a születések száma 1921 második felében 24.522-vel haladta meg a halálo­zásokét és igy visszaesést jelent az év első felével szemben, ami­kor 27.489 volt a születések több­lete a halálesetekkel szemben. Németországban 1921 első hat hónapjában 569.000-rel haladta meg a születések száma a halá­lozásokét, és 1922 második felére nézve még nincsen lezárva a sta­tisztika, de a becslés szerint a második félév mérlege jó egyné­­tfány ezerrel kedvezőbb az első félévénél. Franciaországban tehát az egész esztendős természetes népszapo­rulat nem több 52.000 léleknél, mig Németországban 740.000 lélek. A francia politika minden erő­feszítése ellenére, a német anyák 690.000-el több uj németet pro­dukáltak, mint ahány uj iranciá­­val szaporodott a gall köztársa­ság lakossága. Németország tehát alig egy év alatt. „behozta" több mint egyharmadát annak a fran­cia nyereségnek és annak a né­met veszteségnek, amelyet El­­szász-Lotharingiareannektálásaje­­lentett. Franciaországnak legalább minden harmadik évben kell re­­annektálni egy EIszász-Lotharin­­giét, ha lépést akar tartani Né­metországgal. MOZAIK. 4H Braun bácsi, aki tizezerszer nyelte ie a tojást . . . — Budapesti levél — EgyAréna-uti kávéházban nagy­számú közönség jelenlétében tar­totta kedden este ötvenéves mű­vészi jubileumát Braun bácsi, a bűvész. Kartársai közül sokán lép­tek fel a tiszteletreméltó artista sok éves jubileumán és a közön­ség mély áhítattal nagy lelkese­déssel hallgatta a szereplőket, de a legjobban Braun bácsira volt mindenki kiváncsi. Az est‘hőse öreg kopott ferencjóskában, rán­cos arcán a lámpaláz látható je­leivel beszélget velem. — Előbb voltam Volkssänger a Perien bei Brüder Neumann a Posthalléban. Azt nem tudja hol volt? Kérdezze meg otthon den grosspape, wo die Posthalle war... O emlékezni fog rám... Megígérem Braun bácsinak,hogy még ma megkérdezem a nagypa­pámat, hogy emlékszik-e a jubi­lánsra. — A pályán, az enyém karrier akar hallani? — érdeklődik izga­tottan Braun bácsi. — Hát előbb Volkssänger, aztán der direktor von Gyapju-utcai német szinház meglátott a Neumannéknél és el­vitt hozzá. Ich habi Rabbi de Santos játszott az Uriel Akosztá­­ban. Ismer maga azt? Később der Újházi játszotta. Der Gottselige... Akkor kimentem nach Ausland. Felléptem a Burgtheaterben és in Deutschland überall. Akkor jutot­tam a Münchener Hoftheaterhez és bin dort geblieben egész mig nyugdíjaztak. Eintauzendneinhun­­dertfünf újra hazajött a Pest és lettem bűvész'... Felléptem minde­nütt. Sie haben mich gesehen? Úgy? Csinálom a kunsztot a kár­tyába és a tojást, was ich lényé lek... Látott? Mióta itt vagyok a Pest majdnem mindennap fellépek auf der Bühne... Hirtelen kiszámítom, hogy a bácsi közel húsz éves bűvész-pá­lyafutása alatt legalább tizezerszer nyelte le azt a bizonyos tojást... — Engem ismer minden Hund, — folytatja Braun bácsi. — Min­dig hívnak zu vornehmende Häu­ser. Minden grófok előtt bemutat­tam a büvészetet. Az Apponyinál, und beim gnädigen Andrássy is csináltam telepatikus kártyamutat­ványt... Braun bácsi itt abbahagyja „kar­rierje" folytatását, mert az 5 fel­lépése következik. Idegesen cso­magolja össze a büvészkártyákat. — Egy kicsit izgatott vagyok... — mondja őszintén. A többiek már siettetik. — Komm schon Braun bácsi. . . A pódiumon az artista egye­sület egyik választmányi tagja beszédet tart az ünnepekhez, aki meghatódottan hallgatja az érde­meit méltató szárnyaló szónokla­tot. Nagy taps. Braun bácsi vá­laszol. A beszéde elején bocsá­natot kér, hogy nem túl jól ma­gyarul, de, akkor, amikor ő szü­letett nem igen beszéltek Pesten magyarul. — Ja, ja, helyesel egy öreg honpolgár az egyik asztalnál. Az ünnepi beszéd poénja az volt, hogy Braun bácsi meghívta a közönséget a százéves jubile­umához is. Azután következtek a kártya mutatványok, amelyek a közön­ség körében nagy tetszésre ta­láltak. Sajnos, a tojás nem sze­repelt a jubileumi estély műso­rán. Talán azért, mert Braun bá­csi félt, hogy a nagy izgalomban tényleg lenyeli a tojást. Minden nagyon szép volt eb­ben a csikágói ezüsttükrös kávé­házban, csak a kijáratnál álló fő­pincér szólt rám szigorú hangon: — Tetszett fizetni? Ez egy k,issé megzavarta jubi­leumi hangulatomat. KÖZGAZDASÁG A csehek nem engednek A napokban megírtuk, hogy a suboticai kereskedők nemrégiben delegációt küldtek Prágába azzal a megbízással, hogy a csehko­­rona hirtelen feljavuló kurzusa következtében előállott . fizetési nehézségek ügyében tárgyaláso­kat kezdjen a csehszlovák gyá­rakkal és igyekezzen velük olyan megállapodást létesíteni, amely lehetővé teszi az itteni kereske­dőknek, hogy adósságaikat min­den nagyobb üzleti megrázkódta­tás nélkül rendezhessék. A delegáció, mint értesünk, tárgyalásait már megkezdte a csehszlovák gyárosokkal és egyéb hitelezőkkel, de egyelőre minimá­lis eredményt tudott csak elérni. A csehszlovák hitelezők nagyrésze ugyanis nem hajlandó semmiféle koncessziókra és fentartják a cseh­szlovák korona kurzusának megfe­lelő követeléseit s suboticai keres­kedőkkel szemben. A delegáció csupán néhány gyárral tudott ki­elégítő megállapításra jutni, amely 20—25 százalékos engedménye­ket tettek. A suboticai kereske­dők, akikre nézve a csehszlovák hitelezők magatartása súlyos csa­pást jelentene, felszólították a de­legációt, hegy az eddig még semmiféle megegyezésre nem haj­landó csehszlovák cégekkel, kezd­jenek újabb tárgyalásokat és kö­vessenek el mindent, hogy leg' alább olyan mérsékelt engedmé­nyeket tegyenek, amelyek alkal masak arra, hogy tartozásaikat minden kellemetlen, üzleti zav» rok nélkül törleszthessék. Arra az esetre, ha delegáció tárgyalásai sikertelenül végződ­nének és a csehszlovák hitelezők minden méltányos megegyezési plattformot elutasítanának, sőt kö­veteléseik behajtását a legszigO' rubban végrehajtanák: a subo­ticai kereskedők elhatározták, hogy retorziv lépéseket tesznek. A he­lyi kereskedők közül mindazok, akik üzleti összeköttetésben vol­tak a csehszlovák cégekkel, egyez­séget kötöttek. Az egyezség sze­rint azokat a csehszlovák cége­ket, amelyek nincsenek tekintet­tel az itteni kereskedők üzleti helyzetére és adósságaikat peres utón igyekeznek behajtani, boj­­kottálni [fogják. A megállapodás értelmében, az a kereskedő, aki bojkottált cégektől árut rendel, vagy velük bármiféle üzleti ösz­­szeköttetésbe lép, 50 ezer dinár büntetést tartozik fizetni. Valószínű, hogy ez a retorziós szándék jobb belátásra bírja majd a csehszlovák gyárosokat, akik végül is nem lehetnek teljesen közömbösek legnagyobb és leg­intenzivebb piacuk jogos és min­den tekintetben megfontolandó követeléseivel szemben. — Jugoszláv kiviteli és behoza­tali vámtarifa pontos német fordí­tása most került sajtó alá. A könyv április hónapban jelenik meg. A vám­tarifában beálló változásokat a Mer­kur vámszaklap közli oly módon, hogy a vámtarifa alapján minden áru vámja és a mellékilletékek még az elvámolás előtt pontosan megállapít­ható. A könyv megrendelhető a Mi­nerva nyomda r. t.-nál Subotica, pos­tafiók 45. A föld ára és a dollár. Nyír­egyházáról írják : Az Amerikából hazatért tiszántúliak nagymennyi­ségű dollárral árasztották el Sza­bolcs vármegyét is. A valamikor szegény emberek, hazatérve, dús­gazdag nábobok lettek. A néhány tízezer dollár sok-sok milliót je­lentett magyar koronákban. Most Szabolcsban nem koronákban, hanem egyenesen dollárokban megy a vásár. Dollárokat kér az eladó, dollárokkal fizet a vevő. A szabolcsi föld értéke igy koro-, nákban átszámítva,horribilis nagy-, ságra emelkedett. Pusztadoboson a napokban az Amerikából haza­tért dolláros magyarok 140 dol­lárt adtak a íö!d holdjáért. Ez a dollárösszeg a mai számítás sze­rint körülbelül 90.000 magyar ko­ronának felel meg. Az eladott húsz hold földért igy csaknem kétmilliót kapott az eladó. Bács­kában még nerü számolnak dol­lárban, de a föld ára már itt is 90—120,000 jugó korona, ami kö­rülbelül 300—400 dollárnak felel meg. Az amerikai lapok 50- 60 dollárért hirdetnek eladó földeket. A Duna-Majna csatorna. Meg­­áilapitható, hogy az utódállamok közvéleménye nem tanúsít megfe­lelő érdeklődést a nagy viziut iránt, mely most kiépülőben van a Fe­kete és az Északi tenger között. Ennek oka bizonyosan az is, hogy ez a közvélemény nem lát­ja még azokat a konkrétumokat, melyek közvetlenül a saját'érde­keltsége körébe esnek. Holott maga az a tény, hogy a Duna- Majna csatorna egyike az embe^ riség legnagyobb ilyen termé­szetű müveinek, fölkelthetné a figyelmet. Hiszen azt lehetne mondani az európai szárazföld Szuezicsatornájaépül a Majna és a Duna közt, hogy azok a szállít­­mányok, melyek eddig a Fekete tengerről a Dardanellákon át, az európai nyugati szárazföld meg­kerülésével mentek az északi ten­gerre, most a Dunán át jussanak a Rajnára gs onnan az Északi tengerre. Az uj csatornának dön­tő gazdasági fontossága lesz az S. H. S. királyságra. Ézen bonyo­lítják majd le a tömegáruk szál­lítását Németországból s Német­országba. A vas fuvarja Essen­­től Beogradig 54 százalékkal lesz olcsóbb, mint ma s a gabona Beogradtól Nürnbergbe a mainál 69 százalékkal olcsóbb fuvarra! jut. Romania gazdasági krízise. Uj-Románia gazdaságának főprob­lémáiról és fejlődéséről eddig a román Nemzeti Bank évi jelen­tésében kapott összefüggő áttekin­tést a külföld. Innen magyaráz­ható az a felcsigázott érdeklődés, mellyel a keleteurópai kérdés gazdasági és pénzügyi szakértői Nemzeti Bank ez évi jelentését is várták. A jelentés nagyban meg is felelt a várakozásoknak, A Nemzeti Bank szerint a gaz­dasági krízist a lei leromlása okozza. A külföldi kritika ezzel szemben annak a nézetnek ad kifejezést, hogy a valuta lerom­lása csak kisérő jelensége a ter­melés és a kivitel hanyatlásának. Megállapítja a külföldi kritika azt is, hogy Románia gazdasági krí­zisét a kereskedelmi mérleg passiv volta, az agrárreform végrehajtá­séban megnyilvánuló kapkodás, a tőkehiány s az a sovinista szel­lem okozza, amely a gazdasági életben is megnyilvánul. ROSSUA-FONCIERE biztositő- és viszont biztositő társaság. Az SHS. Állam legnagyobb nemzet! intézete. Fiókigazgatóing: Subotica (Hitelbank palota)

Next

/
Oldalképek
Tartalom