Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-27 / 226. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. SZEPTEMBER 27., KEDD 5 KULTÚRA Liszt Ferenc - Hírhedett zenésze a világnak koncertsorozat liszt Ferenc születésének 200. évfordulója tiszteletére különleges hangverseny-sorozatot indít a Kecskeméti Ifjúsági Otthon. A Lengyel Intézettel közösen szervezett „Hírhedett zenésze a világnak” elenevezésű, három komolyzenei koncertből álló sorozathoz vetítések, felolvasások, táncbemutató és plakátverseny kapcsolódik. Az október 19-ei első hangverseny témája: Liszt gyermekévei, zenei pályájának indulása. A koncerthez kapcsolódva a budapesti Lengyel Intézet Chopin - Zene - Liszt nemzetközi plakátpályázatára érkezett munkákból nyílik kiállítás az intézményben. A második koncert nem egészen egy hónappal később, november 9-én lesz, ezen a vándoréveket mutatják be, Liszt barátai jutnak szerephez. Chopin, Schubert, Paganini művei hangzanak el. A harmadik korszakról november 30-án lesz szó, és ekkor nyílik kiállítás a zenetörténeti sorozat apropóján diákoknak Liszt Ferenc, a világpolgár címmel meghirdetett plakátkiállítás alkotásaiból. A hangversenyeken közreműködik a Chorhidea Kamarazenekar. ■ Design hét a nyugati végekről A nemzetközi Kerámia Stúdió is bekapcsolódik a 2011-es Design hét programsorozatába. Október 4-én a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében végzett hallgatóinak diplomamunkáiból nyílik kiállítás a stúdió budapesti galériájában. A Design heti kiállításon a formatervező, építész és grafikus BA, valamint a kifutó ötéves képzés eredményei láthatók. A soproni képzés erőssége, hogy az üveg és kerámia irányultságú formatervezők felkészítése a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban történik. A Design a nyugati végekről címet viselő tárlat jelentős részét képezik a kecskeméti stúdióval együttműködésben született, üvegből és kerámiából készült alkotások. ■ Prímásverseny A Felvidékről érkezett Pusko Márton nyerte meg az idei Kecskeméti Népzenei Találkozó prímásversenyét. A hét induló szombaton mérte össze tehetségét, tudását az Erdei Ferenc Kulturális Központ nagyszínpadán. A neves zsűri az egykori Gömör megyei Tornaiján született, 21 esztendős zenésznek ítélte az első díjat, a 800 ezer forint értékű mesterhegedűt. Pusko Márton hatévesen kezdett hegedülni a helyi zeneiskolában, első mestere a nyugdíjas zenetanár, prímás Ruszó Ádám volt. 14 éves korától Miskolcon tanult, többek között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában klasszikus hegedűt. A második helyet Nyitrai Tamás szerezte meg, a harmadik helyen Gelencsér János végzett. Az első díjazottnak járó nagy értékű mesterhegedűt a Magyar Állami Népi Együttes fergeteges, szombat esti főtéri fellépésén szólaltatta meg először a győztes. Pedagógusok töltötték meg a nézőteret színház Makranczi Zalán meztelen Don Carlosa is szóba került Közel ötven magyartanárt és drámapedagógust látnak vendégül a kecskeméti Katona józsef Színházban ma 17 órától. A Mű-Érték sorozat első elemző beszélgetését Réczei Tamás vezeti, témája a múlt hét szerdán bemutatott Bánk bán. A teátrum új kezdeményezésében részt vevő pedagógusok a lehető leghamarabb, már a főpróbán láthatják az új produkciókat. A látottakat pár nappal később kötetlen beszélgetésen dolgozhatják fel, szempontokat gyűjtve ahhoz, hogyan tehetik felső tagozatos és középiskolás diákjaik számára befogadhatóvá a színházban látottakat. Az első találkozó a Bánk bán főpróbája volt, melyen a pedagógusok megtöltötték a Ruszt Stúdió Színház nézőterét. Az előadást megelőző megbeszélésen a tanárok több kérdést is felvetettek, amelyek közül néhány nem szorosan az elő-Az alakuló megbeszélésen Cseke Péter részletek felolvasásával érzékeltette a Bánk bán eredeti szövege, valamint a kecskeméti teátrum felkérésére készített új „fordítás" közötti különbséget. adásokhoz, inkább a színházi viselkedés kultúrájához kapcsolódott.- Évekkel ezelőtt ifjúsági bérletet váltottunk tanítványaimmal, de az utolsó előadásra már el sem mentünk - panaszolta korábbi tapasztalatait az egyik hozzászóló. - A hangoskodás, a nevetgélés miatt alig lehetett figyelni arra, mi történik a színpadon. Egy másik résztvevőben a 2005-ös Don Carlos hagyott mély nyomot. Elsősorban is az a jelenet, amikor Makranczi Zalán bukkant fel a színen pőrére vetkőzve - az általános iskolásokból álló közönség nem kis meglepetésére. Cseke Péter minden résztvevőt megnyugtatott: az ifjúsági bérletet úgy állítják össze, hogy csak olyan előadások kerüljenek bele, amelyek az adott korosztály számára ajánlottak, nekik szólnak, értelmezhetők számukra, és valamilyen módon kapcsolódnak a tananyaghoz. ■ Közönségtalálkozó huszonhárom képzőművész részvételével kecskeméti művészek és barátaik 2011-ben készült alkotásaiból nyílt tárlat a Művész Kávézóban. A kiállításhoz rendhagyó rendezvény is kapcsolódik: október 6-án a tárlat szervezői beszélgetésre várnak minden érdeklődőt, amelyen huszonhárom kecskeméti művész is részt vesz - többek között Szappanos István, Walter Gábor, Bruncsák András, Gerle Margit, Harsányi Zsuzsanna. Ismerkedésre, beszélgetésre, találkozásra kiváló alkalom. A művészi csevej 18 órakor kezdődik a kávézóban. ■ Tűzzománcosok kiállítása Városföldön a tűzzománcművészek Magyar Társasága szervez csoportos kiállítást a Városföldi Klubkönyvtárban. A tárlatot ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a TMT elnöke nyitja meg október 4-én, ló órakor. A hónap végéig látható kiállításon megtekinthető lesz többek között Balanyi Károly, Báron László, Hollósy Katalin, Morelli Edit, Blaise Simon, Strohner József és Túri endre munkája. ■ Boróka álma: embermesék és verstörténetek ÍRÓ HÁZASPÁR tart könyvbemutatót szeptember 29-én Kecskeméten, a tanítóképző főiskolai karon. Vedres Ferenc és Vedres-Nagy Ibolya Boróka álma című kötete közös munka. Vedres-Nagy Ibolya „embermeséi” a hétköznapokban megtörtént eseményekről, emberi érzésekről, egyszerűbb és bonyolultabb párkapcsolatokról szólnak. A novellák hangulatát Vedres Ferenc látomásszerű verstörténetei teszik teljessé. A kötetet bemutató beszélgetés 9 óra 45 perckor kezdődik. ■ Monumentális városképek érseki litera-túra Ritkaságnak számító topográfiai sorozat „Balázsolás” az Utkaparóban Kiskőrös Irodalmi est a népszerű zenésszel Matthäus Merian (1593-1650) kiadó, nyomdász, metsző és rajzoló a városképek specialistája volt a maga korában. Merian különösen topográfiai műveiről, valamint magas színvonalú rézmetszet- és karctechnikával készült városképeiről ismert, melyek közül Kalocsán, az Érseki Könyvtárban is őriznek ritkaságszámba menő köteteket. A baseli református családból származó Merian előbb az üvegfestészet, majd a metszés mesterségét tanulta ki Zürichben és Baselben. Érdemes megfigyelni kémiai és politikai művekhez metszett illusztrációit is ebből az időből. Legkülönlegesebb műve még-A Theatrum Europaeum díszes címlapja is a monumentális huszonegy kötetes, általa elkezdett, és 1635-1738 között folyamatosan kiadott Theatrum Europaeum sorozata több mint száz városképet, alaprajzot és portrét tartalmaz. Máig nagy kultúrtörténeti jelentőségű szemléltető anyag a több mint kétezer térképpel és képpel ellátott, Németország, Franciaország és Itália városait bemutató Topographia sorozat, melynek ábrái természethű minták alapján készültek. A munka 1642-től Martin Zeiller szövegével kiegészítve jelent meg. Merian halála után fiai 1688-ig további harmincegy résszel bővítették a rendkívüli sorozatot. ■ Különleges élményben lehetett részük azoknak, akik ellátogattak a napokban Kiskőrösön a Közúti Szakgyűjtemény alatti kávéházba Szabó Balázs irodalmi estjére. Viszont árnyékra vetődtek azok a slágerfogyasztók, akik olyan koncertre számítottak, ahol sikítozni kell, odafigyelni azonban nem. Kecskeméti Szabó Balázs Band frontembere, Szabó Balázs egy bárszéken ülve, rövid idő alatt magával ragadta közönségét, dalaival érzéseket, hangulatokat szabadított fel, és megint bebizonyította: a népzene is tud populáris lenni, sőt eredetileg a népi a populáris... Érzelemhegyeket és -völgyeket járhatott Érzelemhegyek, -völgyek be a huszonévesekből álló társaság Szemlér Ferenc Viselj rám egy kicsit gondot! című versével, de Pilinszky János Jó hír és Gyász című műve is besétált a nyiladozó lelkekbe. Az est pikantériáját a vissza-visszatérő pajzán világú megzenésített verssorok adták, de Váci Mihály Nélküledje gyorsan visszarántotta a földre a gondolatban elkalandozókat. Szabó Balázs és közönsége a mély, lélekemelő számoktól rendre eljutott a feloldó könnyed dalokig. A funkos, dzsesszes, popos népzene hangzásvilága és a felcsendülő akkordok nyomán új világok elevenedtek meg az irodalmi esten. ■ Sz. B. Z.
