Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-21 / 272. szám

'0, RIPORT UäS #1® Harmincötezer cég a rendszer mögött gaál József Az összefogást szorgalmazzuk, mert enélkül nincs kitörés a gazdasági válságból A kamarai törvényről még nincs döntés, az agrár- és a nemzetgazdasági tárcák képviselői között folyik az egyeztetés erről - mondja Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az 1800 vállalkozást tömörí­tő szervezet vezetője sze­rint lehet, hogy kettő, de az sem kizárt, hogy egy kamara egyesíti majd a hazai gazdaság szereplőit. Barta Zsolt- Az eva eltörlésének a felve­tése kiverte a biztosítékot a vállalkozók között. Önnek mi erről a véleménye? - kérdez­tük Gaál Józsefet, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnökét, aki az országos szer­vezet alelnöke is.- Az eva jól működő adózási rendszer, mely egyszerű, mél­tányos mértékű, ezzel jogköve­tő magatartásra ösztönöz, tehát beváltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. Természetesen, mint mindennel, ezzel lehet élni és visszáélhi is. Nem merném azt kijelentéül', hogy minden áron | ragaszkodni kellene az evához. 1 Ugyanakkor - képletesen szól- | va - az sem lenne jó, ha a für- s dővízzel együtt a gyereket is ki­öntenénk.- Mire gondol?- Ha az eva megszüntetése bonyolultabb adminisztráció­hoz vezet, s több adót kell fizet­ni, azt nem üdvözöljük. Végle­ges álláspontot akkor lehet megfogalmazni, amikor a jövő évi adórendszert - annak ösz- szefüggéseit - ismerni fogjuk. Azzal a kormányzati álláspont­tal egyet kell érteni, amely egy átlátható, egyszerű, méltányos és koherens adórendszert ter­vez bevezetni. S ha ennek ré­szeként ennek a körnek az eva helyett egy másik adónem, például átalányadó kerül be­vezetésre, akkor ez elfogad­ható.- Hogyan képviseli a tagság érdekeit egy ilyen időszakban a ka­mara?- A kormányzó­pártokkal kötött 2009-es megállapo­dás ennek az alapja, aminek lényegi ele­me, hogy a térség legjobb vállalkozói környezete jöjjön létre, beleértve ebbe az adó, adminisztrációs, szakkép­zési rendszer javítását, de a köz­teherviselés és feketegazdaság ügyét is. Mi ehhez igyekszünk tartani magunkat, folyamatos az egyeztetés, de sok érdeket kell figyelembe venni, és köz­ben sajnos a világgazdaságban sem történnek pozitív változá­sok. Ha úgy is tűnik, hogy nem mindig a jó irányba mozdulnak a dolgok, azért a kormányzat fi­gyelembe veszi a véleményün­ket, például a jelek szerint az eva esetében is. Azt valljuk, hogy a lehető legszélesebb ösz- szefogásra és kemény munkára van szükség ahhoz, hogy stabi­lizálni lehessen az ország hely­zetét. Ellentmondásnak tűnhet, de például a munkaadók és munkavállalók fő célja is csak egy lehet: az erős, versenyké­pes gazdaság.- Milyen ma a megyei kama­ra?- A Bács-Kiskun Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara munkatársai eredményesen és jól dolgoznak. A mutatók alap­ján (pl. tagság, tanulószerződé­sek, Széchenyi kártya) a 23 te­rületi szervezet között dobogós helyen áll a megyei csapat. A taglétszám évek óta stabil, 1800 körül alakul. Folyamato­san jelentkeznek új belépők. Szinte csak azok távoz­nak, akik áthelye­zik a tevékenységü­ket más megyébe, vagy megszűnnek végelszámolás, fel­számolás következ­tében.- A költségvetésük?- A kamara bevételeit és ki­adásait takarékos gazdálkodás­sal és a lehetséges bevételek biztosításával sikerül egyen­súlyban tartani. A tagdíj a har­madát teszi ki, míg a szolgálta­tások és az állami feladatok fi­nanszírozása hozzák a bevéte­lek nagyobbik felét. A népszerű szolgáltatások közé tartozik a Széchenyi Kártya, 2002 óta 8 430 ügyet intéztünk. E terüle­ten szintén a dobogón vagyunk. A kamara ösztönzi a duális képzés bővítését. Az idén ősszel 1398 tanulószerződés megkö­tését segítettük elő a vállalko­zások és a diákok között, tavaly 1159 volt az említett szám. Emellett az elmúlt hónapokban megkezdődött a kecskeméti ön- kormányzat, a kecskeméti TISZK, illetve a térség több nagyvállalata együttműködé­sével azon autóipari szakmák oktatása, melynek a kidolgozá­sa a kamara koordinálásával zajlott.- Késik a kamarai törvény el­fogadása, mi ennek az oka?- Bár a parlament megsza-. vazta a teljes körű kamarai re­gisztráció bevezetését, az új tör­vényre még valóban várni kell. Ennek oka a rendkívül sok egyéb kormányzati feladat, másrészt az elhúzódó egyezte­tés az élelmiszer-termékpálya követés érdekében, ami a ma­gyar mezőgazdaság és élelmi­szer-feldolgozás miatt tényleg fontos. Mi úgy gondoljuk, hogy egy teljesen új kamarai rend­szer helyett célravezetőbb egy bevált modellt, például a néme­tet követni. Ennek a lényege a kötelező tagság és az, hogy a kereskedelem és az ipar terüle­tén működő vállalkozások a ke­reskedelmi- és iparkamarák­hoz tartoznak. Nálunk ide csat­lakoztak a kézművesek is. A termékpálya követését célsze­rűen hatósági jogkörben lehet­ne megvalósítani, például a két kamara szoros együttműködé­sében.- Milyen a kamara érdekér­vényesítő képessége?- A hazai érdekképviselet­hez 35 ezer cég, vállalkozás tartozik. Az érdekérvényesítés folyamatos, de nem mindig lát­ványos. Ezek közül igen fontos a duális szakképzés rendsze­rének bevezetése. Ez a gazda­ság számára a korábbinál kép­zettebb munkavállalót biztosít. Az úgynevezett kisadók eltör­lése is a kamara nevéhez kap­csolódik.- A megyei építőipari sze­replők arra számítottak, hogy mentőöv lesz majd a Mercedes építkezés. Vajon az volt-e?- Az építőipar a gazdasági válság nagyon nagy vesztese. | Lehet, hogy az építőipari szék- É tor is többre számított. Az pe­dig tény, hogy több hazai cég munkát kapott a beruházás so­rán.- Alkalmasak-e a magyar cé­gek arra, hogy közvetlen be­szállítói legyenek a Mercedes autógyárnak?- Ma erre nagyon kevesen állnak készen. Léteznek ugyan TIER 1-es beszállítók a térség­ben, akik rövid időn belül ké­pesek lehetnek a gyártásra. A magyar kis- és középvállalatok számára inkább a TIER 2-3-as beszállítókkal való kapcsolat- teremtést javaslom. A kamara mellett működő HBK Klasztert azért alakítottuk, hogy a cégek beszállítói képességeit fejlesz- szük, és elősegítsük a multi- KKV kapcsolatokat. Győrben az AUDI gyár környékén jelen­tős TIER 1-es cégek települtek le, melyek közül sok kis- és kö­zepes vállalkozás nőtt ki. Ezt várom Kecskeméten is.- Mire tippel, meddig tart a válság?- Én mérnök vagyok, ami eg­zakt tudomány, szemben a köz­gazdasággal. Itt tehát tényleg tippelni lehet pontos számítá­sok helyett. Lehet, hogy W ala­kú, de az sem kizárt, hogy L ala­kú a válság. Az biztos, hogy an­nak van esélye túlélni, akinek magas adósságok helyett tarta­léka van, illetve a kreatív munkára alapoz.- Ön a kecskeméti Szimikron Kft. egyik ügyvezető igazgató­ja. Milyen évet zár a gépipari társaságuk?- A tudatos, kemény munka eredményeként alapítása óta az egyik legjobb évét zárja cé­günk. 2009-ben költségcsök­kentő intézkedéseket vezet­tünk be, melyek pozitív hatá­sai versenyképesebbé tették a társaságot. A termékek harma­dát külföldön értékesítjük. Jö­vőre a nyugatiak mellett más európai, illetve orosz piacokra is szállítani szeretnénk. Az euróbán elszámolt exportérté­kesítés miatt bevételeink job­ban alakultak a tervezettnél, il­letve a Miskolci Egyetemmel közösen végzett folyamatos ku­tatás-, fejlesztési tevékenység is hozzájárul eredményeinkhez. Az idén a golyósorsóknál egy új, belső golyóvisszavezető rendszer fejlesztését fejeztük be. Jövőre folytatni szeretnénk a gyártási technológia fejleszté­sét, de az épület bővítése is szükséges lesz. Árbevételün­ket az idén félmilliárd forint fe­lett várjuk. A cégünk jelenleg 53 dolgozónak biztosít megél­hetést. A következő években több munkatársunk nyugdíjba vonul, akik helyére fiatalokat szeretnénk felvenni - mondta végül Gaál József, a Bács-Kis­kun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. ■ Egy tejesen új kamarai rend­szer helyett cél­ravezetőbb egy bevált modellt, például a néme­tet követni. Gaál József kamarai elnök a Szimikron Kft. csarnokában egyik munkatársával. A kreatív munka erősítheti a jelenlegi válságban a cégek pozícióit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom