Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-17 / 269. szám

7 2011. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Rekordközeiben az államadósság hangulatromlás Az eleve nyugtalan piaci helyzetben nem jöttek jól az adatok Szinte a legrosszabb pil­lanatban érkezett egy mellbevágó adat a ma­gyar államadósságról. A romlás fő oka a rossz forint, ezért a kormány­nak mindent el kellene követnie, hogy ez a ténye­ző stabilizálódjon - vélik elemzők. VG-összeállítás Jelentősen, 5,3 százalékponttal megugrott a harmadik negyed­évben a GDP-arányos magyar ál­lamadósság. Ilyen jelentős rom­lásra utoljára 2009 első negyed­évében volt példa, és az okok Is részben ugyanazok. „A forint­gyengülés vitt el szinte min­dent" - így összegezte a tegnap nyilvánosságra hozott állam­adóssági adatokat a Világgazda­ságnak Suppan Gergely, a Taka- rékBank elemzője. A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján hazánk bruttó, konszolidált GDP-arányos állam- adóssága 82 százalékos volt, ez nominálisan 22 929 milliárd fo­rint. Ennél nagyobb eddig csak két negyedévben volt az adós­ság: 2009-ben, az IMF-hitel lehí­vása után, és 2010 második ne­gyedévében. Némi pozitívum, hogy a magas devizatartalék mi­att a nettó adósságállomány aránylag stabil maradt, 53,5 szá­zalékról 94,1-re emelkedett. Tízszázalékos forintgyengülés 4 százalékpontos azonnali ál­lamadósság-növekedést okoz Suppan szerint, így rendkívül káros az a politika, amely gyen­gíti a forintot. „Mindez abból is látszik, hogy októberben, ami egyébként még nincsen benne ebben a jegybanki jelentésben, hárommilliárd eurónyi hitelt fi­zettünk vissza. Ez egyértelmű­en pozitív, adósságcsökkentő lé­pés, csakhogy míg emiatt 300 milliárd forinttal kellett volna mérséklődnie az adósságnak, a forintgyengülés a kétharmadát elvitte, így 100 milliárd lett belő­le” - magyarázta. Az elemző azt mondja, túl egyoldalú az a meg­közelítés, amely szerint a magas adósság azt mutatja, hogy „el­tűntek” a magán-nyugdíjpénz­tári pénzek: a kérdés vizsgálha­tó úgy is, hogy ha nem lettek vol­na ezek a források, akkor egé­Az államháztartás „maastrichti” adóssága és nettó tartozása (a GDP százalékában) ■ bruttó adósság — nettó tartozás ESQ 2000. I. név VG-GRAFIKA 2011. Ili. név szén rémisztő, 87 százalék kö­rüli adóssága lenne az államnak. Hogy mindezek az adatok mit vetítenek előre, azt azért nagyon nehéz megjósolni, mert - mint ismét bebizonyosodott -, az adósságállomány a forintárfo­lyamra nagyon érzékeny, Ma­gyarország rendkívül sérülé­keny a devizakitettség miatt. Suppán Gergely úgy véli, a 2,5 százalékos hiányt tartja hazánk, emellett az államháztartás elsőd­leges, kamatterhek nélküli egyenlege lehet ugyan pozitív, de a többi tényező boríthat min­„ELSŐ FORGATÓKÖNYVKÉNT je­lenleg nincs szüksége Ma­gyarországnak IMF-program- ra” - véli Bőd Péter Ákos, aki szerint azonban második, harmadik forgatókönyvként nem árt számolni vele. Az egyetemi tanár, •aki jegybank- elnökként alaposan megis­merte a valutaalapot, és hogy miként lehet együttműködni vele, ezt azzal indokolja, hogy a devizatartalékok szintjét, a folyó fizetési mér­leg helyzetét vizsgálva nincs finanszírozási véghelyzet, sőt, nehéz helyzet sem. A Magyarország körül kiala­kult felfokozott helyzetet in­dent. „Az olaszoknál is elsődle­ges többlet van, mégis bajban vannak az égbe szökő kötvény- hozamok miatt. Nálunk is az len­ne a fontos, hogy ne szabadulja­nak el a hozamok, és ne kerül­jünk adósságcsapdába” - mond­ta az elemző. Orbán Viktor mi­niszterelnök kora ősszel jelen­tett be adósságcsökkentő progra­mot. Azt mondta, októberi és no­vemberi visszafizetésekkel, 77- ről 73 százalékra szorítja le a kormányzat az adósságot. Sup­pán Gergely azt mondta, ha az­óta nem szökött volna az egekbe Uf »rrPTT rfur kább pszichológiai okokra ve­zeti vissza Bőd Péter Ákos, aki szerint addig nincs gond, amíg még újabb korrekció jön az egymást követő kilengések­re. Ugyanakkor, ha trendsze­rűvé válik a forintárfolyam gyengülése vagy a CDS-felár emelkedése, az állampapír­aukciók sikertelensége, akkor „irány az IMF”, amely - mint 2008 őszén is bebizonyosodott- nagyon gyorsan képes rea­gálni és lépni. A bankár sze­rint kiszámíthatatlan az is, hogy ez mennyire lenne képes megnyugtatni a piacot, hiszen- hoz fel egy példát - nem 2008 őszén, az államcsőd fe­a forint-euró árfolyam, hanem marad 270 körül, akkor ez nagy­jából tartható lett volna. A finanszírozással kapcsola­tosan egyébként tegnap is hang­zott el kormányzati nyilatkozat: Fellegi Tamás nemzeti fejleszté­si miniszter kínai tárgyalásairól közölték, hogy a politikus „a kí­nai jegybank képviselőivel foly­tatott előremutató tárgyalásokat egyebek mellett a kínai kötvény- vásárlással kapcsolatos politikai döntések megvalósításáról. A fe­lek megerősítették, hogy a kínai pénzintézetek és befektetési ala­nyegetettségében volt a leg gyengébb a forint árfolyama, hanem 2009 tavaszán, akkor, amikor az IMF készenléti hitel­megállapodásának védőernyő­je alatt, egyre rendezett makro­gazdasági feltételek között mű­ködött már az ország. ezzel együtt is szerinte feles­leges ilyen vehemensen tagad­ni a tárgyalásokat, ha azok híre felreppen. Az IMF-együtt- működés kérdése nem tarto­zik a szabadságharc kategó­riájába - mondja, hozzátéve: felesleges a „zajos kommuni­káció", „ha valakinek nincs mondanivalója, inkább ne szólaljon meg”. pok a továbbiakban is vásárol­nak magyar államkötvényeket és értékpapírokat”. A kínai köt­vényvásárlásról korábban is ér­keztek hírek, de nem tudni, mi­lyen összegű befektetésekről van szó. A befektetők megítélése szem­pontjából lényeges, hogy hétfőig tartózkodik Magyarországon a Nemzetközi Valutaalap küldött­sége. A mostani látogatás elsőd­leges célja a szokásos éves kon­zultáció, amelynek keretében kormányzati, jegybanki tárgya­lópartnerek mellett az IMF szak- értői.konzultálnak többek között a pártok képviselőivel, elemzők­kel és egyéb szakértőkkel. Az egyeztetések egy másik témája az utólagos program-félülvizsgá- lat, azé a programé, amelyet me­netközben mondott fel a kor­mány, s amelynek még hátralé­vő részleteit Magyarország már nem hívta le. A tárgyalásokon - ha nem Is a kormányt képviselőkkel folyta- tottakon - szinte biztosan felme­rül, hogy Magyarországnak szüksége van-e IMF-megállapo- dásra vagy sem, akár készenléti­re, akár az úgynevezett elővigyá­zatosságira. Mind a kettőhöz kapcsolódik egyfajta olyan gaz­dasági program, amely nyugtat­ná a piacokat. A kormányzat kép­viselői hivatalosan minden bi­zonnyal nem vetik fel a program szükségességét. Bőd Péter Ákos: Nincs finanszírozási véghelyzet, de korrekció nélkül baj lesz Szeptember: folytatódott az építőipari visszaesés statisztika Rosszak a jövőbeni kilátások is: 40 százalékkal kevesebb a megkötött szerződés Az építőipari termelés 12 száza­lékkal volt kisebb szeptember­ben, mint egy évvel azelőtt, a nagyberuházások hiánya és a la­kásépítések visszaesése miatt egyre gyorsuló trendben csökken az épületépítés hazánkban - kö­zölte a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH). Nem csak az előző év­hez viszonyítva esett az ágazat teljesítménye, az előző havinál is 2 százalékkal kisebb volt - mu­tatja a jövőbeni építési munkák­ról megkötött szerződések volu­mene: majdnem felére, 40 száza­lékkal esett vissza ez az adat szeptemberben. Eltérő ugyanakkor az ágazaton belüli megoszlás - mutat rá a sta­tisztikai hivatal: nagyarányú, 23 százalékos a visszaesés az épüle­tek építésében, ezzel szemben az egyéb építmények építése 1,4 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbi, egyébként rendkí­vül alacsony bázisnál. Ehhez a Építőipari termelés (az előző év azonos időszakához viszonyítva, százalék) 0 —r—m------------------------------|— 2010. szept.-2011. szept. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH kismértékű emelkedéshez útépí­tési és vasút-korszerűsítési mun­kák is hozzájárultak. ■ Ami az egész január-szeptem­beri időszakot, vagyis az I-ÓI. ne­gyedévet illeti: az összesített ada­tok szerint a termelés 10,6 száza­lékkal maradt el a tavalyi azonos időszakitól, az épületek építésé­nek teljesítménye 12,1, az egyéb építményeké 8,9 százalékkal csökkent 2010 első három ne­gyedévéhez képest. Nincsenek jó kilátások a jövőt illetően sem: a 2011 szeptembe­rében kötött új szerződések volu­mene az egy évvel ezelőttihez ké­pest 12 százalékkal esett vissza, igaz, ez jobb, mint az év első ki­lenc hónapjának összegzése: szeptember végéig az építőipari vállalkozások 22,4 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint az előző év azonos időszakában. Az aktuális szerző­désállományuk volumene így a 2010. szeptemberihez képest drámai, 39,1 százalékos vissza­esést mutat. A termelői árak a harmadik ne­gyedévben 1,8 százalékkal emel­kedtek tavalyhoz képest. Az épü­letek építése ágazatban 0,7 száza­lékos, nem jelentős az emelkedés, az egyéb építmények építése ága­zatban pedig 2,7 százalékkal ha­ladták meg az árak az egy évvel korábbi szintet. Az előző negyed­évinél az építőipar árai 0,2 száza­lékkal voltak magasabbak. «VG Visszahúzó erő AZ ÉPÍTKEZÉSEK VISSZAESÉSE húzza vissza az egész ipari termelést a kedden nyilvános­ságra hozott GDP-növekedési adatok szerint. Az export- megrendelések miatt egyéb­ként jól szereplő ipart lenul­lázza, hogy nincsenek építke­zések a hazai gazdaságban. Mindez azt okozta, hogy a növekedés súlypontja a har­madik negyedévben átkerült az iparról az átlagos teljesít­ményt nyújtó, de az elmúlt év rossz termései miatt relatív jól teljesítő mezőgazdaságra. Munkaerőpiac: osztályelsők vagyunk az OECD kutatása szerint szeptemberben 8,2 százalék volt a szevezet országaiban az összesített munkanélkü­liségi ráta. A mutató január óta alig mozdult. Augusztus és szeptember között kivétel volt Spanyolország, ahol 0,4 százalékponttal 22,6 száza­lékosra nőtt a munkanélkü­liek aránya, Olaszország, 0,3 százalékponttal 8,3-ra nőtt a munkaerőpiacról ki­szorultak aránya. Magyar- országon csökkent a legme­redekebben ez idő alatt a munkanélküliségi ráta - 0,4 százalékponttal 9,9 száza­lékra szeptemberben. Bizottsági igen a plázastopra A KÖLTSÉGVETÉSI bizottság támogatta a plázaépítés és a fogyasztói csoportok szervezésének tilalmát. A parlamenti testület a PSZÁF-ról szóló törvény módosítását is támogatva megtiltaná a jövő évtől a fogyasztói csoportok szer­vezését, a jogszabályt úgy akarják kiegészíteni, hogy 2012. január 1-jét követő­en ne lehessen újabb cso­portokat létrehozni. 160 milliárd energetikai korszerűsítésre AZ OPERATÍV programok fel nem használt ke­reteiből 160 milliárd fo­rintot cso- portosíta-' nak át épületenergetikai, il­letve megújuló energiát al­kalmazó korszerűsítésekre - jelentette be bencsik Já­nos energetikai államtitkár a tegnapi hajdúszoboszlói bányászati konferencián. A mostani kormány időszaká­ban e célra eddig 80 milli­árd forint pályázati támo­gatásról döntöttek, további 40 milliárd forint pályázati kérelem pedig elbírálás alatt van. E forrásokkal 200 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, a további 160 milliárd támo­gatásra pedig jövőre lehet pályázni. LEADER-pályázat: javítják a hibát a vidékfejlesztési Mi­nisztérium (VM) dolgozik azon, hogy benyújthassák azok is a pályázataikat, akik az informatikai rendszer terheltsége mi­att november 15-én ezt nem tudták megtenni - közölte a szaktárca. A Falvak Kultúrájáért Ala­pítvány tegnap hívta fel a figyelmet, hogy nem bírta a rohamot a LEADER-pá- lyázatok beadási idősza­kának utolsó napján a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal (MVH) elektronikus pályázati rendszere. @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap- portálján http://wap.t-zones.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom