Petőfi Népe, 2011. december (66. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-14 / 292. szám

2 Huszonkét embert telepítettek ki bombariadó miatt Bácsbokodon ► Folytatás az 1. oldalról A rendőrség és a polgári védelem 200 méter sugarú körben kiürítet­te az épületeket, és a helyi műve­lődési házban helyezték el az em­bereket. Közben riasztották a bu­dapesti tűzszerészeket, akik azon­nal elindultak Bácsbokod felé. A helyszínre érve megállapítot­ták, hogy a Hunyadi utcában talált robbanótest egy 50 kilogramm súlyú, német gyártmányú, SD 50 típusjelzésű, II. világháborús bomba volt. A tűzszerészek a bomba gyújtószerkezetét kiszerel­ték, a robbanótestet pedig elvitték megsemmisítésre. A délben kite­lepített bácsbokodiak délután fél háromkor hazamehettek. A baon.hu egyik olvasója - mint hozzászólásában tegnap ír­ta - úgy tudja, hogy a település szélén, a Kígyós eret átívelő vas­úti hídon a D. világháború idején áthaladó egyik katonai vonatsze­relvényt érte légitámadás. Akkor sok fegyver, lőszer és egyéb harci eszköz szóródott szét a környé­ken. Nem kizárt, hogy ezekből ke­rült egy most elő. Egyébként nem ez volt az első „lelet”: a hozzászó­ló szerint az 50-es években fürdő­zés, illetve kosaras halászat során a Kígyós iszapjában gránátot ta­lált egy fiú testvérpár, akik nem számolva a veszéllyel, szét akar­ták szerelni a szerkezetet, miköz­ben az felrobbant, és mindkét ka­masz életét vesztette. ■ N. N. M. Ünnepre hangolt kürthangverseny Halason, Szánkon A karácsonyi készülődés köze­pette kürthangversenyt hallgat­hatnak meg az érdeklődők két helyszínen is. Csütörtökön 17 órától Kiskunhalason, a Szilády Áron Gimnázium dísztermében, majd szombaton szintén 17 órá­tól a szanki református temp­lomban adnak ünnepi koncertet a Liszt Ferenc Zeneakadémia kürt tanszakának hallgatói. A hangversenyeken közreműkö­dik Szabó Teréz zongoraművész és Varga Zoltán Liszt-díjas kürt­művész, a zeneakadémia ad­junktusa is. A koncerteken a klasszikus művektől a könnye­debb hangvételű darabokig a kürtirodalom gyöngyszemei csendülnek fel. ■ Zs. D. MEGYEI KÖRKÉP PETŐFI NÉPE - 2011. DECEMBER 14., SZERDA Négy kilométer csatornát építettek tiszakécske Százötvenmillió forintos beruházás valósult meg Százötvenmillió forintos beruhá­zás valósult meg Tiszakécskén: befejeződött a csapadékvíz-csa­tornázás kivitelezésének máso­dik üteme. Az északi lakótelepen 411 lakás, összesen 12,7 hektár mentesült a csapadék és belvíz okozta károk alól. A beruházás négy kilométer hosszan valósult meg. Az elvezetett víz a Peitsik- csatornán keresztül a Tiszába jut. A víz már régóta komoly gon­dokat okoz a városban, 1999-ben és 2000-ben olyan mértékű volt a belvíz, hogy több mint 260 ház károsodott. Ezekben az években vonult le a Tiszán a legnagyobb árhuüám is, ezért az árvíz ellen is kellett védekezni. Az árvízi munkálatok több mint százmil­lió forintba kerültek, a belvíz ál­tal okozott kár helyreállítása még ezt az összeget is megha­ladta. ■ Sz. T. Újra sláger a karácsonyfa fenyőmustra Mindenre van kereslet, a választék is bőséges A Jávorka fenyőárudában kérésre nemcsak tárolják a karácsonyfának valókat, de a talpat is felszerelik ► Folytatás az 1. oldalról. A kereskedők bizakodnak, mi­vel a hétvégére lehűlést, hószál- lingózást ígérnek az időjósok, ami rendszerint meghozza a vá­sárlók kedvét.- Idén sokan halogatják ké­sőbbre a favásárlást, de lehető­ség van az ünnepekig itt tarta­ni a kiválasztott fenyőt, mi de­cember 22-ig díjmentesen meg­őrizzük - folytatja Endre, aki­nek családja húsz éve foglalko­zik fenyőfázással. - Fáink har­mada már elkelt, eddig 40-50 darab maradt nálunk „letét­ben”. A vevők általában határo­zott elképzeléssel érkeznek, majd megveszik azt a fát, ami­be itt helyben beleszeretnek. A földlabdás fenyőnek kisebb a keletje, mint korábban. Négy-öt éve még eladtunk másfélezer vágott fenyőt és 400-500 gyöke­res fát. Utóbbiból tavaly alig kétszáz fogyott, érezhetően visszaszorult a piaca. Az egyik faj illatos, de hulla­nak a tűi, a másik tartósabb, de kevésbé természetes látványt nyújt stb. Kereslet mindegyikre van. A Nordmann-fenyőt azért keresik, mert nem hullik a leve­Mennyibe kerül a fenyő métere? Lucfenyő: 1500-2000 Ft Feketefenyő 1500-2000 Ft Ezüstfenyő: 3000-3500 Ft Gyökeres (ezüstfenyő): 3500-5000 Ft Nordmann-fenyő: 4500 Ft-tól Gyökeres (Nordmann): 5000 Ft-tól le és különösen szép a formája, ezüstfenyőt az visz, akinek drá­ga az előbbi, de mutatósat ke­res, a lucot pedig, aki a fa illatá­ra esküszik mondván, azzal tel­jes az ünnep. A hagyományos, hosszú tűlevelű fenyőként is­mert és idén is keresett fenyő a feketefenyő. Az erdőkben ugyanakkor ritka a szabályos, hibátlan példány, így ez a fajta hamar elfogy a vásárokból. Minden fajtára igaz, hogy amennyiben vízbe állítják - akár megfaragva, talpastól is -, hetekig nem kezdi hullatni a tű­leveleit. A kivágott fenyőfák frissességét még vásárlás előtt célszerű megállapítani. Állítsuk fel a fát, és tönkjével üssük a ta­lajhoz. Ha hulló tűleveleket Iá­*X m »Ön megvette már a karácsonyfának valót? Szavazzon honlapunkon _ / ma 16 óráig: BA0N.hu A szavazás eredményéta következő lapszámunkban közöljük. tunk, válasszunk másikat. Haj­lítsuk meg a fenyő egyik tűjét: ha gyorsan kirúgja magát, ak­kor friss, ha görbe marad, akkor már kiszáradóban van a fa. Ha élő, földlabdás fát választunk, csak az ünnep néhány napjára vigyük a fűtött lakásba, és csak fokozatosan „szoktatva” (kint­ről a pincébe, onnan az előszo­bába, majd a nappaliba). 3:í Új buszvárókat építenek tiszakécske Hat új buszvá- rót épít az önkormányzat. Egyet a város központjá­ban, a többit pedig külte­rületen. A fából készült várókon a Városgondnok­ság szakemberei dolgoz­nak. A munkálatokat még a havas idő beállta előtt szeretné befejezni az ön- kormányzat. A költségek nem érik el a hárommillió forintot. (Sz. T.) Szaloncukor a véradóknak bács-kiskun Karácsonyig minden önkéntes véradó egy zacskó szaloncukrot kap ajándékba. Az akciót az Országos Vérellátó Szol­gálat negyedik alkalommal hirdette meg „Adni jó!” címmel. Megyénkre is igaz, hogy december 12-től bár­mely területi vérellátóban, kiszállásos véradáson vagy kórházi transzfúziós osztá­lyon jár az ajándék a vért adó donoroknak. (P. Zs.) Falukarácsony idősek köszöntésével nyárlőrinc Az iskola sport- csarnokában tartják vasár­nap a hagyományos falu­karácsonyi ünnepséget. A rendezvény a központi parkban elhelyezett adven­ti koszorú utolsó gyertyá­jának meggyújtásával kez­dődik. Az ünnepség alkal­mával az elmaradhatatlan pásztorjáték után Jókai Mór: Melyiket a kilenc kö­zül? című művét viszik színpadra az általános és középiskolás diákok. Az önkormányzat a rendez­vény alkalmával köszönti a település legidősebb lakóit is. (Sz. T.) Adventi ünnepség baja Ma 17 órától tartják a hagyományos adventi ün­nepséget a a Magyarorszá­gi Németek ÁMK-jában. Ezen fellépnek: az intéz­mény növendékei, vala­mint meghívott vendég­ként a megyei önkormány­zat bajai közoktatási intéz­ményének Pedagógus Kó­rusa. (K. T.) Búcsú Báron Lászlótól báron László városunk képzőművé­szetének kiemelkedő személyisége, a kecskeméti bábjáték megteremtője de­cember 8-án, életének nyolcvanegyedik évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Báron 1957-ben alapította meg Kecs­keméten a Círóka báb-együttest, mely­nek harmincéves működése során je­lentős hazai és nemzetközi sikereket ért el, és ebből a szellemi örökségből nőt ki a mai Ciróka Bábszínház. Az Óvónőképző Főiskola, később Ta­nítóképző Főiskola docenseként több mint két évtizedig jelentős pedagógi­ai tevékenységet végzett. Vizuális pe­dagógiai munkásságában a látvány ér­telmezése mellett fontos szerepet ka­pott a kreatív játékosság és a bábos műhelymunka. Korai képei az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején főleg az abszt­rakt bűvöletében fogantak, de már ek­kor megmutatkozott kivételes érzé­kenysége a sajátosan groteszk ember­ábrázolás területén. Nem foglalkoztatta a pontos, realisz­tikus emberábrázolás. Nem esztéti- zált, nem törekedett reprodukálni az emberi test szép arányait. Korai raj­zai, vázlatai inkább jellemrajzok, ahol láthatjuk, hogy a kifejezési vágy és a belső látás mindig erősebb a külső lát­ványnál. A felszín helyett mintha a figurák és a dolgok röntgenképét vetítené elénk. Festményei is mintha valamiféle re­duktív eljárással készültek volna, olyan kevés színt engednek át a kép szövetén, és mintha az idő már eleve lekoptatott volna róluk minden feles­legeset. Marad a tömören fogalmazott lényeg, a dolgok mögött rejlő belső igazság, amely ritkán vidám, inkább szomorkásán szép és groteszk, de va­lahogy mégis felszabadultan játékos. Képein stilizált figurák, átírt mozga­tószerkezetek gyakran idézik a bábok világát, aktuális és örök emberi prob­lémákat feszegetve a külső és a belső vezérlésről és a lélek nehezen őrizhe­tő belső szabadságáról. Szülővárosá­hoz való kötődése gyakran inspirálta alkotói fantáziáját. Kutatva a város tör­ténelmét, az eltűnőben lévő régi vá­rosrészeket, felidézve a város építésze­ti szerkezetét, alkotta meg nagy ívű kecskeméti festménysorozatát, mely­nek darabjait újra és újra átdolgozva hosszú évekig érlelte, csiszolta. Alkotótevékenységének elmúlt há­rom évtizedét jelentősen meghatároz­ták a zománcművészeti kísérletek. Kecskeméten az elsők között 1962- ben kezdett kísérletezni a zománccal. Egyéni látásmódját, plasztikai és ké­pi érzékenységét egyaránt sikerrel ol­totta át ebbe a rendkívül technikaigé­nyes műfajba, és sarjasztotta ki an­nak sajátosan bároni formai és gondo­lati világát. Emlékének, életművének méltó őrzé­se és hiteles dokumentálása közös fel­adatunk. Balanyi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom