Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-02 / 256. szám
2011. NOVEMBER 2„ SZERDA 7 GAZDASÁG A helyi adó az utolsó reménysugár? válságkezelés Gyorsabb törvényhozásra, nagyobb A adókivetési jogra Sztojcsev Iván Gúnyos megjegyzések sokaságát keltette a hír, hogy Újpest önkormányzata ötmilliárdos hitelkeretért folyamodott. A IV. kerület fideszes vezetése ugyanis ezt már akkor tette, amikor a kormány egyértelműen leszögezte: a hitel- felvételt látják az önkormányzatok egyik legnagyobb problémájának. De nem Wintermantel Zsolt az egyetlen kormánypárti polgármester, aki pártja álláspontjával is szembefordulva újabb hitelt kért még, amíg lehet. Csak októberben Nagykanizsa és Jászberény közgyűlése is 1,4 milliárd, illetve 800 millió forintos hitelfelvétel mellett döntött, a legnagyobb városok közül pedig Debrecen és Pécs is megpróbálkozott ezzel az elmúlt hónapokban. Igaz, a pécsi közbeszerzést két héttel később vissza is vonták. Hivatalos magyarázat nem érkezett a miértre, a helyi ellenújpest azután bocsátott ki kötvényt, hogy a kormány az önkormányzati eladósodottságot fő gondnak nevezte Önkormányzati tartozások Hitelek Értékpapírok Egyéb Összesen 2005 413,2 4,4 247,6 665,2 2006 540,9 27,7 274,5 843,1 2007 570,5 212,9 219,7 1003,2 2008 576,9 452,8 177,4 1207,1 2009 594,6 485,4 206,6 1286,5 2010 638,8 610,6 212,2 1461,6 2011* n. a.** n. a.** 212,2 1831,6 * TERV. ** A HITELEK ÉS AZ ÉRTÉKPAPÍROK EGYÜTTES ÉRTÉKÉT 2011-RE 1619,4 MILLIÁRDOSRA BECSUK. (MILLIÁRD FORINT) FORRÁS: PRICEWATERHOUSE COOPERS zék azonban azt állítja: nem volt már bank, amely felvállalta volna, hogy hitelt ad a városnak. „Nehéz úgy tervezni, hogy egyszerre négy törvényre is várunk” - jellemezte a települések gazdálkodásának helyzetét egy önkormányzati forrásunk. Ahhoz ugyanis, hogy legalább alapszinten meg lehessen kezdeni a felkészülést a jövő évre, a 2012Jelentősebb helyi adó kivetésére kényszerülhetnek az önkormányzatok 2012-ben, ha a most tervezett formájukban lépnek életbe a helyi gazdálkodást meghatározó törvények. Addig is megoldásként marad a hitelfelvétel, már ha ebbe a bankok is beleegyeznek. várnak az önkormányzatok es központi költségvetés és az adók új szabályozása mellett az elvileg szintén jövőre életbe lépő új önkormányzati törvényt, valamint iskolafenntartóként a köznevelési törvényt is ismerni kellene. Pedig az utóbbi kettőről még csak koncepció látott napvilágot, az adótörvényekről pedig még kérdéses, hogy a több mint száz kormánypárti módosító indítvány közül mennyit fogad el a parlament. Könnyebbítést valószínűleg az jelenthet a települések számára, ha az önkormányzati törvény a mostaninál jóval nagyobb körben engedélyezi a helyi adók kivetését. Az ígéret erre Tállai András államtitkártól már elhangzott, Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke is támogatja, és értesüléseink szerint sok önkormányzat valóban számol is ezzel a lehetőséggel. Tállai korábban annyit mondott, hogy a városvezetők számára csak a választók előtü elszámolás jelentene korlátot, önkormányzati forrásaink pedig egyöntetűen állítják: bár szeretnék elkerülni, hogy több adót kelljen kivetniük, ha a jelenlegi helyzet nem változik, más választásuk nem marad. Az önkormányzati szektor legnagyobb problémája ugyanis változatlan, továbbra is sok feladatot kell ellátniuk kevés állami támogatás mellett, és ebben nem sok változás jöhet a költségvetés tervezete szerint. A normatívák ösz- szességében csökkennek, csupán néhány stagnál vagy nő közülük, oktatási intézményeket pedig legkorábban a következő tanév elejétől lehetne átadni. Sőt, önkormányzati forrásaink egyetértenek abban: az iskola elvesztése olyan politikai presztízsveszteség, hogy sok helyen a legutolsók közt vállalnák ezt, ha a kormány nem teszi kötelezővé. Létezik olyan terv is, amely szerint a helyi iparűzési adót osztanák el másképp. Úgy, hogy a szegényebb települések is kapjanak abból, ami a több adót beszedő városokban összegyűlik. Ez az elképzelés komolyabb ellenállásba ütközhet, és nem csak a gazdagabb önkormányzatok részéről: sokak szerint ez nem ösztönözné a településeket a nagyobb fejlesztésekre. Ám úgy tudjuk, nem esélytelen olyan kompromisszum sem, amely erre vezet. Amíg nem derülnek ki konkrétumok az új törvényekről, sok város számára az újabb hitel jelentheti a lehetőséget a működő- képesség megtartására. E mellé újabb veszély is társul: elérkezett az az idő, amikor a 2007-08 körül felvett hitelek után tömegesen el kell kezdeni a törlesztést. Néhány évvel ezelőtt még jó ötletnek látszott úgy megkötni a hitel- szerződéseket, hogy csak 3-4 év után kelljen az első részleteket visszafizetni, most pedig egyre több helyen alig van pénz erre. HIRDETÉS B Príma s*ámia www.erstebank.hu Erste Vonal: 06 40 555 444 Bárcsak minden ajándék hasznos lenne! Nálunk Ön választhat 0 Ft-os szolgáltatást! És Ön kinél bankói? Számít, kit választ! Nyisson Erste Príma Bankszámlát, és most Ön döntheti el, melyik 0 Ft-os szolgáltatást választja: elektronikus forintátutalást és csoportos beszedést, számlavezetési díjat vagy Erste ATM készpénzfelvételt. A lakossági Erste Príma Bankszámla vezetéséhez kapcsolódóan a kiválasztott szolgáltatás díja abban az eset ben 0 forint, ha havonta érkezik legalább 100 ezer forintjövedelem utalas a bankszámlára legfeljebb kettő rész letben. Amennyiben a Hirdetményben előírt feltétel nem teljesül, úgy a Bank az érintett hónapban a Hirdetményben meghatározott mértékű díjat számítja fel. Az Erste Príma Bankszámla és a s/amlavezetéssel kapcsolatos díjkedvezmények feltételeit, a kedvezményhez jutás időszakát a bankszámlaszerződés, a Lakossági bankszámla és lakossági betét ÁSZF. valamint a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. A tájékoztatás nem teljes körű. További információért kérjük, hívja az Erste Vonalat a 06 40 555 444 es telefonszámon, vagy forduljon bizalommal munkatársainkhoz az Erste Bank fiókjaiban. Folyószámla: érdemes figyelni komoly megtakarítás érhető el egy jó konstrukcióval A lakossági folyószámla a legegyszerűbbnek tűnő banki termékek egyike, ezért az ügyfelek jelentős része nem fordít különösebb figyelmet arra, hogy hol, és milyen konstrukciót igényel, illetve használ. Pedig a látszólag egyszerű folyószámla-vezetés számtalan elemből tevődik össze: mindenki vesz fel készpénzt bankjegykiadó automatából, indít eseti átutalásokat, vagy éppen beszedési megbízások is tartoznak a folyószámlájához. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megfelelő konstrukciót válasszunk, és körültekintően járjunk el, hiszen egy rosszul megválasztott folyószámla-termék miatt havi több száz, vagy akár több ezer forintos többletköltségünk is keletkezhet. A számtalan, mára elérhetővé vált folyószámla-termék között persze nehéz eligazodni, főleg úgy, hogy általában egyszerre több kedvezményes konstrukciót is a kínálatukban tartanak a bankok. A leendő, vagy szolgáltatót váltó ügyfelek dolgát viszont jelentősen megkönnyíti, hogy a bankok az elmúlt néhány évben igyekeztek minden nagyobb ügyfélcsoport számára minél inkább testre szabott konstrukciókat kialakítani. így ma már elérhetők olyan változatok, amelyek akár a számlájukat intenzíven használó, akár sokszor készpénzt felvevő vagy éppen kártyával vásárló, akár az elektronikus csatornák használatát kedvelő ügyfeleknek jelentenek ideális választást. A választék tehát adott, már csak azt kell eldöntenünk, nekünk mi jelenti a legjobb megoldást. A számunkra legkedvezőbb konstrukció kiválasztása előtt a legfontosabb azt tisztázni, hogy mire is kívánjuk használni folyószámlánkat. így például át kell gondolni, hogy készpénzt havonta hány alkalommal, milyen mennyiségben veszünk fel, mennyi átutalást indítunk (és ezt elektronikusan vagy fiókban tesszük-e), vagy éppen mekkora összeget költünk el bankkártyás vásárlással. Fontos lehet az is, hogy hány állandó utalás vagy beszedési megbízás kapcsolódik a számlához. Ha mindezt mérlegeltük, már nyugodtan keresni kezdhetünk az ajánlatok között, hiszen szokásaink ismeretében már könnyedén megtalálható a megfelelő konstrukció. Ám ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, bármelyik bankfiókban részletes tájékoztatást kaphatunk a pénzügyi szolgáltatók munkatársaitól is. ■
