Petőfi Népe, 2011. december (66. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-20 / 297. szám
6 2011. DECEMBER 20., KEDD GAZDASÁG HÍRSÁV Dönthetnek a közszféra bérkompenzációjáról E HETI ÜLÉSÉN, dönthet a kormány a közszféra bérkompenzációjáról. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a Napi Gazdaságnak azt mondta, ha nem is a versenyszférával megegyező módon, de a közszférában is várható, hogy az állam kompenzálja az adóváltozások hatását. A jövő évi büdzséből 60 milliárd forint felett lehet az az összeg, amelyet e célra kellene fordítani ahhoz, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb jogállásokban dolgozók nettó keresete jövőre is a 2011- es szinten maradjon. Visszaesést jósol 2012-re a GKI másfél százalékos recesz- sziót, 5 százalékos inflációt, 11 százalékos munkanélküliséget és 2,9 százalékos hiányt prognosztizál 2012- re a GKI. A gazdaságkutató szerint az idei GDP-bő- vülés 1,5 százalék lesz, ezzel 0,1 százalékponttal marad el Magyarország az uniós átlagtól. A lakosság fogyasztása stagnál, a beruházások csökkenése az év egészében 5 százalékos lesz, a GKI értékelése szerint ebben a hibás gazdaságpolitika - főleg az adóváltozások negatív hatása és a jogbiztonság megrendülése - a fő felelős. Együttműködés a TÖOSZ és az erdészetek között együttműködési szerződést kötött a TÖOSZ és a 22 állami erdőgazdaság az MFB közreműködésével. A cél a közcélú foglakoztatás eredményesebbé, az erdei iskola- hálózat hatékonyabbá tétele, a diákok környezettudatos nevelésének elterjesztése. r Államadósság: vizsgálják a Gyurcsány-kormányokat az országgyűlés illetékes bizottsága elfogadta a 2002- 10 közötti államadósság-növekedést vizsgáló albizottság jelentését, mely az ügyészség elé kerülhet. Cser-Palkovics András fideszes elnök szerint a Gyurcsány-kormányok tevékenységét külön is vizsgálni kell, mert ott a hűtlen és hanyag kezelés gyanúja is felmerülhet. A volt izlandi miniszterelnök példáját hozta fel, aki ellen az ország pénzügyi rendszerének összeomlása miatt emeltek vádat. Egy fideszes mentelmi jogát is kikérhetik zugírászat miatt indított eljárást a vádhatóság Horváth Zsolt (Veszprém) fideszes országgyűlési képviselővel szemben, mentelmi ügyét kedden tárgyalja a T. Ház illetékes bizottsága - írja a nol.hu. Megtárgyalhatják Simor András MNB-elnök vagyonnyilatkozati ügyét, és Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter kiadatását is. Juhász mentelmi jogát az ügyészség múlt pénteken kérte ki a parlamenttől. A kormány válaszára vár Brüsszel szűcs tamás: „Amíg nem tisztázódnak az aggályok, nehéz továbblépni” Egyelőre nem világos, hogy januárban valóban megkezdődnek-e a tárgyalások a kabinet, valamint az Európai Bizottság és az IMF között a Magyar- országnak szánt hitelről. Brüsszel ugyanis világos elkötelezettséget szeretne látni a kormány részéről a jegybanki függetlenséggel és a pénzügyi stabilitási törvénnyel kapcsolatban - mondta el a Világ- gazdaságnak Szűcs Tamás, a bizottság magyar- országi képviseletének vezetője. Wéber Balázs- Múlt pénteken bombaként robbant a hír, hogy megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság között; delegációik idő előtt távoztak hazánkból. Később a kormány azt közölte, csupán előkészítő látogatásról volt szó, amely a tervezettnél valóban korábban ért véget. Pontosan mi is történt a múlt héten?- A tények teljesen evidensek. Első körben a magyar kormány elővigyázatossági pénzügyi segítséget kért az IMF-től és a bizottságtól (erre november közepén került sor - a szerk). Ezt követően azzal a kéréssel fordult a szervezetekhez, hogy nem a formális tárgyalások részeként, hanem annak előkészítése céljából találkozhasson képviselőikkel. Az informális egyeztetést a bizottság részéről Barbara Kaufmann, a gazdasági és pénzügyi főigazgatóság főosztályvezetője vezette, és én is részt vettem a találkozók egy részén múlt hét szerdán és csütörtökön. Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos végül csütörtökön az IMF-fel szorosan egyeztetve döntött úgy, hogy az adott körülmények között nem látja célszerűnek az előkészítő megbeszélések folytatását.- Olli Rehn szóvivője útján már akkor közölte, döntése összefüggésben van a magyar jegybank függetlenségét állítóA magyarországi képviselet-vezető, Szűcs Tamás is meglepődött azon, hogy a kormány benyújtotta a jegybanktörvényt lag veszélyeztető törvénymódosító tervezettel. Egybehangzó sajtóértesülések szerint emellett a pénzügyi stabilitási törvény parlament elé terjesztett változatát, valamint az IMF-hitel fajtáját illetően voltak a legnagyobb nézetkülönbségek. Meg tudja ezt erősíteni?- Sem az IMF, sem a bizottság nem állt elő semmilyen váratlan javaslattal. Amikor a bizottság megkapta a kormány kérését, előbb tájékoztatta arról a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot (EFC), majd a november végi Ecofin-ülés elé terjesztette, és teljesen világos álláspont alakult ki ezekben a kérdésekben. Ezzel az állásponttal a magyar kormánynak is tisztában kellett lennie, hiszen mindkét testületben képviselve van. A bizottság delegációja ezzel a mandátummal jött Budapestre, és világos választ várt ezekben a kérdésekben a kormánytól. Csütörtök estig azonban nem kapott ilyen választ, sőt többszöri kérésünk ellenére - nagy meglepetésünkre - a kormány benyújtotta a jegybanktörvényre vonatkozó javaslatot,- Végül is akkor ez a legfőbb konfliktusforrás?- Alapvető kérdés, hogy a jegybanktörvény összhangban van-e az uniós szerződésekkel, garantált-e a jegybank függetlensége. Elképzelhető, hogy Rogán Antal péntek délutáni módosító javaslatai orvosolhatják ezeket az aggályokat, időre van azonban szükség ennek megvizsgálásához- Ezt tehát egyelőre nem látják biztosítottnak?- Nem szeretnék néhány óra alatt állást foglalni olyan kérdésekben, amelyek évtizedekre meghatározhatják Magyarország sorsát. Ugyanez a helyzet a pénzügyi stabilitási törvénnyel, amelynek előbb látnunk kell a végleges tervezetét.- Míg a kormány eredetileg egy lazább, védőernyőként szolgáló elővigyázatossági hitel mellett tette le a voksát, addig a valutaalap egy szigorúbb feltételrendszerű, készenléti hitelkeretet tart lehetségesnek. Melyik tűnik jelenleg valószínűbb kimenetelnek?- Senkinek nem célja, hogy ráerőltessen az országra egy olyan megállapodást, amely nem jó neki, viszont garantálni kell a segítség hatékonyságát. Nem látom esélyét annak, hogy a bizottság ellentmondana ennek az IMF-véleménynek.- És hogyan tovább most? Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint január 10-e körül kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások.- Egyelőre a magyar kormány válaszára várunk - ettől függ, hogy a bizottsági delegáció mikor és milyen keretek között tér vissza.- Meddig kell a magyar kormánynak válaszolnia, és mi » az, amit emjek a válasznak tartalmaznia kellene ahhoz, , hogy megindulhassanak az egyeztetések? . - A válaszadásnak nincs konkrét határideje. Mivel már a november végi EFC- és Ecofin- ülésen megfogalmazódtak ezek az aggályok, a tisztázásuk nélkül nehéz továbblépni.- A bizottság állítólag szeretné elkerülni, hogy a kormány ezekben a kérdésekben törvénybe betonozza saját álláspontját, és így állítsa kész helyzet elé Brüsszelt. Valóban vannak ilyen aggodalmaik?- Három teljesen egyenrangú partner tárgyalásáról van szó. Nehéz lenne azonban érdemi tárgyalást folytatni, ha olyan helyzettel szembesülne bármelyik fél, amelyen nem lehet változtatni. Ezt ugyanis már aligha lehetne tárgyalásnak nevezni. IMF-EU-ügy: a kormány szerint félreértés volt egyeztetés Matolcsy György azt nyilatkozta, januárban indulnak a tárgyalások a delegációkkal Félreértésből kapta meg Magyarországtól egy a benyújtottól eltérő verzióját a jegybanktörvénynek az Európai Központi Bank. Ez még az a változat volt, amely az MNB által javasolt módosításokat nem tartalmazta - derült ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdaásgi Miniszter államtitkárának parlamenti felszólalásából. A hibás dokumentum hozzájárult ahhoz, hogy megszakadtak a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Unióval folytatott előkészítő tárgyalások múlt pénteken. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor más pontokat is kritizált az EU-s delegáció a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban. Többek között az egykulcsos szja-ról szóló sarkalatos törvény visszavonását is előfeltételként szabták volna, ebbe a magyar kormány nem egyezett bele - számolt be a hvg.hu. Az előzetes hírek még arról szóltak, hogy az az alkotmánymódosítás vágta ki a biztosítékot az uniós tárgyalópartnerben, amely lehetőséget adna a PSZÁF és áz MNB összevonására, és ezzel Simor András elmozdítására a jegybankelnöki posztról. Olli Rehn EU-biztos szóvivőjének korábbi tájékoztatása viszont csak a jegy- banktörvényt említette okként. Az ellentétek feloldására az MNB-ről szóló törvényjavaslathoz további módosításokat ad be Rogán Antal módosítaná a tervet a parlament gazdasági és informatikai bizottsága. Erről döntött tegnap a Rogán Antal fideszes képviselő által vezetett testület, amely Simor Andrást is meghallgatta. A jegybankelnök az ülésen felhívta a figyelmet, hogy érdemes megfontolni az Európai Központi Bank (EKB) jegybanktörvény-tervezetének kritikáit, mert félő, hogy a gyors törvény- hozásban hiba lehet. Elmondása szerint kritika érte a monetáris tanács tagjainak számát, kinevezési rendjét, az alelnökök számát, illetve az MNB elnökének a Költségvetési Tanácsban betöltött szerepét. Hozzátette: ő is ellenzi újabb alelnökök és tagok kinevezését. Eközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott: január 10-e körül kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az IMF- fel és az EU-val, pénteken nem szakadtak meg az egyeztetések, mert még el sem kezdődtek. A magyar tárgyalódelegáció tagja, Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban közölte: várakozása szerint a kormány és az EU-IMF között létrejövő megállapodás majd javítja a befektetők komfortérzetét, amely erősítheti a magyar eszközárakat, ez pedig - például a kamatkiadások csökkenésén keresztül - egyfajta költségvetési spórolásnak is tekinthető. ■ B. D.
