Petőfi Népe, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-10 / 263. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK 11 SZÍNHÁZ A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ ÉS A KLEBELSBERG KULTÚRKÚRIA KÖZÖS PRODUKCIÓJA TORMAY CÉCILE: A RÉGI HÁZ Színpadra alkalmazta: Deres Péter Családregény János Hubert __...........................................Dunai Tamás An na..................................................................Zeck Juli Il ley Tamás .................................................Csémy Balázs Füger Ottó.....................................’....................Pál Attila Ti ni mamzel ......................................................Réti Erika Ifj. Ulwing Kristóf..........Pörögi Ádám e. h. Teva ösztöndíjas Ho sszú Zsófi ......................................................Téby Zita Walter Ádám, zenész ...................................Farkas Ádám A l ány..........................................................Varga Zsanna Ze nészek .............................Bognár Brigitta, Madarász Éva Díszlettervező: Mira János Jelmeztervező: Velich Rita Zeneszerző: Horváth Károly Dramaturg: Németh Virág Ügyelő: Horváth Ferenc Súgó: Arató Andrea Rendezőasszisztens: Frigyesi Tünde Rendező: Cseke Péter Támogató: Klebelsberg-emléktársaság A régi ház, az Ulwing család otthona több generáci­ót látott már felnőni. Itt élt Anna nagyapja, majd az apja is a családjával. A régi házban él Anna is, aki is­meri a ház minden titkát. A házét, mely túléli a viha­ros történelmi időket, a háborút, az építést és a köl­tekezést, a nélkülözést, a tűzvészt és az újjáépítést, hogy aztán egy nagy szerelem bizonyságául merül­jön feledésbe - vagy maradjon fent mindörökre. A ház és a család története egyértelműen összefonó­dik, miközben telik az idő, az óra jár és tiktakol, a ház falait pedig titkos, ki nem mondott, meg nem élt sze­relmek mállasztják. A felszínen a vagyon megszer­zése, megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, elhallgatott mondatok, súlyos titkok nyomják a férfiak lelkét. A zűrzavarban azonban ott áü Anna: az asszony odaadó hűsége és szeretete ad reményt a fennmaradásra. Tormay Cécile regénye önéletrajzi ihletésű, mintájá­ul a Fürdő utca 4. számú ház szolgált, melyet Tüköry Hermin kapott hozományul apjától. Itt élt a Tormay család is 1873-tól 1905-ig, itt született Tormay Cécile. A Tüköry-bérház helyén ma a Belügyminisztérium épülete áll, mely eredetileg Pesti Magyar Kereskedel­mi Bank Székháza volt. A számos díjjal kitüntetett, ám az 1945 után betiltott művet csak a kilencvenes években ismerhették meg az olvasók. A szerzőnő újrafelfedezéséhez bizonyára nagyban hozzájárul szenvedélyes, ám mégis realis­ta stílusa, a női (és a férfi-) lélek ismerete, prózájá­nak egyszerű szépsége. Bemutató: 2011. november 10-én, este 7 órakor a Kelemen László Kamaraszínházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom