Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-15 / 267. szám

2011 NOVEMBER 15., KEDD 7 GAZDASÁG Történelmi mélyponton a forint zuhanás 1 euró = 317,92 forint - Nem vették a diszkontkincstárjegyet - Kamatemelésre vár a piac Aforint-euró árfolyam alakulása 2011. október vége óta Az euróválság hatásait erősítik a Magyar- ország leminősítésével kapcsolatos hírek. 4 2009. jan. 1. 2011. jún. 1. 2011. nov. 14. FORRÁS: BLOOMBERG, VG-CYÜJTÉS Nem külső, nem is egy konkrét ok miatt zuhant be tegnap a forint. Az el­múlt időszak eseményei­nek a láncolata vezette az euróval szembeni történel­mi mélypont közelébe. Két­száz bázispontos kamat­emelést árazott be a piac, de kérdés, az megfordítja-e a piaci bizalomvesztést. N. Vadász Zsuzsa A reggeli, 312-es szintről tör­ténelmi mélypontra, 318 forint közelébe gyengült tegnap a hazai deviza az euróval szemben. Az eddigi leggyengébb árfolyam 2009 márciusában volt, ekkor 317,23 forintot ért egy euró. A ré­giós devizák is veszítettek érté­kükből, de a forintnál jóval keve­sebbet, ezt is jórészt korrigálták a nap folyamán. A forint nem csak a régiótól maradt le, egyenesen a világ legrosszabbul teljesítő devi­zája lett a tegnapi kereskedésben. A piac már beárazott egy 1,5-2 százalékpontos alapkamateme­lést, ennek bekövetkezte után van reális esély arra, hogy meg­nyugodjanak a befektetők. Léte­zik egy másik lehetőség is: ha va­laki - nemzetközi szervezet vagy partnerország - hitelesen és hi- hetően vállalja a magyar adósság­finanszírozást. Semmi extra, egyszeri lépés, bejelentés, hír vagy külföldi fo­lyamat nem tehető felelőssé a fo­rint gyengüléséért, inkább arról van szó, hogy egymásra rakód­tak az elmúlt hetek befektetői bi­zalmat gyengítő, a hangulatot rontó eseményei, kezdve a ked­vezményes végtörlesztés megva­lósításával, a hitelminősítők hét­végi bejelentésén át a tegnapi köt­vényaukcióig - véli Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. elem­zője lapunknak leszögezte: a rossz hangulat marad egészen addig, amíg a Magyar Nemzeti Bank nem emeli meg az alapka­matot, mégpedig 150, de inkább 200 bázisponttal. Ám még ez sem biztos, hogy meggyőzné a piaco­kat arról, hogy finanszírozható marad a magyar államháztartás. Ha pedig a piaci hangulat nem fordul meg, nehezen elképzelhe­tő, hogy segítő nélkül Magyaror­szág elboldogul. 2008 őszén pontosan ez tör­tént: akkor a Nemzetközi Valuta­alap, az Európai Unió és a Világ­bank közös készenlétimegállapo- dás-csomagot hagyott jóvá, amely megnyugtatta a piacokat, és vál­Sikertelen aukciók A pénzpiacokról folyó flnanszí- rozás egyre jobban akadozik. Az elmúlt hetekben a kötvény- és diszkontkincstárjegy (dkjj- aukciók eredménye egyre rósz- szabb, sőt, két sikertelen auk­ció is volt nemrég. Az egyik teg­nap zajlott le: az Államadós­ság-kezelő Központ (ÁKK) 50 milliárd forintnyi hathetes dkj-t szeretett volna értékesíteni, de tozást hozott a Magyarországgal kapcsolatos hangulatban. Ugyan­akkor a kormányzat most dekla­rálja: nem kér az IMF-ből. Tegnap Szijjártó Péter, a kormányfő szó­vivője és Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtit­kára beszélt erről. A szóvivő még azt is hozzátette televíziós inter­jújában: „Nem akartuk, hogy kül­földről bármilyen nemzetközi pénzügyi szervezet diktálja a ma­gyar kormánynak az intézkedé­alig 35 milliárd forintnyi aján­latot kapott csak, azokat is olyan kedvezőtlen feltételekkel, hogy végül egyetlen papírt sem adottéi. Október27-én is siker­telen lett a dkj-aukció, akkor az egyéves hitelpapírokra nem akadt vevő. Utoljára 2008 októberében voltak sikertelen állampapír­aukciók A hathetes dkj két seket és kényszerítsen megszorí­tásokat a magyar kormányra.” Szavai szerint akkor arról is dön­töttek, hogy hiteles, átlátható gaz­daságpolitikával Magyarország képes lesz magát a pénzpiacokról finanszírozni. Az IMF-EU-Világbank helyett a kormány - legalábbis az elmúlt hónapok megnyilvánulásaiból ez tűnik ki - jelentős szabad felhasz­nálású forrásokkal rendelkező or­szágokat igyekszik megnyerni ar­aukciója is eredménytelenül zá­rult, emellett 2008. október 22- én a hároméves kötvény kibo­csátása is sikertelen lett. Ugyanezen a napon a Magyar Nemzeti Bank monetáris taná­csa rendkívüli ülésén 3 száza­lékponttal, 11,5 százalékosra emelte az alapkamatot. Októ­ber 26-án jelentették be a ké­szenléti hitelmegállapodást ra, hogy magyar államadósságot vásároljon. Kína az egyik - az ott tárgyaló Fellegi Tamás fejlesztési miniszter jelezte: a kínai alapok, bankok vásárolnak magyar ál­lamkötvényeket és forintban de­nominált értékpapírokat. A má­sik ország Szaúd-Arábia, ahol pár hete Orbán Viktor kormányfő ve­zetésével népes magyar küldött­ség járt. „Elvben Kína vagy Szaúd-Ará­bia megoldást jelenthet, számuk­ra a magyar adósság finanszíro­zása aprópénznek számít” - mondta Samu, hozzátéve azon­ban: kérdés, hogy hajlandók-e ezt megtenni, és milyen feltételekkel. „A piacokat igazából csak az nyugtatná meg, ha mind a két fél részéről elhangzana bejelentés. Azaz ha Kína vagy Szaúd-Arábia bejelenti, mekkora összeget ad, és azt mennyire transzparensen, kiszámíthatóan veheti igénybe Magyarország.” Samu szerint egyébként nagyjából 10 milliárd dollár körüli összegre lenne szük­ség ilyen keretek között. Nincs egység a megsegítésről Trendforduló: drágul a sertés megyék Elhalasztották a döntést a konszolidációról árak A feldolgozók alig tudják elismertetni költségeiket Több kormánypárti képviselőnek is kifogásai akadtak a megyék tu­lajdonainak állami átvételét sza­bályozó törvénnyel szemben, ezért az utolsó pillanatban egy héttel elhalasztották a javaslat parlamenti végszavazását. A ter­vek most arról szólnak, hogy egy hét alatt megpróbálják rendezni az ellentéteket, és jövő hétfőn pró­bálnak eljutni a zárószavazásig. Indoklásként csak egy szűk­szavú megjegyzés érkezett arról, hogy az előterjesztő Belügymi­nisztérium kérésére csúszik egy héttel a szavazás; úgy értesül­tünk, hogy a megyék, a megyei jogú városok és a kormány ellen­téteit nem sikerült még rendezni. Annak, ha a megyék tulajdonát átvenné az állam, a megyei jogú városok lehetnének a nagy vesz­tesei. A megyék jogkörének ki­ürítésével nekik is alig maradna mozgásterük - hogy ezt hogyan rendezzék, az új önkormányzati törvény vitájában is összeütközé­seket hozhat. Információink sze­rint ez az egyik oka annak, hogy ezen a héten nem lesz szavazás. A legnagyobb bajban lévő me­gyék abban reménykednek, hogy nem fogják komolyabban meg­változtatni a javaslatot. Nem vé­letlen, hogy a reform sokaknak fájó elemei közül ők tudtak első­nek megegyezni a kormánnyal: több megyében már olyan akut a pénztelenség, hogy nem volt más választásuk, mint elfogadni az ál­■ A tárca által juttatott gyorssegély legalább a működést a fontosabb intézmé­nyekben PINTÉR SÁNDOR BELÜGYMINISZTER lamosítást. A halasztással azon­ban könnyen kicsúszhatnak a ha­táridőkből. Amúgy sem lett volna sok idő minden megyei tulajdont átvenni, így kevesebb mint más­fél hónap maradhat arra, hogy minden egyes átvétel jogi rende­zését elvégezzék. ■ Sz. I. Hatszázmillió forint a túlélésre, átutalták a gyorssegélyt megérkezett az a közel 600 millió forintos gyorssegély, amelyet a Belügyminisztérium a legrosszabb helyzetben lévő megyéknek szánt. A támoga­tás arra jó lehet, hogy a me­gyei intézmények állami átvé­teléig legalább a működést biztosíthassák a fontosabb in­tézményekben. A LEGNAGYOBB ÖSSZEG a már hónapok óta a csőd határán egyensúlyozó Pest megyébe ju­tott, 283 millió forint. A szin­tén súlyosan eladósodott So­mogy 94 milliót kapott, hat másik megye pedig 25 és 50 millió közti összegeket. A prob­léma súlyosságát jeti viszont, hogy az ország megyéinek kö­zel fele rászorult a támogatás­ra, amelyet a legnagyobb krí­zisben lévő önkormányzatok­nak szoktak adni. A vágóállatok termelői ára 13,1 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál idén szeptemberben - derül ki a KSH által tegnap publikált adatokból. Miközben a búza és a kukorica ára augusztushoz képest csök­kent, és azóta is csak a forint- gyengülés tudja szinten tartani, minden megfigyelt állatcsoport ára nőtt. Éves alapon a legjob­ban a vágómarháé, 54,1 száza­lékkal, míg a vágósertésé szep­temberig 4,5 százalékkal. A szeptemberi adatokon még nem látszik, de az októberi no­vemberi áralakuláson már igen, hogy a vágósertés ára azóta rendkívüli emelkedésbe kezdett, hétfőn már 390 forint volt kilónként. Ez több mint 21 szá­zalékkal haladja meg az egy év­vel ezelőtti 320 forint körüli nívót. „Az áremelkedés elsődleges oka a rendkívüli forintgyengü­lés, és a kilónkénti ár napokon belül túllépi a 400 forintot” - nyi­latkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgaz­dász hozzátette: 410 forint fölé nem fog menni a sertésár, ha a többi körülmény nem változik jelentősen. Ez nagyjából megfe­lel a francia és lengyel árszint­nek, valamint a szállítással csök­kentett német árszintnek - tette hozzá Raskó. Az agrárközgazdász megje­gyezte: „Ha ez az árszint kitart a következő hónapokban, az sta­bil jövedelmezőséget jelent a ter­melőknek. Karácsony után a ha­zai piacon a kereslet csökken, így januárban és februárban az árak is lefelé mennek egy kicsit, de alapvetően arra számítok, hogy a vágósertés magas ára ki fog tartani. Ugyanakkor a keres­letet csökkentheti a jövő évi élet­színvonal-csökkenés, amelynek A vágósertés termelői árai (változás az előző év azonos hónapjához viszonyítva, százalék) 15 2010. jan.-2011. szept. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH mértékét nehéz megjósolni” - fi­gyelmeztetett Raskó György. „Jelenleg azok a vágósertések képviselnek ilyen magas árat, amelyek egész életükben a ko­rábbiakhoz képest drága takar­mányt fogyasztották. A sertés hosszabb biológiai ciklusa révén mostanra érte utol a korábbi erő­teljes takarmánydrágulást” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszerfel- dolgozók Országos Szövetségé­nek (Éfosz) elnöke hozzátette: „A jelentős, elsősorban Ázsiából és Oroszországból származó világ­piaci kereslet eleve felfelé hajtja az árakat, és erre jön még a fo­rintgyengülés. A termelőknek ez mindenképpen jó, 350 forintos kilónkénti ár felett a tenyésztők nagy többségének már ered­ményt kell felmutatni. A feldol­gozók számára ugyanakkor mindez óriási problémát jelent” - mutatott rá Éder. „Megnö­vekedett költségeiket nehéz lesz elfogadtatni a kereskedelemmel. További gondot jelent a forint- gyengülés azért is, mert az alap­anyagként felhasznált hús közel harmadát a hazai húsipar impor­tálja.” ■ Braunmüller Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom