Bács megyei püspöki körlevelek, 1927
— 27 — Takova beriva idu onoga, koji je čin obavio. c) Dioba se koli prihoda toli rashoda pred- uzima pro rata temporis. d) Mjesne srednje cijene razdiobne godine mjerodavne su pri procjeni prirodnina i pri naknadi troškova obradbe. II. Podjela nadarbinskih prihoda. §. 2. a) Predšasnik, privremeni upravitelj i nasljednik u nadarbini mogu pro rata temporis svoj dio tražiti u naravi, u koliko tih prihodnina ima u dovoljnoj zalihi i u koliko se uopće koja vrst prirodnina može razborito tražiti u naravi. Čuvanje i dostava prirodnina biva na račun i pogibelj onoga, koji svoj dio traži u naravi. b) Ne ima li dovoljno zalihe u naravi, valja od zalihe u naravi, koja postoji, svakomu njegov dio pro rata temporis dati u naravi, a ostatak odštetiti novcem. c) Usjevi bili zimski, proljetnji ili ljetni, imaju se pro rata temporis razdijeliti tako, da svakoj stranci pripadne njen dio i od zrna i od slame. Troškove za sjeme, obradjivanje i pospremanje nose stranke takodjer pro rata temporis. Ista načela vrijede za povrće, voće, vinske proizvode, sijeno, otavu i djetelinu. Nu sjeme od djeteline može se samo onda računati u trošak, ako je razdiobne godine posijano. §. 3. a) Drva dobivana od patrona ili od župljana imaju se pro rata temporis razdijeliti tako, da na zimske mjesece (listopad, studeni, prosinac, siječanj, veljača, ožujak) otpadnu 12/18 a na ljetne mjesece 6/18 čitave godišnje količine. b) Proizvod vinograda dijeli se na isti način; al dvostruki dio pada na ljetne mjesece. §. 4. a) Najamnina od zgrada, zakupnina od zemljišta, te inih nekretnina i prava dijeli se pro rata temporis, a tako i odnosni troškovi. b) Porez, jednačak, namet, te svi ini tereti i troškovi dijele se pro rata temporis. c) Gdje župljani bez plaće uvažaju drva, ne može se na taj račun ništa uvrst ti u troškove. Ako je običaj, da im se dade hrana ili piće, može se ovaj trošak u račun uzeti. §. 5. a) Podjedno ovim propisima ne smije ni jedan uživalac nadarbine, u nadi da će skoro poći s nadarbine, iscrpljivati zemljišta ili si od nadarbinskih prihoda ma koje vrste i više uzeti, potrošiti, prodati ili inače otudjiti, nego li mu pro rata temporis pripada. b) Nagodbe pismeno i u prisustvu dekana neka se obave i stranke nagodbu imaju potpisati. c) Uživalac nadarbine dužan je da sve vrtljarske, poljske i vinogradske poslove za vriványozott misék után járó stipendium és hasonlók). Ezeket az kapja, aki a funkciót végezte, c) Úgy a jövedelem, mint a kiadások felosztása „pro rata temporis1* történik. d) A természetbeni jövedelmek és munkák fölbecsülésénél az otthelyt érvényben levő évi közepes árak mérvadók. II. A javadalom megosztása. §. 2. a) Az előd, ideiglenes administrator és utód a jövedelemből reájuk eső részt természetben követelhetik, amennyiben elégséges készlet áll rendelkezésre, és amennyiben az illető járulék észszerűen természetben egyáltalában kereshető. A megfelelő természetbeni járuléknak megőrzése és szállítása annak a terhére és felelőségére történik, aki azt természetben követelte. b) Hogyha nincs természetbeni készlet, akkor a meglevő készletből mindenki megkapja a reá eső arányos részt, pro rata temporis, a többit pedig pénzben kapja c) A vetések, akár téliek, akár tavasziak, akár pedig nyáriak azok, pro rata temporis úgy osztandók szét, hogy minden félnek jusson a neki eső rész, úgy szemes állapotban mint a szalmából. A vetőmag, megmunkálás és beszállítás költségeit a felek pro rata temporis szintén közösen fizetik. Ugyanazon elvek érvényesülnek a kerti vete- mények, gyümölcs, széna, sarju és lóherére nézve is. A lóherének vetőmagja azonban csak akkor számítható be, ha annak elvetése a változás évében történt. §. 3), a) A kegyúrtól vagy a hívektől kapott tűzifát pro rata temporis kell elosztani úgy, hogy a téli hónapokra (okt. nov. dec. jan. febr. márc.) az egész évi mennyiségnek 12/18, a nyári hónapokra pedig 6/18 része essék. b) A szöllőtermés ugyanúgy osztatik fel, csakhogy itt a kettős rész a nyári hónapokra esik. §. 4. a) Az épületek és a föld vagy más ingatlanok után járó bérleti összeg pro rata temporis osztatik fel, a rájuk eső kiadások is. b) Az egyenes adót, az illetékegyenérték és a pótadókat és egyéb terheket és költségeket pro rata temporis kell felosztani. c) Ahol a hívek fizetés nélkül szállítják be a fát, ott nem lehet semmit sem ezen a címen a kiadásokba felvenni. Ahol azonban szokás, hogy ezért ellátást és italt kapnak, ezt a költséget fel lehet számítani. §. 5. a) Ezen szabályok értelmében a javadalom egyik haszonélvezőjének sem szabad azon reményben, hogy a javadalmat nemsokára el fogja hagyni, a földet kihasználni vagy pedig bármilyen fajta beneficialis jövedelemből többet elvenni, elkölteni, eladni vagy másképen elsajátítani, mint amennyi neki pro rata temporis jár. b) A kiegyezések írásban és az esperes közbejöttével történjenek és a felek a megegyezést Írják alá.
