Petőfi Népe, 2011. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-21 / 247. szám

2011. OKTÓBER 21, PÉNTEK 7 GAZDASÁG Hajszálra kerültünk a bóvli minősítéstől besorolás Egy IMF-megállapodás megmenthetné hazánk befektetői megítélését A 2012-es költségvetési törvényjavaslat értékelése (egyenlegek a GDP százalékában) Törvényi MNB- elöirányzat előrejelzés Központi alrendszer-2,0-2,8-0,9 Önkormányzatok egyenlege-0,5 0,3 0,2 Az államháztartás pénzforgalmi (GFS) egyenlege-2,5-3,1-0,7 GFS-ESA különbözet* 0 0,1 0,1 A kormányzati szektor ESA-egyenlege-2,5-3,1-0,6 * Korrekció az eredményszemléletű egyenleghez. FORRÁS: MNB Néhány befektető már tényként kezeli, hogy nem befektetésre ajánlott kate­góriába kerül Magyaror­szág hitelbesorolása. Az azonnali hatások nem len­nének drámaiak, de a fo- rint-euró árfolyam akár 335-ig is elmehet. Benke Dávid A devizahitelesek kedvezményes végtörlesztési lehetősége is érv­ként szerepelhet a magyar hitelbe­sorolás meghatározásakor - fi­gyelmeztettek a TakarékBank elemzői egy háttérbeszélgetésen. A CDS-felárunk eleve rosszabb ka­tegóriát indokolna számunkra - mutattak rá. Húsz százalék körü­li végtörlesztési aránynál a banki tőke egy százalékára rúgó veszte­ség érheti a bankszektort, ami je­lentősen növeli a pénzügyi kocká­zatot. A Standard & Poor’s és a Moody’s jelenleg a leminősítés le­hetőségére utaló negatív kilátást tart érvényben Magyarországra, és mindkét hitelminősítő a hetek­ben vizsgálja felül Magyarország adósbesorolását. A TakarékBank elemzői rámu­tattak: Európában Ukrajna után Magyarországnak a legmaga­sabb a kockázati felára. A minő­sítési rendszerben rossz fényt vet ránk a fizetési kultúra szempont­jából a végtörlesztési törvény. Rá­adásul ezzel kapcsolatban nehe­zen elképzelhető, hogy az Európai Unió ne a bankoknak ad­na majd igazat a várható jogvitá­ban - vélekedik Ádám Zoltán elemzési osztályvezető. Egy esetleges leminősítésnek valószínűleg nem lenne draszti­kus azonnali hatása - vázolta a ki­látásokat Gárgyán Eszter, a Citi­bank budapesti elemzője. Általá­ban nem is egyetlen minősítő be­sorolását veszik alapul a befekte­tési házak a portfolió összeállításá­nál, ez pedig tompítaná a rövid tá­vú reakciókat. Az azonban min­denképpen aggasztó, hogy a magánnyugdíjpénztárak kiesésé­vel nincs számottevő belső keres­let a magyar állampapírokra. Kérdéses egy feltételezett lemi­nősítés forintpiaci hatása azért is, mert nem lehet tudni, hol húzná be a féket az MNB - mondta el la­punknak Gárgyán Eszter, aki sze­' rint a forint eddigi gyengülésébe még nem igazán áraződott be ez a lehetőség. Többnyire együtt gyen­gült a többi régiós devizával a ha­zai fizetőeszköz. A Citibank lon­doni stratégái ugyanakkor igen borúlátók: tényként kezelik a le- minősítést, így szerintük 335-ig is elmehet az euró forintárfolyama. Rendkívüli kamatemelést azon­ban a legtöbb elemző nem vár a jegybanktól. Most ugyanis gyöke­resen eltér a gazdaság helyzete a 2008. őszitől. Akkor sokkal job­ban rá volt utalva a külső finanszí­rozásra az államháztartás, most viszont - főleg a gyenge fogyasz­tás és beruházás miatt - jelentős külső többlete van a gazdaságnak. A kivételek közé tartozik Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemzője, aki koráb­ban a 295-300 forintos eurósávot tartotta kamatemelési küszöbnek. A szakértő szerint azonban a de­vizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó kormányintézke­dések nyomán ez a küszöb most már közelebb lehet a 320-325 fo­rintos árfolyamsávhoz. Az adósság megújításában in­kább hosszabb távon lenne szükség a külföldi szereplőkre, ehhez elengedhetetlen egy olyan hiteles makropálya, amely az adósságállomány csökkenését képes lenne garan­tálni. A 2012-ben hatályba lépő alaptörvény is előírja ezt, s az MNB elemzői szerint ennek ele­get is tesz a 2012-es költségveté­si törvénytervezet: 78,5 száza­lékról 77,5-re csökkenhet le - áll a jegybank elemzésében. A fenntartható pályához fontos a költségvetési egyensúly is, az MNB értékelése szerint pedig - amennyiben a tartalékok nagy részét befagyasztja a kormány - tartható lesz a 2,5 százalékos hiánycél jövőre. A büdzsé tervezéséről azonban így is lesújtó véleményt alkottak a jegybanki elemzők, egyikük sze­rint példátlan volt az utóbbi idő­szakban, hogy a költségvetési tör­vényjavaslat benyújtásakor még nem állnak rendelkezésre az adó- jogszabályok. Azt a szaktárca csak két nappal a büdzsét követő­en nyújtotta be az országgyűlés elé. Néhány adóbevétel pedig ugyanúgy túl van tervezve, mint a korábbi években - hívták fel a figyelmet HIRDETÉS Pénzéből bármi lehet... « M Mi segítünk, hogy elérje! EHM 9,35%* ^QUyESTOR Kamatadó nélkül* Modern Megtakarítási Formák Kecskemét, Dobó krt. 13. H (76) 416-504 • www.mmf.hu ‘A kedvezményes hozam csak a 2011.10.03. napjától Tartós Befektetési Számlára helyezett QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Kft által kibocsátott QFF160113A1 Kötvény vonatkozásá­ban érvényes A Kötvényprogram PSZÁF engedélyezési száma: KE-lll-383/2011. A Kibocsátó felhívja a befektetők figyelmét, hogy a kötvény forgalomba hozatala a szokásostól eltérő kockázatú. Jelen reklámcélú tájékoztatás nem minősül nyilvános ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak, és nem helyettesíti a Kibocsátásról és a Kötvényprogramról szóló Alaptájókoztató és Végleges Feltételek a részletes terméktájékoztatók, továbbá az ügyfelek általános MIFID tájékoztatását biztosító dokumentumok együttes megismerését, amelyek megtekinthetőek a Kibocsátó és a Forgalmazó székhelyén és a forgalmazási helyeken, valamint www.qcsoport.hu oldalon a MIFID ügyfél-tájékoztatók és a közzétételek között. *'Kamatadó mentesség csak TBSZ számlán elhelyezett eszközök esetében értelmezendő. Jelen reklámcélú tájékoztatás nem teljes körű, ezért figyelmesen tanulmányozza át a mindenkor hatályos MMH^MMrtMHMjMMÉMzabéiyzatot. Szja törvényt, valamint a vonatkozó Uzletszal I pénzügyek \c. befektetések Futazás telekom www.qcsoport.hu nav A behajtás szigorításával bejöhet a 40 milliárdos többlet forgalmi adó A mezőgazdasági csalások okozták a fő problémát az áfabevételeknél. A végrehajtás is pörgősebb lesz Ebben az évben már egészen biztosan nem szed be az adóha­tóság 40 milliárd forintnyi plusz­áfát az ellenőrzésekkel - lénye­gében így fordítható le a NAV vá­lasza, melyet a Világgazdaság ér­deklődésére küldött. Azt kérdez­tük, hol tartanak az ellenőrzé­sek, hány cégnél jártak, és mennyi bevétel várható az eddi­giek alapján. Az adóhatóság azt írta, hogy az ellenőrzéseket fő szabály szerint 90 napon belül kell le­zárniuk, amely a legnagyobb adózók esetében 120 nap, illet­ve indokolt esetben meg­hosszabbítható. Vagyis - a NAV szerint - feltett kérdéseink „ko­rainak tűnnek”, azokra még nem áll módjukban válaszolni­uk. Emlékeztetőül: Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszter szeptember elején Lo- vasberényben jelentette be, | hogy áfaügyi „hamisságok” s miatt 600 milliárd forint adó nem folyik be, és a NAV a „ha­tékonyabb adóbeszedésre való átállás keretében vállalta, hogy 40 milliárd forint többletáfát szed be az idén”. A 90 napos határidővel az azonnal elrendelt ellenőrzések is december első felében, zárul­nának le. Azt is írja a NAV, hogy a 40 milliárd pluszbevételt csak úgy tudják teljesíteni, hogy munkaerőt csoportosítanak át, illetve a hatékonyságot fokoz­zák - nem csak az ellenőrzés, hanem a végrehajtás során is. A hatóság válasza egybecseng az­zal, amit az adóhatóság ügyeit ismerő forrásaink állítanak, va­gyis hogy a NAV eleve nem el­lenőrzésekkel gondolta beszed­ni a pluszpénzt, hanem a behaj­tás szigorításával. Ennek eszkö­ze lehet a kisebb értékhatárra is elrendelt, esetlegesen azonnali inkasszó, a visszaigényelt áfa lehetőségek szerinti visszatar­tása, a gyorsabb árverezések. Ez persze azt is jelenti, hogy nem kizárólag az áfára koncent­rálna a hatóság, hanem minden adónemre vonatkozik a szigorí­tás. Kényszerintézkedésekkel nagyjából évi 300-350 milliárd forinthoz jut a NAV révén az ál­lam, ezt kellene tehát növelni 40 milliárddal. Eddig jó úton járnak: szeptemberig 233 milli­árdot szedtek be, 4,1 százalék­kal többet, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. Az adóhi­vatal válaszában is utal egyéb­ként arra, hogy az ellenőrzések mellett más eszközeikkel is hozzá tudnak jutni pluszbevé­telhez. Azt írják, egyre több köz­érdekű bejelentés érkezik hoz­zájuk, az ezek segítségével indí­tott ellenőrzések száma 4130 volt, csaknem 16 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A fel­tárt adókülönbözet még na­gyobb arányban nőtt: 2,2 milli- árdról 5,1 milliárdra. Úgy tud­juk, a 40 milliárdos összeg úgy merült fel a kormányzaton be­lül, hogy a mezőgazdasági ága­zatban az indokoltnál kevesebb áfa érkezik, és az eredeti tervek­ben ennek beszedését irányoz­ták elő év végéig. Orbán Viktor miniszterelnök egyébként éppen az ágazatban sejtett áfacsalások visszaszorításáért jelentette be szintén szep­temberben, hogy bevezetik az úgynevezett fordított áfafizetést a mezőgazdaságban. A csalások mértékét szakértők az olajsző­kítéséhez hasonlították. A legel­terjedtebb módszerek szerint csak papíron mozgott az áru, vagy pedig tucatnyi cégen ve­zették át. ■ VG II KtflcuAUia Ili Pluszáfa: nem az ellenőrzésben bíznak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom