Petőfi Népe, 2011. december (66. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-05 / 284. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. DECEMBER 5., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Adakoznak a solti polgárok a kamerarendszer kiépítésére Horogra akadt orvhalászok Tass Ebből a fogásból nem lesz karácsonyi menü olyannyira várják a Soltiak a városi kamerarendszer kiépítését, hogy már 700 ezer forintot ösz- szeadtak az önkormányzat által erre a célra nyitott számlára.- A soltiak közül sokan befizettek kisebb-nagyobb összegeket. Ebből is látszik, hogy a lakosság nyugodtabban akar élni Solton, sőt, volt olyan is, aki azt mondta, hogy ő fél és bízik abban, hogy így, a térfigyelő rendszernek köszönhetően a tolvajoknak inába száll a bátorságuk - tudtuk meg Kalmár Pál polgármestertől. A város első embere egyáltalán nincs megelégedve a közbiztonsággal. - Nem a szolgálatot teljesítő rendőreinket akarom én bántani, hiszen tudom, hogy az üzemanyag kevés, a körzet meg nagy, de amikor megszüntették az éjszakai ügyeletet, azt az ígéretet kaptuk, hogy több rendőr lesz az utcán. Hát ez nem érzékelhető. Nincs olyan piaci nap, amikor valaki ne mesélné, hogy hol volt betörés a héten - mondja Kalmár. Majd hozzáteszi: a rendszer teljes kiépítése legalább kétmillió forint, de az eddig összegyűlt pénzből januárban már felszerelik az első két kamerát. ■ Sz. B. Z. Bácsalmáson lassan folynak be az adón A tervezett iparűzési és gépjárműadóból 57 millió forintot még nem fizettek be a bácsalmási vállalkozások és a gépjármű-tulajdonosok. Ez derül ki abból a tájékoztatóból, amit a legutóbbi képviselő-testületi ülésen kaptak a városatyák a 2011. évi költségvetés teljesítésének a tárgyalásakor. Iparűzési adóból az idei esztendőben 122 millió forintot vártak az előző évi hátralékkal együtt. November végéig azonban csak 75 milliót fizettek be. A 47 millió forintos hátralék nagy része abból adódik, hogy a kisvárosban megnőtt a felszámolás alatt álló, illetve a már felszámolt cégek száma. Gépjárműadóból 54 millió forintos bevételt terveztek 2011-re, eddig 43 milliót fizettek be a gépjármű-tulajdonosok, a hátralék meghaladja a 10 millió forintot. ■ Juhász Jenő Haltolvajok nyomában járnak a halőrök A rapsicok áldozatai Az ünnepek közeledtével megnő a hal iránti kereslet, így a rapsicok is rákapcsolnak, és igyekeznek minél többet kifogni megyénk természetes vizeiből. Popovics Zsuzsanna A Kiskunsági-főcsatorna részét képező tassi holtág az egyik közkedvelt célpontjuk, éppen ezért tartottak éppen ott közös razziát halőrök és rendőrök múlt pénteken. Meglett az eredménye: egy háromfős bandát füleltek le, akik éppen eladásra kínálták aznapi zsákmányukat.- Összesen 43 kilogramm halat - pontyot, amurt, harcsát - fogtak ki engedély nélkül, közel ötvenezer forint értékben, ami már bűncselekménynek minősül - mondta el a helyszínen Ju- I hász János, a megyei horgász- szövetség hivatásos halőri állományának csoportvezetője. - Ez a holtág ráadásul horgászati tilalom alá esik, mivel természetes halnevelés folyik benne. Az orvhalászok dolguk végeztével már hazafelé tartottak, amikor a halőrök megállították az autójukat. A zsákmány és a még vizes gumiruhák elárulták az orvhalászokat, akiket a rendőrök lopás miatt előállítottak a kunszentmiklósi kapitányságon. A még élő halakat visszaengedték a holtágba.- A halőrökkel számtalan általános ellenőrzést végzünk a Bács-Hosz által felügyelt vizeken, főleg a tiltott eszközzel való horgászás, halászás visszaszorítása érdekében - mondta el a halőrök vezetője. - Nem a horgászok megbüntetése a cél, sokkal inkább az, hogy csökkenjen a száma a szigonnyal, elektromos eszközökkel ügyködőknek. Ezek használata ráadásul állatkínzásnak minősül, börtönbüntetés is kiszabható érte. Folyamatban van a halászati törvény módosítása. A Bács- Hosz szakemberei javasolták a törvényhozóknak, hogy az új törvény emelje meg a halvédelmi bírság összegét, továbbá, hogy legyen elkobozható minden olyan eszköz, amit az orvhalászathoz, orvhorgászathoz használnak (például autó, telefon, csónak, háló), és nem csak bűn- cselekmény, de szabálysértés esetén is (amikor az okozott kár 20 ezer forint alatt marad). Kisiskolák rossz sorsa erősen zavarba hozta a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a kisiskolák fenntartóit. Talán nem is a korábban kilátásba tett támogatások jelentős részének visz- szavonása itt a legnagyobb fájdalom, hanem maga a felismerés: a falusi iskolák nélkülözhetők az eljövendő nemzetgazdasági programokból. A megvonás ugyanis nem egyszerűen napjaink költségvetési helyzetére utal, de üzenetet hordoz: amely iskolák eddig megmenekültek a bezárástól, azok is számolhatnak a megszűnéssel egyik napról a másikra. Ennek jelentőségét csak azok fogják fel tisztán, akik értik a falusi önkormányzatok iskolájuk megtartásáért tett erőfeszítéseit. Az iskolával a kultúrát, a jövőt veszti el a falu. Ünnepnapokon, a nyári sporttáborokban, vagy egyszerűen csak a szünidei papírgyűjtéskor együvé tartozik a falu és az iskola, s ahol megszűnnek e kapcsolatok, a kistelepülés megöregszik és meghal. Ellenkező oldalról is érhetnek bajok: amikor a falu is beteg. A fenntartók minden erőfeszítése hiábavaló ott, ahol az elvándorlással tűnik a fiatalság. A munkahelyek felszámolásával másfél, két évtizede csak vegetálnak a kistelepülések. Az otthona és a város közt ingázó nemzedék kedvetlen az alkotáshoz. A közfinanszírozni nem akaró technokrácia épp e tényből fogalmazza érveit: nem érdemes drágán fenntartani kihasználatlan intézményeket. iskolát mindig ott lehet fenntartani, ahol az magától értetődik. A falvakban az oktatás akkor lesz ismét evidencia, ha visszaáll a vidék szívverése, építhet az ember eltartó gazdaságot. Még semmi jele nincs a kibontakozásnak. A kisiskolák felé tett ígérvények megvonása pedig csak gyorsítja rosszab- bik sorsuk beteljesülését. Nyulak és fácánok kerültek puskavégre szertartás Újoncot is avattak Tiszaalpáron a vadászok Az iparosok házában az alapító mester meglelt emlékműve Újabb utcákban helyezték kilátásba a burkolatcserét Hatvan puskás, tizenkét hajtó és nyolc kutya vett részt a tiszaalpári vadásztársaság legutóbbi vadászatán. A nagy köd némileg növelte az állatok esélyét, hogy ne kerüljenek puskavégre. A vadászok reggel a szükséges hivatalos procedúrát rendőri felügyelet mellett hajtották végre. Néhányuknak még a szondába is bele kellett fújnia, mindenki józannak bizonyult. A nagy létszám miatt több mint két kilométer széles területet tudtak egyszerre átfésülni a vadászok. Jó szolgálatot tettek a kutyák, mert a bozótos részekben bizony nehéz lett volna megtalálni a lelőtt fácánt vagy nyulat. A vadászat résztvevőinek jutott a zsákmányból Csak két hajtásra volt szükség ahhoz, hogy a szükséges számú nyúl áldozatul essen. Fácánból viszont még kevés volt, ezért egy bozótos részt kerítettek körbe a vadászok, és az ott rejtőző madarak sorsa megpecsételődött. A vadászat után a vadászház udvarán tették le a terítéket, ahol Viglási Gábor vadászmester szólította a vadászokat, akik Papp József és Pólyák Mihály vadőrtől vehettek át az egy-egy nyulat és fácánt. Egy újonc vendégvadász, Pintér Zoltán felavatására is sort kerítettek. A legidősebb tag, a 75 éves Szederkényi Zoltán volt az avató, aki a hagyományokhoz híven az ifjú vadász hátsóját háromszor suhintotta meg egy pálcával. kunszentmiklóson a temetői felszámolások során számos értékes sírkő kallódott el, köztük Bors Károlynak, a helyi ipartestület alapítójának emlékműve is. Az utóbbit azonban megtalálták és Gőgös István, F. Nagy Zsigmond és Gyalus István saját költségükön restaurálták, majd ünnepélyesen elhelyezték a szentmiklósi iparos székházban. A megemlékezésen Barna Sándor elnök és Balogh Mihály helytörténész méltatta a sokoldalú ember, Bors Károly érdemeit. Nevéhez fűződik a helyi ipartestület létrehozása 1884- ben, valamint Kunszentmiklós történetének első irodalmi feldolgozása is. ■ M. J. elképzelhető, hogy 2013-ban teljesen felújítják Szalkszent- mártonban a Béke, az Arany János, az Alkotmány, a Bacsó Béla és a Munkás utcák burkolatát. Jelenleg ugyanis rendelkezésre áll központi forrás a települések belterületi úthálózatának fejlesztésére. A támogatás megpályázásáról novemberben határozott a községi képviselő-testület. Ha nyernek, akkor a 120 millió forintra kalkulált összköltség 10 százalékát kell a helyi költségvetésből biztosítani. Az elkövetkező másfél-két évben 4,5 kilométeren kaphat új burkolatot a községi úthálózat, valószínűsíthető, hogy az aszfalt 5 méter széles lesz. ■ M. J.
