Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-16 / 217. szám
2011. SZEPTEMBER 16., PENTEK 7 GAZDASÁG Eldőlt: az év végéig él a 180-as végtörlesztés Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője bejelentette, hogy december 31-éig lehet majd benyújtani az igényeket a devizahitelek rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztésére. A kormány szerdai ülésén megtárgyalta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztését, melynek alapján 180 forintos svájci frank, 250 forintos euró- és 2 forintos japán jen árfolyamon nyílik majd lehetőség magánszemélyek számára a devizaalapú hitelük egyösszegű végtörlesztésére, ha a kölcsön fedezete ingatlanalapú. A tanácskozáson a nemzetgazdasági tárca vezetője feladatául kapta, hogy - a megosztott tehervállalás elvének figyelembevételével - dolgozzon ki egy javaslatot azok esetére is, akik a rögzítettnél rosszabb árfolyamon vettek fel devizahitelt - tájékoztatott a szóvivő, hozzátéve, hogy az érintettek az összes devizahiteleshez képest viszonylag kevesen vannak, a svájci frank hiteleseknek például 4,5-5 százalékuk vette fel 180 forintnál rosszabb árfolyamon a kölcsönét. ■ Arra is gondolnak, aki a 180 forintnál gyengébb árfolyamon vett fel devizás hitelt. Szijjártó Péter azt is megjegyezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium megtette a szükséges intézkedéseket azért, hogy a bankok a devizahitelek esetén a forintban felmerülő költségeket csak forintban terhelhessék az ügyfelekre, hogy ne terhelhessék rájuk a rögzített árfolyamú végtörlesztéssel kapcsolatos költségeket, továbbá annak érdekében is javaslatokkal élt a tárca, hogy létrejöjjenek a pozitív adóslisták. A miniszterelnök szóvivője arra a felvetésre, hogy a teljes hiteldíjmutató (THM) - tervek szerint - 30 százalékban maximált mértéke eredményezheti-e egyes pénzintézetek kivonulását az országból, úgy reagált, hogy a kormány minden javaslata pénzügyileg tartható, ezért némileg eltúlzottnak tartja azokat a „verbális reakciókat”, amelyek az elmúlt napokban születtek. ■ Bankszektor a mérlegen eredmények 40 hitelintézet közül 18 mínusszal zárta az évet Bankok adózott eredménye (2010, milliárd forint) OTP 108,96 1 K&H H 28,93 UniCredit 112’02 Budapest Bank I’* Erste j 3,38-10,8 1 Raiffeisen-15,18 | CIB-19,36 | FHB Jelzálogbank-112,79 MKB VG-GRAFIKA Forrás: PSZÁF A pénzügyi intézményekre kivetett különadó ki söpörte tavaly az ágazat profitját. A bankok és a pénzügyi vállalkozások ágazati szinten veszteségesek lettek, a biztosítók profitja is szinte teljesen elolvadt. Az alapkezelőknek jól ment, nekik az idén jött a feketeleves. Herman Bernadett A negyven, részvénytársasági formában működő hazai hitelintézet közül 18 lett veszteséges tavaly - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kiadott Aranykönyvből. A bankok összesített adózott eredménye így negatív lett: több mint 17 milliárd forintos veszteséget értek el a piaci szereplők, holott 2009-ben még több mint 210 milliárd forintos nyereség szerepelt ugyanebben a rubrikában. Ä legfőbb ok természetesen a különadó, de az is szerepet játszott benne, hogy bizonyos piaci szereplők megemelték céltartalékukat. Az eredményekben persze óriási a szórás. A legnyereségesebb bank az OTP lett, mely a bankadó ellenére is 108 milliárd forintos profittal zárta le az előző évet. A legnagyobb, több mint 112 milliárd forintos veszteség pedig az igen komoly mértékű céltartalékot képző MKB-nál keletkezett, de veszteséges lett a nagybankok közül a CIB és a Raiffeisen is. A külföldi tulajdonosok viselkedése is vegyes volt. Voltak olyan anyacégek, amelyek osztalék formában a profit nagy részét vagy teljes egészét kisöpörték itteni leányukból. így tett például az UniCredit vagy a K&H tulajdonosa, a belga KBC, de az OTP is úgy döntött, hogy több év kihagyás után a nyereség egy részét kiosztja részvényesei között. A Budapest Bank vagy az Erste tulajdonosai ezzel szemben bent hagyták a profitot a magyar leánycégben. Profit tekintetében szektor szinten jobban jártak a bankokaz európai adósságválság eddig nem volt hatással a nagy német bankok tőkeellátottságára, semmi jele sincs likviditási problémáknak a Fitch szerint. A nemzetközi hitelminősítő szakértője azt mondta a Reutersnek, a pénzintézetek sokat javítottak pénzügyi helyzetükön a válság kirobbanása nál a takarékszövetkezetek és a hitelintézeti fióktelepek. A szövetkezeti hitelintézeti szektor adózott eredménye tavaly 5,9 milliárd forint lett, ami visszaesés ugyan 2009-hez képest, de a változás korántsem olyan drámai, mint a bankoknál. A fióktelepek profitja is erőteljesen lecsökkent, adózás után kevesebb, mint 11 milliárd forint maradt náluk, ezt szinte teljes egészében ki is vették a tulajdonosok osztalék formájában. A pénzügyi vállalkozások, vagyis a hitelezéssel, lízinggel és faktoringgal foglalkozó cégek már 2009-ben is súlyosan veszteségesek voltak. Az ágazat adózás után 15 milliárd forintos mínuszban állt. Tavaly pedig a helyzet még tovább romlott, 44 milliárd forintra óta, így semmi sem indokolja bármelyikük leminősítését. Jók a német bankok jövedelmezőségi kilátásai az idén, mindamellett a pénzügyi piacokon tapasztalható negatív fejlemények, a német gazdasági növekedés ütemének várható lassulása miatt jövőre megcsappanhatnak a profitok. emelkedett a szektor szintű veszteség, és a cégek 45 százaléka nem tudott profitot elérni. A biztosítási szektort is igen komolyan sújtotta a pénzügyi intézményekre kirótt különadó. A 2009- ben még 66 milliárd forintos profitot produkáló szektor adózott eredménye az extra köztehernek és a viharkárok miatti szokatlanul magas kárkifizetések miatt kétmilliárd forint alá süllyedt. A 37 hazai biztosító közül 17 lett veszteséges tavaly, ez persze a nem túl régen indult cégek esetében, mint a CIG Pannónia vagy a Genertel egyáltalán nem meglepő, de a piac régi nagy szereplői közül is több mínuszban zárta a pénzügyi évet. Az Allianz vesztesége több mint 4,5 milliárd forint lett, az ING- nél pedig 2,2 milliárdos deficit szerepelt az eredménykimutatás adózott eredmény sorában. Volt persze olyan pénzügyi cégcsoport is, amelynek a különadó sem ártott. Az alapkezelők 2010- ben a 2009-eshez hasonló mértékű, 23 milliárd forint körüli profitot értek el. Tavaly jó évük volt, rekordot döntött a kezelt vagyon mérete. Az idén viszont már ők sem örülhetnek, a nyugdíjpénztári vagyon átadása és a befektetési alapok vagyonának csökkenése elviheti a nyereségük negyedét-harmadát. A németek állják a sarat, de kisebb lehet a profit etetőéi Vették a diszkont kincstárjegyet az ákk aukcióján több mint két- és félszeres túljegyzés, és emelkedő hozamok mellett keltek el a 12 hónapos diszkont kincstárjegyek. A meghirdetett 50 milliárd forintnyi 12 hónapos jegyre 136 milliárdos ajánlat érkezett csütörtökön. Ez az elmúlt hónapi eredményeket tekintve magas aránynak tekinthető. A legnagyobb hozam 5,99 százalék volt. Hét nagy szolgáltató idehozná központját JELENLEG HÉT SZOLGÁLTATÓ Magyarországra településéről tárgyal a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, s ha mind megvalósul, akkor azzal 1500 új munkahely létesülhet - idézi az MTI a Napi hírét. A hivatal közlése szerint az idén eddig négy cég döntött magyarországi központ alapítása mellett. Az egyik az Adminex adminisztrációs szolgáltatásokat végző cég, a másik a DHL egy management központtal. Jelenleg 68 befektetésről folynak tárgyalások. Munka törvénykönyve: maradnak a szabadságok megmaradna a védett kor intézménye, nem szigorítanák a kiadható szabadságolás rendszerét, maradna az éjszakai műszakpótlék - a nemzetgazdasági tárca ezekben a kérdésekben módosítana az új Munka Törvénykönyvének tervezetén, miután egyeztetett a szakszervezetekkel. Lezárult az egyeztetés második köre a tervezetről, több pontban sikerült előrelépni a munkaadókkal és a munkavállalókkal - közölte Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár. Czomba: Egy lépés előre Sok helyen várják még az önhikis pénzeket Húszmilliárd forintot nem osztott ki még az állam az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került - önhikis - önkormányzatoknak megígért támogatásból. A segítségnyújtás második körére a pályázat határideje nemrég járt le, innen valamivel több mint egy hónap lehet, míg megindul az átutalás. Sok a jelentkező, és tartanak attól, ugyanaz történik, ami az első, 11 milliárdos részlet elosztásánál. Akkor közel 1200 település és tíz megye kapott segítséget, ám a helyben fogant kritikák szerint túl kevés jutott egy-egy helyre. (A másik oldalról persze azt is hallani, hogy nemegyszer túlzottak az igények.) Az önkormányzati ügyekért is felelős Belügyminisztériumból úgy tájékoztatták lapunkat, hogy az eredeti ígéreteknek megfelelően fogják kiosztani a támogatásokat. Ahhoz azonban nagyobb munkára lesz szükség, hogy ez ne csússzon ki az idei évből. A harmadik ütemre ugyanis novemberi pályázati határidővel számolnak. Ami a pályázatok ellenőrzése, az elbírálás, valamint az év végi ünnepek miatt akár azt is jelentheti, hogy az összeget már csak 2012-ben kapnák meg az érintettek. ■ ■ A Belügy ígéri, terv szerint ki fogják osztani a támogatásokat. Kikerülhetetlen Rómában a megszorítások ellen tüntetők összecsaptak a rendőrökkel a parlament közelében, a zavargások késő estig is elhúzódtak. Sokan füstbombákat dobáltak, miután az alsóház megszavazta a megszorítások következő körét: egy kétéves 54,2 milliárd euró összértékű takarékossági csomagot. Emelték az áfát, a legmagasabb jövedelműekre különadót vetettek ki, és már 2014-ben 65 évre emelik a magánszektorban dolgozó nők nyugdíjkorhatárát. Számíthatunk a svájci jegybankra A Svájci Nemzeti Bank (SNB) tegnapi kamatdöntő ülésén megerősítette, hogy „kordában tartja a frank árfolyamát” - fogalmazott Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. „Nem biztos, hogy a svájci jegybank likviditásfokozásának túlzott inflációs hatása lesz” - mondta a közgazdász lapunknak. Ha defláció (árszínvonalcsökkenés) lesz az alpesi országban, akkor elképzelhető, hogy a központi bank folyamatosan feljebb tolja az 1,2-es minimális célárfolyamot az euró/ frankban. A közgazdász ezt kis lépésekben tartja valószínűnek. Az SNB továbbra is túlértékeltnek tartja az alpesi devizát. ■
