Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-15 / 267. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. NOVEMBER 15., KEDD 5 KULTÚRA Szenvedélyes fotográfusok pillanat Séta Öveges Lászlóval és Király László Györggyel Tervrajzok és fotók mutatják be az ismert építész életművét POZSONY ÉS BUDAPEST UTÁN Kecskeméten is kiállítják a Hoepfher Guido építész mun­kásságát bemutató anyagot. A helyszín a Katona József Könyv­tár, ahol ma 16 órakor Hadik András művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmé­be a tárlatot. A tervrajzokból és fotókból álló kiállítás nem csak építészeknek, hanem a művé­szettörténet, illetve épített öröki ségünk iránt érdeklődőknek is sok érdekességgel szolgál. Hoepfner Guido Kornél épí­tész 1868. augusztus 23-án szü­letett Szepesváralján. A lőcsei re­áliskola elvégzése után egyete­mi tanulmányait 1886-ban a bu­dapesti Műegyetem gépészmér­nöki karán kezdte. Egy év után átlépett az építészeti karra, ahol 1891-ben fejezte be tanulmánya­it. A századforduló táján Hoepf­ner Hauszmann Alajos műter­mében dolgozott a budai királyi vár átépítési és bővítési tervein. Ezért a munkájáért kapta meg Ferenc Józseftől a Ferenc József- rend lovagkeresztjét. Idősebb éveiben Budapesten reprezentatív funkciókat látott el, majd 1932-től a magyar par­lament felsőházi tagja lett. 1945. február 26-án, a második világ­háború utolsó napjaiban, Buda­pesten hunyt el. Hoepfner a késői historizmus­ból kiindulva később különböző alkalmakkor szecessziós, ill. funkcionalista épületeket is ter­vezett. Korai tervei széles stílus­repertoárról tanúskodnak - a neogótikától (szabadkai Szent Rókus templom, 1893-1896) egészen a neobarokkig (színház­tervek, 1896; Vigadó, Igló, 1898; budai várépületek). ■ Mesehangverseny Hamupipőkével a tükörteremben hamupipőke története elevene­dik meg a Tükörtermi mese- hangverseny-sorozat következő előadásán a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban november 19-én. Perrault meséje összefonódik Mozart, Beethoven, Brahms da­laival. Az előadás után a gyere­kek mézeskalácsot díszíthetnek Hamupipőke konyhájában. ■ Öveges László őszamár- distaként a Balaton-part- ra hív hajnali sétára, míg Király László György azt meséli el, hogyan találko­zott Mondriannal egy kecskeméti asztalosmű­helyben. Az alkotópáros fotóiból a Kecskeméti Kulturális Központban nyílt közös kiállítás. Rákász Judit Öveges László (1957) Pro Architectura-díjas építész, 1985- 91 között, illetve 2009 óta Kecs­kemét főépítésze. Csütörtökön nyílt kiállításának címe: a Part.- Miért a Balatonnál kötünk ki? - kérdeztük Öveges Lász­lótól.- Második otthonomba invitá­lom a kiállítás nézőit. 42 éve já­rom a Balaton partját, s most ab­ba a titkos világba csábítom ma- gamfnal a látogatókat, amely ak­kor tárul az ember elé, amikor még a sziklák is csak ébredez­nek. A hajnali fényben a szürke kőtömbökből némán dobbanó kőszív sziluettje bontakozik ki, Nefertiti levágott feje sikolt igaz­ságért, miközben ezer éve les­ben álló harcsa veti magát zsák­mánya után. Itt a vándort Tihany köszönti reggelenként, s a víz színére ismeretlen kéz húz ecsetvonásokat, ahogy azt Ott­hon című képemen is felfedez­heti a figyelmes szemlélő.- A lüktető városból kiszaba­duló építész lelkesedése?- A lelkesedés valós: 42 év után is imádok belefeküdni a harmatos fűbe, és megfeledkezni mindenről. Őrületesen tud az ember kinézni egy-egy ilyen haj­nali túra után, főként, ha a Bala­ton hűs hullámai között köt ki a fotós, mint arra volt is már példa.- Az elmúlt években főként épületekről készített fotói vál­tak ismertté. Másfelé fordult az érdeklődése, vagy megfér a két téma egymás mellett?- Az épületekről készített fotó­im sem voltak klasszikus értö­lemben vett épületfotók. Nem az épületet akarták bemutatni, ha­nem egy-egy új világot, új rendet igyekeztek létrehozni. A Balaton fotós szempontból is régi szere­lem, más kérdés, hogy ösztönös figura vagyok: nem tervezek, nem találom ki előre a témát, ha­nem csak lemegyek a partra, és hagyom magam. A titok, hogy közel kell menni: le a sziklák kö­zé, be a nádasba, mert ezek az ecsetvonások csak akkor válnak láthatóvá, ha megengedjük ma­gunknak a luxust, hogy egy-két órára lelassuljon az életünk. Király László György (1956) 2002 és 2005 között az APEH el­nöke, jelenleg egyéni adótanács- adóként dolgozik. Kiállításának címe: Mondrian az asztalos­üzemben.- Milyen utalásokat tartalmaz a cím? - kérdeztük Király László Györgytől.- A 20. százád első felében for­dulatot hozott a képzőművészet­ben a konkréttól való elszaka­dás. Ennek egyik élharcosa volt Piet Mondrian, a geometrikus absztrakció képviselője, akinek érett stílusát négyszögű síkok­ból komponált képei jellemzik. A tárlat címe egyrészt utal a Mondrian által képviselt látás­módra, amennyiben ezek a fo­tók is kockákból, négyzetekből, többé-kevésbé merőleges vona­lakból állnak össze. Az én ese­temben azonban nem absztrakt képekről van szó, sokkal inkább riportfotókról, hiszen semmit sem változtattam meg abból, amit az asztalosüzemben láttam. A képek témáját a falnak tá­masztott bútorlapok egymáshoz viszonyított négyzetes struktú­rája adja. Amit én adtam hozzá, az egyfajta szemlélet, szerkesz­tés, mellyel azt szeretném bizo­nyítani, hogy az absztrakt a léte­ző dolgok egyfajta látásmódja.- Miért éppen egy asztalos­műhelyt választott színhely­ként?- Nem választottam, inkább rámtalált, megszólított. Ott jár­tam, és megláttam a különleges szín- és formavilágot. Az aszta­losműhely dolgozói megígérték, hogy megnézik a kiállítást, és él bennem a hiú remény, hogy a fo­tókat látva, az eddig unalmas­nak, sivárnak gondolt környeze­tük egyfajta játékká, saját mű­vészi ambíciójuk kiteljesítőivé válhat számukra.- Miért fontosak a képeken megőrzött hibák - árcímke a bútorlapon, repedezett sarkak, poros felületek?- Mert éppen ezek a hibák mutatják meg, hogy az első rá­nézésre absztraktnak gondolt fo­tók nagyon is valóságosak. A po­ros bútorlap, az ott „felejtett” árcímke része a bennünket kö­rülvevő valóságnak. Az elmúlt időszakban készült munkáim egyik vonulata - például a ho­mokbányái sorozat - a létező dolgok egyfajta elvontságban va­ló megmutatását tűzi ki célként. A valóságos dolgokat rögzítet­tem, de emögött ott rejtőzik, a késztetés, hogy keressem a vilá­gunkat felépítő alapvető rendet és strukturáltságot. Hétköznapi kérdések, tudományos válaszok A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK a mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról, az adózás igazságos­ságáról, illetve a közlekedési esz­közök fejlődéséről hallgathatnak meg elődást mindazok, akik no­vember 24-én ellátogatnak Kecs­kemétre, a Tudomány és Techni­ka Házába. A TIT helyi csoportjának a Magyar Tudo­mány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvénye 14 órakor kez­dődik. Előadók: dr. Falus András akadémikus, dr. Palkovics Lász­ló egyetemi tanár és dr. Király László György egyetemi docens, az APEH korábbi elnöke. ■ Kitüntetések, egyenruhák, fegyverek HADTÖRTÉNETI GYŰJTŐKET várnak november 19-én, az immár 16. alkalommal megrendezett Hírős Military Gyűjtőtalálkozóra. A Tiszti Klubban megtartott ese­ményre többek között hatástala­nított fegyverekkel, egyenruhák­kal, kitüntetésekkel és fényké­pekkel készülnek a résztvevők. A gyűjtők mellett a magyar had­történet iránt érdeklődők is sok érdekességre akadhatnak a ren­dezvényen. A börze szombat reg­gel 8 órakor nyit. ■ A MÜPfl-ban vendégeskednek a cirókások FONTOS VENDÉGSZEREPLÉSEK előtt áll a Ciróka Bábszínház társula­ta. A kékruhás kislány története című előadás a Művészetek Palo­tájába kapott meghívást, ahol no­vember 19-én, szombaton láthat­ja a közönség a Picasso festmé­nyek ihlette, szabad asszociáci­ókra épülő előadást. Okker és Türkiz meséje, valamint az Al- mafácska című babaelőadások is bemutatkozhatnak Budapesten a következő napokban. Előbbi csütörtökön a Vigyázó Sándor Művelődési Központban, az Al- mafácska pedig november 21-én a Klebelsberg Kultúrkúriában vendégeskedik. ■ A megnyitón a Penge Benge zenélt Legendás személyiségek meséltek irodalom Orosz László és Buda Ferenc pályájáról, kecskeméti kötődéséről Katona József születésnapján a kecskeméti kulturális élet két legendás alakja mesélt pályá­járól, kecskeméti kötődéséről a Katona József Könyvtárban. A 86 éves Orosz Lászlóval és a 75. születésnapján éppen csak túl lévő Buda Ferenccel péntek es­te Fűzi László, a Forrás főszer­kesztője beszélgetett. Aki személyes kötődésű anekdotát is megosztott a nagy­számú egybegyűltekkel. A tör­ténet a Szegedi Egyetemre vit­te a hallgatókat, ahol az egye­tem elvégzése után Kecskemét­re költöző Fűzi László azt a jó tanácsot kapta Grezsa Ferenc (szintén legendás) irodalomtör­ténésztől, hogy Orosz Lászlóval mindenképpen ismerkedjen meg. Ugyanis ő Magyarország legjobb magyartanára.- Amikor pályát kellett vá­lasztanom, nem volt kétséges, hogy tanár kell legyek. Szeret­tem tanítani, és örülök neki, hogy újra meg újra sikerült visszakerülnöm a tanári pályá­ra - mesélte Orosz László, aki­nek '56-os szerepvállalása mi­att kellett leghosszabb ideig megválnia a katedrától. A For­radalmi Bizottság tagja volt, s a forradalom szellemi előkészíté­sének vádjával 8 hónap előze­tes letartóztatás után felfüg­gesztett börtönbüntetést ka­pott. Három évvel később ke­rülhetett vissza a Katona József Gimnáziumba, egyelőre mint iskolai könyvtáros, s a könyvtár csendjét kihasználva elkészí­tette a Bánk bán kritikai kiadá­sát, amely máig hivatkozási alap. Amikor arról kérdezik, mi volt tanárként a legfőbb mód­szere, az ötletszerűséget említi.- Mindig arra figyeltem, hogy figyelnek-e rám a hallga­tóim. Ha két párhuzamos osz­tályban tanítottam ugyanazt a tananyagot, két teljesen külön­böző óra lett belőle. Óravázla­tom sosem volt, hiszen nem tudhattam előre, hogy aznap éppen mivel sikerül felkelte­nem diákjaim érdeklődését. Befogadó város - így jelle­mezte Kecskemétet Buda Fe­renc a beszélgetésen.- A bőrömön, a pórusaimban éreztem, hogy jó helyre kerül­tem - idézte fel a debreceni születésű költő, aki azt követő­en került Kecskemétre, hogy három verse miatt börtönbe ke­rült 1957-ben. - Heltai Nándor hívó szavára jöttünk, feleségem akkor várta második gyerme­künket. Nagy családot szeret­tünk volna, s ez hála Istennek sikerült is. A gyerekek többsé­ge már itt született, ami erős szállal köt ide bennünket. Mint ahogy az is, ha az ember vala­hova tartozónak érezheti ma­gát. Esetemben ez a hely egy műhely, úgy hívják: Forrás. ■ Cifrapalota Weöres Sándor. Karafiáth Orsolya, Tolnai Ottó és Buda Fe­renc versei is megihlették az idei Kortárs Költészet - Kortárs Grafika Biennálé résztvevőit, akiknek műveiből a Cifrapalotában látható kiállítás. 1995-ben nyílt meg a kortárs költészetet és grafikát egybefogó kiállítás Kecskeméten. A biennálé az irodalom és a képzőművészet közös kapcso­lódási pontjait hivatott bemutatni. A tárlaton szereplő művek nem első­sorban illusztrációk, hanem a kortárs költők örök érvényű gondolatainak a vizuális műfajban való újrateremtései. Öveges László és Király László György közös kiállítása a kulturális központban látható

Next

/
Oldalképek
Tartalom