Petőfi Népe, 2011. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-05 / 233. szám

■■ m *­GYERMEKVILÁG ■MMMKI: MiXBBM Mfl Közel 100 000 forintos nyeremény! r KVÍZ MIT TALÁLT A PHOENIX ŰR­SZONDA A MARS FELSZÍNÉN? A) Zöld fejű, nyolcsíiemű marslakókat B) Kopár, kietlen, sziklás­köves sivatago t C) Érintetlen, pál mafás tengerpartokat Válaszolj a kérdésünkre és nyerd meg a 100 állomás, 100 kaland teljes k önyvsorozatot és az 50 000 Ft é rtékű Sodexo vá­sárlási utatvá nyt. MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény- szelvényt 2. Vágd ki r i jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 különböző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd for; egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-M Kj l Ügyfélszolgálat 1122 1 hidapest, Városmajor utca 11. „A nyere ményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hí jgy az itt megadott adataimat az Axel Springe r magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó táv saságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásija vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, neszemre előfizetési akcióról, promóciókról és di i-ektmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.’ ’ A játék szervezője az Axel Springer Ma- gya' fország Kft. A játék időtartama: 2011. szep- terr iber 19.-2011. október 8. A nyereményszel- vér íyek beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegy­ző j jelenlétében, a Szervező székhelyén (1122 F íudapest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson min­den határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül 6 db különböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megta­lálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon, kérdés esetén kér­jük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06/40-510- 510-es telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon érte­sítjük. A nyereményadót a Kiadó fizeti. A sze­mélyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelé­se a személyes adatok védelméről és a közérde­kű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a kutatás és a közvetlen üzlet- szerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok ke­zeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bár­mikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, vala­mint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlé­sét az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer Budapest Kiadói Kft., 1122 Budapest, Városmajor u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli sze­mély esetén az adattároláshoz a gondviselő hoz­zájárulása szükséges. Is g O 2 m 0 > 1 I CL cr CD o: cr CD É co cn CS3 W cr & » aT. □ o □ A legkönnyebb munkahely világűr A Nemzetközi Űrállomásról a Földet kutatják az űrhajósok Száz méter hosszú lesz, ha elkészül a Nemzetközi Űrállomás, amely már ma is az űrhajósok munkahe­lye. Ők onnan a Földet kémlelik, közben pedig űrszondák pásztázzák Naprendszerünket és a távoli égitesteket. A sikeres űrrepüléseket követő­en olyan űrállomásokat hoztak létre, ahol az űrhajósok és kuta­tók már hosszabb időt eltölthet­nek. Ezeket a nagyméretű űrott­honokat részegységenként jut­tatják fel, és az űrben szerelik össze. Alacsony Föld körüli pá­lyán, körülbelül 350-400 kilomé­teres magasságban keringenek, és nincs önálló meghajtóegysé­gük, csupán kisebb iránymódo­sításokat lehet végrehajtani ve­lük. A fedélzeten többek között biológiai és csillagászati kutatá­sok folynak. Az első űrállomást a Szovjet­unió állította pályára 1971-ben. A Szaljut-program keretében fel­juttatott hét objektum döntően katonai feladatokat látott el, az első modern, modulokból álló űrállomás, a Mir (jelentése: bé­ke) viszont már tudományos ku­tatásokra is alkalmas volt. Ez volt az első laboratórium a világ­űrben. Mai utódja, a Nemzetkö­zi Űrállomás moduljai révén bő­víthető és több dokkolóegység­gel rendelkezik. A Nemzetközi Űrállomás mint­egy másfél óra alatt tesz meg egy kört a Föld körül. Karbantar­tásáról és az ellátmány oda- szállításáról elsősorban az amerikai és az orosz űrha­jók gondoskodnak. Fedél­zetén állandóan legalább kéttagú személyzet tartózko­dik, jelenleg összesen három fő befogadására alkalmas. Első mo­dulját 1998-ban indították el Baj- konurból, és azóta is folyamatos bővítés alatt áll. Az elképzelések szerint a kész űrállomás tömege több mint 400 tonna lesz, teljes hossza pedig meghaladja a 100 métert, fedélzetén hat fő dolgoz­hat majd. Az űrben nem egyszerű az élet. A súlytalanságban az asztro­nauták „ég és föld között” lebeg­nek. Mivel itt nincs lent és fent, az űrhajó padlóját és plafonját más színűre festve segítik az űr­hajósok tájékozódását. Nemcsak a hálózsákokat rögzítik, amikor nyugovóra térnek, de a WC-ben is gondosan leszíjazzák magu­kat, és ha véletlenül kiöntik a te­jet, jöhet a fogócska, hogy össze- gyűjtsék a lebegő golyócskákat. A megpróbáltatások dacára a re­korder szovjet űrhajós több mint egy évet, 440 napot töltött a Mir űrállomás fedélzetén. Űrruhában az űrhajósok ki­merészkedhetnek a világűrbe, és elvégezhetik a javítási, kar­bantartási munkákat a műhol­dakon, űrállomásokon. Elsőként a szovjet Alekszej Leonov tett űr­sétát- 12 percet töltött a világűr­ben. A bekötött sétánál köldök- zsinór kapcsolja az asztronautát a járműhöz, a bekötetlennél oxi­génpalackot visz magával. A leg­nagyobb veszedelmet az űrsze­mét vagy a mikrometeorok je­lentik. A hatalmas sebesség mi­att egy parányi részecske is ko­moly baj forrása lehet: a szkafander kiszakadása azonna­li halálhoz vezet. A hatalmas távolságok miatt ember eddig még csak a hoz­zánk legközelebbi Holdra jutott el, de a szondák, a személyzet nélküli űreszközök már a teljes Naprendszert feltérképezték. A segítségükkel távoli égitesteket is tanulmányozhatunk. A szon­dák anyagmintát hoznak ma­gukkal a Földre, méréseket és kísérleteket végeznek, felvétele­ket készítenek. Felszerelésük kamerából, a légkört vizsgáló színképelemzőből és fényérzé­kelőből, hőmérsékletet megha­tározó infravörössugárzás-mé- rőből és a kőzeteket tanulmá­nyozó radarból áll. A kutatások legfontosabb célpontja a Mars, a Nap és a Hold. A Phoenix névre keresztelt szonda 2007-ben vá­gott neki a tíz hónapos útnak a Mars felé. A 2008. május 26-i szerencsés leszállást követően kis árkot ásott a marsi talajba, víz jelenlétére utaló nyomokat keresve. A NASA és az ESA kö­zös programjának keretében a Napot vizsgáló Ulysses harmad­szor repült el csillagunk pólu­sai felett, az amerikai STEREO szondapáros pedig két pontból nézve háromdimenziós fényké­pet készített róla. A Hold körül keringő Clementine valószínű­leg meteoritokból származó fa­gyott vizet fedezett fel az egyik póluson. Régóta izgatja az emberek fan­táziáját, hogy élnek-e a Marson Mars-lakók, hiszen ez a Földhöz leginkább hasonló bolygó. Az ál­modozásnak a Viking-1 és -2 szonda vetett véget: igazolták, hogy a Mars felszíne sivár és élettelen. ÍOO állomás, 100 kaland A Gulliver kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv- sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. %■ Nem fogod elhinni! A Galileo szonda légköri egysége a Jupiter hihetetlenül sűrű és vastag atmoszférájá­ba belépve csaknem egyórá­nyi adatot gyűjtött az „időjárásról”, majd túlmelege­dett, és elolvadt a rendkívül forró légkörben. MESE A prücsök krajcárkája EGYSZER VOLT, HOL NEM VOLT, volt a világon egy kis prü­csök. Ez a kis prücsök mit gondolt, mit nem magában, elég az, hogy kiugrott a ke­mence háta mögül, s elin­dult világot látni. MENT, MENDEGÉLT a kis prü- csök, hegyeken-völgyeken átal, erdőkön-mezőkön ke­resztül, s egyszer csak meg­áll, néz, néz, csodálkozik: va­lami fényeskét látott a földön.- Ugyan mi lehet az a fé­nyeske? - kérdezi magában. JOBBAN MEGNÉZI, fel ÍS VeSZÍ, tél-tál megvizsgálja, s nagyot kiált a kis prücsök- Hiszen ez krajcárka! Az ám, csakugyan krajcárka volt. HEJ, URAM, TEREMTŐM, Örült a kis prücsök, de hogy örült. Tovább ugrált, szökdécselt nagy vígan, s folyton azt cirpegte:- Csak van, akinek van, csak van, akinek van! bezzeg hogy van, akinek van, s nincs, akinek nincs. Ez már aztán szent igazság, ugye, gyerekek? no, hanem A jókedve hamar búra fordult. Éppen jött az úton vele szemben egy obsi­tos katona. Ez meglátta a kis prücsöknél a fényes krajcárkát, s gondolta ma­gában: „Ugyan minek a prü- csökneka pénz?” no, ebben szent igaza volt az obsitosnak! HIRTELEN LEHAJOLT a földre, nyakon csípte a kicsi prücs- köt, s elvette tőle a fényes krajcárkát. hej, de elszomorodott erre a kis prücsök! Nem is ment tovább, nagy bújában-bána- tában visszafordult, s meg sem állott hazáig. s AMINT MENT, mendegélt ha­zafelé, folyton azt ciripelte:- Csak így bánnak a sze­génnyel, csak így bánnak a szegénnyel! így bizony! (Magyar népmese) Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs! Badacsonyi rózsafán két szál vessző. Szőtték, fonták, összeroppantották. Rop, rop, rop! Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk, kispajtás! Ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le a földre! Mérleg vagyok, billegek, két kezembe súlyt teszek. Óra vagyok, ketyegek, óvodába sietek. Süti, süti pogácsát, apának, anyának. Tejbe-vajba apának, édes mézbe anyának, sáríba-vízbe babának. Tapsi, kacsó, tapsi, ennivalót adj ki, ludaknak, récéknek, apró kiscsibéknek. Süssünk, süssünk pogácsát, ide veled, lisztes zsák! Hol a tojás, meg a vaj? Tejfelünk sincs, az a baj! A kemence meleg már, belévetjük ugye már?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom