Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-15 / 267. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. NOVEMBER 15., KEDD 5 KULTÚRA Szenvedélyes fotográfusok pillanat Séta Öveges Lászlóval és Király László Györggyel Tervrajzok és fotók mutatják be az ismert építész életművét POZSONY ÉS BUDAPEST UTÁN Kecskeméten is kiállítják a Hoepfher Guido építész munkásságát bemutató anyagot. A helyszín a Katona József Könyvtár, ahol ma 16 órakor Hadik András művészettörténész ajánlja az érdeklődők figyelmébe a tárlatot. A tervrajzokból és fotókból álló kiállítás nem csak építészeknek, hanem a művészettörténet, illetve épített öröki ségünk iránt érdeklődőknek is sok érdekességgel szolgál. Hoepfner Guido Kornél építész 1868. augusztus 23-án született Szepesváralján. A lőcsei reáliskola elvégzése után egyetemi tanulmányait 1886-ban a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karán kezdte. Egy év után átlépett az építészeti karra, ahol 1891-ben fejezte be tanulmányait. A századforduló táján Hoepfner Hauszmann Alajos műtermében dolgozott a budai királyi vár átépítési és bővítési tervein. Ezért a munkájáért kapta meg Ferenc Józseftől a Ferenc József- rend lovagkeresztjét. Idősebb éveiben Budapesten reprezentatív funkciókat látott el, majd 1932-től a magyar parlament felsőházi tagja lett. 1945. február 26-án, a második világháború utolsó napjaiban, Budapesten hunyt el. Hoepfner a késői historizmusból kiindulva később különböző alkalmakkor szecessziós, ill. funkcionalista épületeket is tervezett. Korai tervei széles stílusrepertoárról tanúskodnak - a neogótikától (szabadkai Szent Rókus templom, 1893-1896) egészen a neobarokkig (színháztervek, 1896; Vigadó, Igló, 1898; budai várépületek). ■ Mesehangverseny Hamupipőkével a tükörteremben hamupipőke története elevenedik meg a Tükörtermi mese- hangverseny-sorozat következő előadásán a Kecskeméti Ifjúsági Otthonban november 19-én. Perrault meséje összefonódik Mozart, Beethoven, Brahms dalaival. Az előadás után a gyerekek mézeskalácsot díszíthetnek Hamupipőke konyhájában. ■ Öveges László őszamár- distaként a Balaton-part- ra hív hajnali sétára, míg Király László György azt meséli el, hogyan találkozott Mondriannal egy kecskeméti asztalosműhelyben. Az alkotópáros fotóiból a Kecskeméti Kulturális Központban nyílt közös kiállítás. Rákász Judit Öveges László (1957) Pro Architectura-díjas építész, 1985- 91 között, illetve 2009 óta Kecskemét főépítésze. Csütörtökön nyílt kiállításának címe: a Part.- Miért a Balatonnál kötünk ki? - kérdeztük Öveges Lászlótól.- Második otthonomba invitálom a kiállítás nézőit. 42 éve járom a Balaton partját, s most abba a titkos világba csábítom ma- gamfnal a látogatókat, amely akkor tárul az ember elé, amikor még a sziklák is csak ébredeznek. A hajnali fényben a szürke kőtömbökből némán dobbanó kőszív sziluettje bontakozik ki, Nefertiti levágott feje sikolt igazságért, miközben ezer éve lesben álló harcsa veti magát zsákmánya után. Itt a vándort Tihany köszönti reggelenként, s a víz színére ismeretlen kéz húz ecsetvonásokat, ahogy azt Otthon című képemen is felfedezheti a figyelmes szemlélő.- A lüktető városból kiszabaduló építész lelkesedése?- A lelkesedés valós: 42 év után is imádok belefeküdni a harmatos fűbe, és megfeledkezni mindenről. Őrületesen tud az ember kinézni egy-egy ilyen hajnali túra után, főként, ha a Balaton hűs hullámai között köt ki a fotós, mint arra volt is már példa.- Az elmúlt években főként épületekről készített fotói váltak ismertté. Másfelé fordult az érdeklődése, vagy megfér a két téma egymás mellett?- Az épületekről készített fotóim sem voltak klasszikus értölemben vett épületfotók. Nem az épületet akarták bemutatni, hanem egy-egy új világot, új rendet igyekeztek létrehozni. A Balaton fotós szempontból is régi szerelem, más kérdés, hogy ösztönös figura vagyok: nem tervezek, nem találom ki előre a témát, hanem csak lemegyek a partra, és hagyom magam. A titok, hogy közel kell menni: le a sziklák közé, be a nádasba, mert ezek az ecsetvonások csak akkor válnak láthatóvá, ha megengedjük magunknak a luxust, hogy egy-két órára lelassuljon az életünk. Király László György (1956) 2002 és 2005 között az APEH elnöke, jelenleg egyéni adótanács- adóként dolgozik. Kiállításának címe: Mondrian az asztalosüzemben.- Milyen utalásokat tartalmaz a cím? - kérdeztük Király László Györgytől.- A 20. százád első felében fordulatot hozott a képzőművészetben a konkréttól való elszakadás. Ennek egyik élharcosa volt Piet Mondrian, a geometrikus absztrakció képviselője, akinek érett stílusát négyszögű síkokból komponált képei jellemzik. A tárlat címe egyrészt utal a Mondrian által képviselt látásmódra, amennyiben ezek a fotók is kockákból, négyzetekből, többé-kevésbé merőleges vonalakból állnak össze. Az én esetemben azonban nem absztrakt képekről van szó, sokkal inkább riportfotókról, hiszen semmit sem változtattam meg abból, amit az asztalosüzemben láttam. A képek témáját a falnak támasztott bútorlapok egymáshoz viszonyított négyzetes struktúrája adja. Amit én adtam hozzá, az egyfajta szemlélet, szerkesztés, mellyel azt szeretném bizonyítani, hogy az absztrakt a létező dolgok egyfajta látásmódja.- Miért éppen egy asztalosműhelyt választott színhelyként?- Nem választottam, inkább rámtalált, megszólított. Ott jártam, és megláttam a különleges szín- és formavilágot. Az asztalosműhely dolgozói megígérték, hogy megnézik a kiállítást, és él bennem a hiú remény, hogy a fotókat látva, az eddig unalmasnak, sivárnak gondolt környezetük egyfajta játékká, saját művészi ambíciójuk kiteljesítőivé válhat számukra.- Miért fontosak a képeken megőrzött hibák - árcímke a bútorlapon, repedezett sarkak, poros felületek?- Mert éppen ezek a hibák mutatják meg, hogy az első ránézésre absztraktnak gondolt fotók nagyon is valóságosak. A poros bútorlap, az ott „felejtett” árcímke része a bennünket körülvevő valóságnak. Az elmúlt időszakban készült munkáim egyik vonulata - például a homokbányái sorozat - a létező dolgok egyfajta elvontságban való megmutatását tűzi ki célként. A valóságos dolgokat rögzítettem, de emögött ott rejtőzik, a késztetés, hogy keressem a világunkat felépítő alapvető rendet és strukturáltságot. Hétköznapi kérdések, tudományos válaszok A GENETIKA TUDOMÁNYÁNAK a mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról, az adózás igazságosságáról, illetve a közlekedési eszközök fejlődéséről hallgathatnak meg elődást mindazok, akik november 24-én ellátogatnak Kecskemétre, a Tudomány és Technika Házába. A TIT helyi csoportjának a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvénye 14 órakor kezdődik. Előadók: dr. Falus András akadémikus, dr. Palkovics László egyetemi tanár és dr. Király László György egyetemi docens, az APEH korábbi elnöke. ■ Kitüntetések, egyenruhák, fegyverek HADTÖRTÉNETI GYŰJTŐKET várnak november 19-én, az immár 16. alkalommal megrendezett Hírős Military Gyűjtőtalálkozóra. A Tiszti Klubban megtartott eseményre többek között hatástalanított fegyverekkel, egyenruhákkal, kitüntetésekkel és fényképekkel készülnek a résztvevők. A gyűjtők mellett a magyar hadtörténet iránt érdeklődők is sok érdekességre akadhatnak a rendezvényen. A börze szombat reggel 8 órakor nyit. ■ A MÜPfl-ban vendégeskednek a cirókások FONTOS VENDÉGSZEREPLÉSEK előtt áll a Ciróka Bábszínház társulata. A kékruhás kislány története című előadás a Művészetek Palotájába kapott meghívást, ahol november 19-én, szombaton láthatja a közönség a Picasso festmények ihlette, szabad asszociációkra épülő előadást. Okker és Türkiz meséje, valamint az Al- mafácska című babaelőadások is bemutatkozhatnak Budapesten a következő napokban. Előbbi csütörtökön a Vigyázó Sándor Művelődési Központban, az Al- mafácska pedig november 21-én a Klebelsberg Kultúrkúriában vendégeskedik. ■ A megnyitón a Penge Benge zenélt Legendás személyiségek meséltek irodalom Orosz László és Buda Ferenc pályájáról, kecskeméti kötődéséről Katona József születésnapján a kecskeméti kulturális élet két legendás alakja mesélt pályájáról, kecskeméti kötődéséről a Katona József Könyvtárban. A 86 éves Orosz Lászlóval és a 75. születésnapján éppen csak túl lévő Buda Ferenccel péntek este Fűzi László, a Forrás főszerkesztője beszélgetett. Aki személyes kötődésű anekdotát is megosztott a nagyszámú egybegyűltekkel. A történet a Szegedi Egyetemre vitte a hallgatókat, ahol az egyetem elvégzése után Kecskemétre költöző Fűzi László azt a jó tanácsot kapta Grezsa Ferenc (szintén legendás) irodalomtörténésztől, hogy Orosz Lászlóval mindenképpen ismerkedjen meg. Ugyanis ő Magyarország legjobb magyartanára.- Amikor pályát kellett választanom, nem volt kétséges, hogy tanár kell legyek. Szerettem tanítani, és örülök neki, hogy újra meg újra sikerült visszakerülnöm a tanári pályára - mesélte Orosz László, akinek '56-os szerepvállalása miatt kellett leghosszabb ideig megválnia a katedrától. A Forradalmi Bizottság tagja volt, s a forradalom szellemi előkészítésének vádjával 8 hónap előzetes letartóztatás után felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Három évvel később kerülhetett vissza a Katona József Gimnáziumba, egyelőre mint iskolai könyvtáros, s a könyvtár csendjét kihasználva elkészítette a Bánk bán kritikai kiadását, amely máig hivatkozási alap. Amikor arról kérdezik, mi volt tanárként a legfőbb módszere, az ötletszerűséget említi.- Mindig arra figyeltem, hogy figyelnek-e rám a hallgatóim. Ha két párhuzamos osztályban tanítottam ugyanazt a tananyagot, két teljesen különböző óra lett belőle. Óravázlatom sosem volt, hiszen nem tudhattam előre, hogy aznap éppen mivel sikerül felkeltenem diákjaim érdeklődését. Befogadó város - így jellemezte Kecskemétet Buda Ferenc a beszélgetésen.- A bőrömön, a pórusaimban éreztem, hogy jó helyre kerültem - idézte fel a debreceni születésű költő, aki azt követően került Kecskemétre, hogy három verse miatt börtönbe került 1957-ben. - Heltai Nándor hívó szavára jöttünk, feleségem akkor várta második gyermekünket. Nagy családot szerettünk volna, s ez hála Istennek sikerült is. A gyerekek többsége már itt született, ami erős szállal köt ide bennünket. Mint ahogy az is, ha az ember valahova tartozónak érezheti magát. Esetemben ez a hely egy műhely, úgy hívják: Forrás. ■ Cifrapalota Weöres Sándor. Karafiáth Orsolya, Tolnai Ottó és Buda Ferenc versei is megihlették az idei Kortárs Költészet - Kortárs Grafika Biennálé résztvevőit, akiknek műveiből a Cifrapalotában látható kiállítás. 1995-ben nyílt meg a kortárs költészetet és grafikát egybefogó kiállítás Kecskeméten. A biennálé az irodalom és a képzőművészet közös kapcsolódási pontjait hivatott bemutatni. A tárlaton szereplő művek nem elsősorban illusztrációk, hanem a kortárs költők örök érvényű gondolatainak a vizuális műfajban való újrateremtései. Öveges László és Király László György közös kiállítása a kulturális központban látható
