Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-04 / 258. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. NOVEMBER 4., PÉNTEK 13 MEGYEI KÖRKÉP A beszállítói képességeket kell javítani bács-kiskun A megyei kereskedelmi- és iparkamara segíti a kkv-szektor fejlődését A kecskeméti Mercedes-beruházás komoly kitörési lehetőséget jelent a Bács-Kiskun megyében működő vállalkozások számára A beszállítóknak segítene a kamara Néhány ágazatot kivéve stagnálás várható Bács- Kiskun megye gazdaságá­ban a következő' években. Igazán komoly kitörési lehetőséget a kecskeméti Mercedes-gyár jelenthet, ám amíg az be nem indul, nem igazán pozitív a jövőkép. Sztojcsev Iván Nagyon nagy eltérések vannak Bács-Kiskun megyén belül - jel­lemezte a helyzetet Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereske­delmi és Iparkamara elnöke. Az ország legnagyobb területű me­gyéjének hagyományosan az északi része volt jobb helyzet­ben, nincs ez máshogy most sem. Ezenkívül csupán néhány fejlettebb kistérség van, mint Baja, Kiskőrös, Kiskunfélegyhá­za vagy Kiskunhalas vidéke, az országhatárhoz közelebbi terü­letek azonban elmaradottabbak. A nagy különbségek pedig ak­kor is problémát jelentenek, ha egyébként a fejlődő területek or­szágos összehasonlitásban is jó eredményeket érnek el. A kamarai elnök szerint a kö­vetkező években a mezőgazda­ság, valamint az erre épülő ipar lehet az a pont, ahol nem csu­pán stagnálást, hanem enyhe növekedést is várhatnak. A már régóta jelentős gépiparban ki­sebb csökkenés, jobb esetben stagnálás lehet. Igazán nagy probléma Gaál József szerint az építőiparban jöhet: az elnök szavai alapján ebben a szeg­mensben „nagyon nagy az ag­godalom”. Ahogy az egész or­szágban, úgy Bács-Kiskun me­gyében is megszenvedte az épí­tőipar a válságot, mára alig ma­radtak ott jelentős vállalatok. A legnagyobb kitörési pontot egyértelműen a kecskeméti Mercedes-gyár jelentheti. Gaál József szerint ha megindul az autógyártás, akkor a Mercedes és odatelepülő beszállítói a kör­nyék cégeiből, köztük a kis- és közepes vállalkozásokból is né­hány év alatt egy stabil beszál­lítói kört építhetnek ki. Ehhez fontos, hogy a kisebb cégek ja­vítsák a beszállítói képességei­ket, a kamara is az egyik legfon­tosabb feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson nekik ebben. Az elnök ezenkívül a tu­rizmus fejlesztésében lát jó le­hetőségeket. Egyrészt egész Magyarországon ezen a vidé­ken található a legtöbb gyógy­víz, emellett a vadászat és a lovas turizmus is sokat fejlőd­het. A kis- és közepes vállalkozá­sok arányát és gazdasági súlyát egyaránt megfelelőnek látja a kamara elnöke. A megye ex­portjának valamivel több mint felét a nagyobb cégek adják, de kialakult egy igen széles közép- vállalati réteg is. A kamara tag­ságában például 50-60 nagyvál­lalat van, 200-300 mikro­a kis- És közepes vállalkozáso­kat elsősorban a nem különö­sebben forrásigényes tevékeny­ségekben tudja támogatni a megyei kamara - mondta el Gaál József. Gazdasági, jogi kérdésekben igyekeznek segíte­ni a kkv-szektomak, hogy nap­rakész lehessen, információk­kal látják el a kisebb cégeket a külpiacokról, valamint más olyan témákban, amelyek hasz­nosak lehetnek a beszállítók számára. Emellett a marketing kérdéseiben is próbálják infor­vállalkozás és mintegy ezeröt­száz kkv. Igaz, ez nem a megye összes cégét jelenti, de nagyjá­ból pontosan mutatja Bács-Kis­málni a vállalatokat Külön ki­emelendő a Széchenyi-kártya mint forráslehetőség, valamint a szakképzésben betöltött koor­dináló szerep, melynek eredmé­nyeként egy év alatt sikerült ki­dolgozni öt új szakma képzési és vizsgakövetelményeit a gép­ipar és autóipar számára. Ezekből háromban szeptember­től meg is kezdődött a szakisko­lai képzés. A 2008-BAN ELINDÍTOTT beszál­lítói klaszternek jelenleg mint­egy harminc tagja van. A cél kun egészének arányait. A me­gye top 50-es cégeiből húszban működik részben vagy egész­ben külföldi tőke, melyekhez az volt, hogy gyűjtsék össze a megye multinacionális vállala­tait és a kisebb cégeket, más­részt a nem Bács-Kiskun me­gyei, de közeli és szakmailag kapcsolódó vállalatokat, hogy azok hatékonyabban tudjanak együttműködni. Fontos cél a beszállítói képességek fejlesz­tése, emellett pedig arra is sze­retnének nagyobb figyelmet fordítani, hogy a megye cégei és a helyi főiskolák jobban ki tudják használni egymás kö­zelségét. széles körű beszállítói kkv-kör jött létre, ezt pedig Gaál József szintén a kiegyensúlyozottság jelének tartja. Új eszközök bármilyen nehéznek tűnik a vállalkozások számára a versenyképességük megtar­tása, számos kedvezményes pénzeszköz áll rendelkezé­sükre, amelyekkel fejlődhet­nek - mondta Semperger- Dorogi Kinga. A ProjectMine Gazdasági Tanácsadó Kft ügyvezetője Kecskeméten számolt be számos olyan for­rásról, amely a pályázatok mellett is hatékony vállalko­zásfinanszírozási eszköz le­het Fontos, hogy minden olyan pénzügyi eszközről le­gyen tudomásuk a vállalko­zásoknak, amely a kedvez­ményes pályázati forrásokat jól kiegészíti. Fontos tény, hogy induló vállalkozások számára is léteznek ilyen eszközök. A mikrovállalkozásoknak kombinált támogatási forrá­sok is rendelkezésre állnak, ahol vissza nem térítendő forrás mellett kedvezményes hitelt is igényelhetnek, és in­gatlanvásárlás is szerepelhet a projektcélok között De az innovatív területen tevékeny­kedő új vállalkozások koc­kázati tőkét is kaphatnak. Akik legalább két éve mű­ködnek és nem pályázná­nak, tőkebefektetési prog­ramban is részt vehetnek A sokszor perifériára szorí­tott agrárszektor egyik legin­kább kedvező új eszköze pe­dig az Új Agrár Széchenyi- kártya, ahol akár már egy­éves múlttal rendelkező ter­melők is igényelhetik a ked­vezményes hitelkeretet. A pénzügyi eszközök tárhá­za a pályázati lehetőségek­kel együtt is nagy. Érdemes bővebben tájékozódni, előze­tesen kalkulálni és felmérni az adottságokat, hogy ezek az eszközök hatékonyan tud­janak beépülni a vállalati fo­lyamatokba, ha jónak bizo­nyulnak, csak gazdagodha­tunk velük - vallja a ProjectMine Gazdasági Ta­nácsadó Kft ügyvezetője. Behozzák-e a vállalkozások a több évtizedes lemaradást? kecskémét Kkv-knek rendezett konferenciát a Világgazdaság, hasznos információkat kaptak a vállalkozások vezetői Rengeteg érdeklődő vett részt a Világgazdaság konferenciáján A kis- és középvállalkozások (kkv) számára rendezett ismét konferenciát laptársunk, a Világ- gazdaság Kecskeméten, a megyei kereskedelmi és iparkamara épü­letében. A Magyar Telekom által támogatott rendezvény a kkv-k számára nyújtott hasznos infor­mációkat.- A mai nehéz gazdasági hely­zetben sokkal nagyobb szükség van arra, hogy Önök kreatívak, ötletdúsak legyenek, mint ahogy az is fontos, hogy az adódó pályá­zati lehetőségekről értesüljenek, és ki is tudják őket használni - mondta felvezetésként a megje­lent vállalkozóknak Kocsi Ilona, a Világgazdaság főmunkatársa. Majd Sipos Zsolt, a megyei keres­kedelmi és iparkamara titkára kapott szót, aW gondolatébresztő előadást tartott a vállalkozói tu­datról és annak sajátos magyar vonásairól. Kiemelte: a szocializ­mus időszaka alatt a kollektivi­zálás határozta meg a társadalmi gondolkodást, az egyéni felelős­ség eltűnt. Ennek eredménye, hogy az előző rendszerben min­dent a párttól vártak az emberek, manapság pedig az államtól, mert az ön- és társadalmi gondos­kodás nagyon lassan alakult ki, és még nem ivódott bele a kultú­ránkba. A vállalkozások is 40-50 éves hátránnyal küzdenek, sok eset­ben hiányzik a vezetőkből a köz- gazdasági tudás, a megfelelő pénzügyi ismeretek. Ráadásul a vállalkozókat a rendszerváltás után többször megbélyegezték: először ügyeskedőknek, majd csalóknak titulálták őket - jelen­tette ki Sipos. A kamara titkára szerint hazánkban pejoratív fo­galommá vált a patrióta és lokál- patrióta gondolkodás is: míg más országokban érték és egyúttal ér­tékesíthető is a helyben készült termék, addig nálunk ez kevésbé érvényesül. Eközben pedig a ma­gyar szellemi tőke a határokon túlra vándorol, mert itthon a cé­gek nem tudják megfizetni a szakembereket. Milos Katalin, a MAG Zrt. munkatársa az Új Szé­chenyi Terv kínálta pályázati le­hetőségekről beszélt. Kijelentette: az a cél, hogy a rendelkezésre ál­ló uniós források minél egysze­rűbben és gyorsabban jussanak el a vállalkozásokhoz. Csak így való­sulhat meg maradéktalanul a kis- és középvállalkozások fejlesztése és a foglalkoztatás növelése. Milos Katalin elmondta: 2013-ig még 2000 milliárd forintot lehet lehív­ni. A hatékonyság érdekében mó­dosították a pályázati rendszert, egyszerűsítették a feltételeket. Csökkent például az adminisztrá­ció, és a szabályokat már csak egyetlen kormányrendelet foglal­ja össze. A gazdaságfejlesztési operatív programokkal foglalko­zó MAG Zrt. munkatársa arról is beszélt, hogy a pályázatoknál más hozzáállásra van szükség: szeret­nék, ha nem a hatóságot, hanem az együttműködő partnert látnák a közvetítőkben a cégek. A konk­rét pályázatokkal kapcsolatban Milos említést tett a kombinált mikrohitelről, amely egy teljesen új konstrukció: 10 százalék önerő mellett hitelt és vissza nem térí­tendő támogatást kaphatnak a mikrovállalkozások. Az összeget eszközbeszerzés és informatikai beruházások mellett ingatlanvá­sárlásra is lehet használni. A ku­tatás-fejlesztés területén is több pályázati lehetőség van, a mikrovállalkozások és a kkv-k például 5 és 25 millió forint közöt­ti támogatást kaphatnak az inno­vációs eredmények hasznosítá­sára. Milos Katalin elmondta: idén várható többek között egy 27 milliárd forint keretű, a beszál­lítóvá válást támogató pályázati kiírás is. ■ Hraskó István

Next

/
Oldalképek
Tartalom