Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-27 / 226. szám

GYERMEKVILÁG Közel 100 000 forintos nyeremény! Ml VOLT MANCS, A MAGYAR MENTŐKUTYA LEGNAGYOBB HŐSTETTE? A) Elfogta a whiskys rablót B) Megtalált egy török kis­lányt a földrengés romjai alatt C) Kutyaszépségversenyt nyert Los Angelesben Válaszolj a kérdésünkre és nyerd meg a 100 állomás, 100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 000 Ft értékű Sodexo vá­sárlási utalványt. MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény­­szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 különböző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-M Kft. Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer-magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó társaságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, részemre előfizetési akcióról, promóciókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.” A játék szervezője az Axel Springer-Ma­­gyarország Kft. A játék időtartamaidon, szep­tember 19.-2011. október 8. A nyereményszel­vények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18.10 órakor, közjegyző jelenlétében a Szervező székhelyén (1122 Buda­pest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson minden határidőig beérkezett szabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül ó db kü­lönböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megta­lálható a megyei lap online elérhetőségén, a gyermekvilág aloldalon, kérdés esetén kér­jük, hívja ügyfélszolgáltunkat a 06/40-510- 510es telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon érte­sítjük. A nyereményadót a Kiadó fizeti. A sze­mélyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelé­se a személyes adatok védelméről és a közérde­kű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXII1. törvény és a kutatás és a közvetlen üzlet­­szerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok ke­zeléséről szóló 1995. évi CX1X. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bár­mikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, vala­mint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlé­sét az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. 1122 Budapest, Városmajor u. 11. Marketing- Osztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli sze­mély esetén az adattároláshoz a gondviselő hoz­zájárulása szükséges. Szimatot fog a hű barát kutyák A jó szaglás segít a nyomozásban, de katasztrófákban is Ember és kutya 12 ezer éve jó barátok, és a négy­lábúak hűen segítik a kétlábúakat, legyen szó katasztrófáról, betegség­ről, vadászatról vagy ép­pen nyomozásról. Amíg az egyik eb a szépségverse­nyek sztárja, addig a másik szol­gálati kutyaként gyűjti a láthatat­lan érmeket. A rendőrség, a vám­őrség és a hadsereg a modern technika világában sem nélkülöz­heti a szolgálati kutyákat: a nyomkövetés, a szökésben levő bűnözők üldözése nem menne nélkülük. A tetthelyen gyakran a nyomkereső kutyák kezdik a helyszínelést. Felkutatják a bizo­nyítékként szolgáló tárgyakat, a fegyverolaj vagy a lőpor szaga el­vezeti őket a gyilkos fegyverhez. Az első nyomkövető ebeket még a 19. század vége táján a belga rendőrség vetette be. Iga­zán akkor terelődött rájuk a fi­gyelem, amikor egy német nyomkereső kutya egy meggyil­kolt fiatal nő holtteste mellett ta­lált lábnyomból szimatot véve egyenesen a vasútállomásra ve­zette a rendőröket, és lecövekelt egy férfi előtt. A kutya láttán a tettes azonnal beismerő vallo­mást tett. Minden idők legered­ményesebb magyar rendőrku­tyája, Kántor hosszú szolgálata alatt több száz esetben megtalál­ta és azonosította az elkövetőt. A nyomozókutyát arra képzik ki, hogy csak egyetlen szaggal törődjön, s bármennyire vonzó illatokat érez, csak azt az egyet kövesse. A kutya agyába való­sággal bevésődik a keresett em­ber egyéni szaga, és ez a „látha­tatlan fonál" vezeti a rengeteg más, néha igen érdekes szag­nyom között. Amikor célhoz ér, határozottan azonosítja a szag gazdáját. Neki mindegy, hogy egy eltűnt kisgyereket vagy egy rablógyilkost kell megtalálnia, őt csak a kutatás izgalma és szen­vedélye hajtja. Nem fogod elhinni! A „terapeuta” ebek ki tudják nyitni az ajtót, felkapcsolják a villanyt, megkeresik a mobiltelefont, és hozzák gazdájuknak a papucsot. A magyar honvédség robbanóanyag­kereső kutyái Afganisztánban, a Kabuli nemzetközi repülőtéren vizsgálják az üzemanyag­szállítmányokat, a csomagokat, a reptéri épületeket, s még a környékbeli piacot is ellenőrzik. A robbanóanyag- és kábí­tószer-kereső kutyák kikép­zése az ebek játékosságára épül, eleinte a kedvenc ap­porttárgyukat kerestetik meg velük. Ezután találkoznak a szá­mukra addig ismeretlen anyagok­kal, s amikor megtalálják őket, az újra előkerülő apporttárgyuk a ju­talom. így mintegy összekapcso­lódik bennük a robbanó- vagy ká­bítószer szaga és a játékuk. Az ál­lat a már ismerős szagot megérez­­ve valójában az apporttárgyát sze­retné megszerezni. A kutyák leülve vagy fekve jelzik, ha rob­banószerre bukkannak. Nem ugatnak, és főleg nem kaparnak, nehogy felrobbanjon az, amire ráleltek. ^ Korunk pesti­se, a kábító­szer-fogyasz­tás százezrek halálát okozva járványszerűen terjed a vilá­gon. A „gyilkos por” forgalma­zása óriási üzlet, ezért valósá­gos háború dúl a nemzetközi bűnszervezetek és a hatóságok között. A drogcsempészek ré­mei, a kábítószer-kereső ku­tyák megérzik a hódító hatású szerek különös illatát, és kapa­rással vagy ugatással jelzik, ha találtak valamit. Keverhetik kávéval, tehetik halkonzervbe vagy csokoládés- dobozba, a négylábú rátalál az „anyagra”. A szagnyom nagyon sokáig megmarad, ezért az állat a ká­bítószer hűlt helyét is érzi, ahonnan a drog már elkerült. A nyomozókutyának a kikép­zés kezdetén a számára oly ked­ves szagnyomon haladva a gazdi­ra kell rátalálnia, vagy megkeres­nie vezetőjének eldugott ruhada­rabjait. Ha már tökéletes bizton­sággal megoldja ezeket a feladatokat, akkor kerülhet sor is­meretlenek szagának követésére. A jó szaglás nemcsak a nyomo­zásban, a katasztrófákban is se­gít. 1985-ben az alig három per­cig tartó, ám annál pusztítóbb mexikóvárosi földrengésben ez­rek lelték halálukat vagy tűntek el. A helyszínre érkező svájci mentőosztag harmincöt kutyája egyetlen nap alatt száznál több embert mentett ki a romok alól. Amikor élő emberek szagát érez­ték, hevesen ugattak, s ha halkan nyüszítve jeleztek, a kutatók tud­ták, elkésett a segítség. A számos - köztük salvadori és indiai - mentésben részt vett miskolci mentőkutya, Mancs egy törökor­szági földrengés után megtalált egy hároméves kislányt, akit több mint nyolcvan órája temetett be a kőtörmelék. ÍOO állomás, ÍOO kaland A Gulliver kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv­­sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. Négylábú vízimentők A SŰRŰ FEKETE BUNDÄS ÚSZÓ- bajnok, az újfundlandi szám­talan embert mentett már ki a hullámok közül. A bajba jutott az állat hátára erősített hevederbe kapaszkodott, s a hatalmas testű „medvekutya” így úszott vele a csónakhoz. Gyakran megesett, hogy a ful­doklónak már nem volt ereje a kutya hátába kapaszkodni, mire az a szerencsétlen kar­ját óvatosan a szájába véve úszott a partig, vigyázva, hogy az áléit ember feje a víz felett maradjon. Mint minden vízi kutyának, az ujjai között az újfundlandinak is úszó­hártyafeszül. Valaha a New- Fundland szigetét övező ten­ger jéghegyei között az új­fundlandi irányította a ha­lászhajókat biztonságos vi­zekre. MESE A szárnyasok király­választása A SZÁRNYASOK ÖSSZEGYŰL­TEK, hogy királyt válassza­nak. A sas elgondolta, hogy majd ő lesz a király, de a többiek azt mondták, hogy az legyen a király, aki a legmagasabbra felszáll. az ökörszem a sas szárnya alá bújt. Mikor aztán a nagy madarak felszálltak annyira, hogy már nem bír­tak feljebb szállni, akkor az ökörszem kiszállt a sas szárnya alól, és fölszállt a legmagasabbra, ő lett a ki­rály. mikor megtudták a mada­rak, hogyan nyert az ökör­szem, elkezdték zavarni, hogy majd agyonütik a ha­misságáért: szégyellték, hogy a legkisebb állat a király. ADDIG KERGETTÉK, amíg az ökörszem talált egy rózsa­bokrot. Amilyen kicsi volt, be tudott bújni a tövisek kö­zé. Oda a többiek nem bír­ták követni. Azt mondták:- Elég lesz, ha csak egy le­si. Ha meglátja, hogy kijön, fogja meg, vagy adjon hírt a többinek! odaállították a legna­gyobb szeműt, a baglyot. A BAGOLY ŐRKÖDÖTT is egy jó darabig, de azután nagyo­kat pislantott, s elmerész­kedett onnan. Mikor az ökörszem kiszállt, nem lát­ta meg. most meg már a baglyot akarták megverni, mert el­szalasztottá az ökörszemet. A bagoly elbújt, s azóta nem mer nappal járni, mert ha a többi madár meglátja, megveri. A róka és a farkas csikót vesz elindult A róka csikót ven­ni a farkas komájával. Lát­ják, hogy ott legel a ló a fiával a réten. Kérdi a róka a kancalótól:- Eladó ez a csikó? Azt mondja a ló:- Eladó, hanem a hátulsó jobb lábam patkójára van az ára írva. Azt mondja a róka:- Én nem tudok olvasni, de farkas komám tud, az majd elolvassa, hogy mi az ára. A LÓ FELEMELTE A HÁTSÓ lá­bát, odament a farkas, el akarta olvasni, de a kancaló jól orron rúgta, hogy gombolyagba tekerő­­dött. A róka meg elszaladt, csak messziről nevette. Mi­kor a farkas feljózanodott, odament a rókához. Kérdi tőle a róka:- Na, komám, ízlett-e a csi­kóhús? A FARKAS NEM TUDOTT Sem­mit se szólni erre, csak el­ólálkodott. (Magyar népmese)

Next

/
Oldalképek
Tartalom