Bács megyei püspöki körlevelek, 1929

13 így most hallottuk mindazt, amit általában a Szentatyáról tudnunk kell. Mostani Szentatyánknak, XI. Pius pápának, aranymiséje alkalmával halljunk valamit ő róla is, ezen valóban nagy pápáról, az isteni Gondviselés ezen dicső férfiáról.

II. XI. PIUS PÁPA.

Igen, az isteni Gondviselés adott nekünk ebben a zivataros, nehéz időben olyan pápát, akinél jobbat Egyházunk részére nem is kívánhattunk volna.

Szentatyánk, XI. Pius pápa, 1857. május 31.-én született Desióban, egy kis városkában Milano mellett. Atyját Ratti Ferencnek hívták, édesanyjának neve Terézia volt. Mindjárt születése másnapján megkeresztelték és a sz. keresztségben Achilles nevet kapott.

A kis Ratti Achilles az elemi iskolába szülőhelyén, Desióban járt. A gimnáziumot az érseki szemináriumban Sevesben és Monciban végezte. Theológiai tanulmányait Milanóban kezdte és Rómában. a Gregoriánomban fejezte be. 1879. december 20.-án szentelték pappá és mindjárt másnap, december 21.-én tartotta meg első szentmiséjét Rómában, a Korzón levő gyönyörűséges szt. Károly templomban. Amikor a fiatal Ratti Achilles Rómában theológiai tanulmányait az egyházjogból, filozófiából és theológiából letett doktorátussal befejezte, visszatért Milanóba, ahol először a lelkipásztorkodás terén mint kisegítő működött, majd theológiai tanár lett.

Az isteni Gondviselés azonban a nagy embereket rendesen a magányba helyezi, mielőtt a nagy világba küldi, hogy ott lassankint megérjenek nagy hivatásukra. Így történt, hogy a fiatal tudóst, Ratti Achillest az ambrusi nagy könyvtár hivatalnokának nevezték ki Milanóban. 1907-ben mór az Am- brosianum élén áll. Ily minőségben Ratti nagytudo- mónyú munkáival a világ egyik legnagyobb tudósának mutatta be magát. A tudományos könyvek írása mellett azonban nem feledkezett meg a lelkipásztorkodás szent munkájáról sem. Szabad idejét felhasználta mindenféle lelkipásztori munka végzésére Milanóban. Amikor pedig tudományos és lelkipásztori munkájában teljesen kimerült, testének és lelkének a szabad természetben, az Alpok magaslatain, az Isten ege alatt keresett pihenést. Az egyik magán audiencián XI. Pius pápa a szabad természetről és a hegyekről a következőképen nyilatkozott: „Nagyon szeretem a magas hegyeket. Ott a magaslatokon milyen könnyű meglátni az Isten fön- ségét és végtelen hatalmát. Egyszer az egyik hegytetőn egy turistával épen akkor találkoztam, amikor a hegy mögül felkelt az aranysugarú reggeli nap. Mindketten mélyen meg voltunk indulva. A turista, aki Istenben való hitét elvesztette volt, megindultan sóhajtott fel: Óh, ily helyen kell az embernek Istent imádnia. Meghatva térdeltünk le mindketten a csupasz sziklára és dicsőítettük Istent fönséges alkotásaiban."

S ime az isteni Gondviselés a mi Ratti Achiiles- ünket elvezette oly magaslatra, amely felülmúlja a

legmagasabb hegyeket is a földön. Vezette őt és felemelte lépcsőről lépcsőre, hogy megismertesse mind azzal, ami megmaradt alatta.

1914-ben Ratti a vatikáni könytár főnöke lett, ahol a tudomány megmérhetetlen kincsei állottak rendelkezésére. Mint az Ambrósiánum és a vatikáni könyvtár főnöke tanulmányi útján bejárta Európa déli és nyugati részét. Majd az isteni Gondviselés a vatikáni könyvtárban kifejtett négy évi munkája után elvezeti Európa keleti és északi részébe. 1918- ban apostoli vizitator, 1919-ben Lengyelország nun- ciusa. Itt nehéz napjai voltak a szörnyűséges világháború utón. Ratti nuncius feladata valóban nehéz volt. Ő azonban ezen nehéz feladatnak is legjobban megfelelt.

Az isteni Gondviselés keze egyre vezeti előre. Már két évre rá (1921. júniusában) felemelkedett a legmagasabb hegy csúcsához. Kinevezték milánói biboros-érseknek, hogy mint ilyen megismerkedve a püspöki teendőkkel, annál nagyobb eredménnyel vegye magára az egész katolikus világ gondját. Rövid működése alatt Milanóban, sz. Ámbrús érseki székén, kiérdemelte magának a nagy püspök nevét. Ö nyitja meg Milanóban a katolikus egyetemet. Beszédében, amelyet az egyetem megnyitásakor tartott, kifejti a legkedvencebb eszméjél: a tudomány és a hit, a Teremtő és a teremtmény közti egyes- séget. „Minden teremtmény", mondotta Ratti, a bíboros-érsek, „minden erejével azon, legyen, hogy Teremtőjével egyesülhessen . . . Az Úr Jézus isteni Szíve forrása az isteni és emberi élet ezen egyesülésének." Ezért szenteli Ratti bíboros a milánói katolikus egyetemet az Ur Jézus isteni Szívének.

Így készítette elő az élet az ő nehézségeivel és munkáival Ratti bíborost a legnagyobb hivatására. Ö, a buzgó lelki pásztor, aki az egyházi ügyek minden terén nagy képzettséggel rendelkezik, a nagy tudós és tapasztalt diplomata. Ö valóban az isteni Gondviselés férfia, akit a mostani terhes és nagy idők számára teremtett. 0 az Isten embere az Isten útjain.

1922. február 6.-án választották meg Ratti bíborost pápának XI. Pius név alatt és 1922. február 12.-én koronázták meg sz. Péter templomában a hármas pápai koronával. Ezen naptól kezdve vezeti XI. Pius pápa, az ügyes és erős kormányos, bölcsen és biztosan sz. Péter hajóját. Pápai jelszava: ,,Pax Christi in Regno Christi“ — „Krisztus békéje Krisztus országában. “ 0 apostola Krisztus szerete- tének. Az Ő szava oly fejedelemnek szava, aki előtt csodálattal és tisztelettel hajolnak meg a mai kor hatalmasságai. Őrá függesztik kisírt szemüket a gyengék és szegények telve reménnyel és hálával. Az Ő trónja menedékhelye az egész emberiségnek, azon emberiségnek, amely oly mélyen süllyedt a ayomorba.. Az Ő apostoli tevékenysége nagy és hatalmas. És XI. Pius pápa átérzi nagy hatalmát, azt a hatalmat, amely összeköti a földet az éggel.

Még csak hat esztendő múlt el azóta, amióta pápának választották, és már annyi intézmény, annyi emlékmű tölti ki pápai apostoli munkálkodását,