Petőfi Népe, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-01 / 204. szám
A pinceválaszték szélesítésére kiváló bor lehet a különleges kadarka 2 Takács László körzeti falugazdász A kadarka a világon ismert és elismert szőlőfajta, az abból készített bor kiváló ital. A Balkánfélszigetről érkezett hozzánk a szőlő évszázadokkal ezelőtt - hangsúlyozza Takács László Kiskőrös körzeti falugazdász. A 70-es évekig nagy mennyiségben termelték Kőrös térségében. A szovjet borimport miatt - mely főleg az édes fehérbort igényelte - kezdődött a kadarka lassú visszaszorulása. Ha egy évben kedvezőtlen az időjárás, akkor a fagy- és rothadásérzékeny gyümölcsből jó extra minőségű ital nem készíthető. A szakember tapasztalata szerint a nagy hagyományú kadarka helyét lassan más szőlőfajták veszik át. Az elmúlt évtizedekben új fajták terjedtek el az országban. Olyanok, melyek jobban tűrik az időjárás viszontagságait. Köztük van a kevésbé érzékeny cserszegi fűszeres, az ezerjó vagy a nagy termő Bianca. Emellett az is gond, hogy a művelése kényelmetlen, s azzal, hogy csökkent a szorgos kezek száma idehaza, egyre kevesebben vállalják az ezzel járó munkát. Ezek a tények - hangsúlyozza a körzeti falugazdász. Emellett azonban kiváló bor készíthető belőle. Ezért foglalkozik a Duna-Maros-Tisza- Körös EU-régió kadarkaszekciója a szőlő jövőjével. Ebben a grémiumban a magyarok mellett a szerbek, a románok és a bolgárok működnek együtt. Takács László egy érdekes tendenciára hívta fel a figyelmet. Egyre több termelő telepít kisebb parcellákon kadarkát. Mindenekelőtt a pincéje borválasztékának szélesítése érdekében teszi. Ma még ugyan a piac nem ismeri el a kadarka költségeit, de Takács László szerint ez előbb-utóbb megváltozik. így a palackozott minőségi bor ára ezer forint felett lehet, ez alatti összegért nem kifizetődő hajlongani a szőlőben. Az idei terméskilátásokról annyit mond: a mennyiség a közepesnél valamivel kevesebb lehet, a fürtök minősége ezekben a hetekben dől el. Ha kellemes napos idő marad, akkor nagy évjárat várható. (A kadarka jövőjéről pénteken 14 órakor tartanak előadásokat a Szarvas Fogadóban.) Körösi szőlővilág a múltban és a jelenben az ősök kijátszották a földesurat - ma a legnagyobb magyar hegyközség KISKŐRÖSI SZÜRET ÉS SZLOVÁK NEMZETISÉGI NAPOK Szépen mutat a kékszőlő - Pszota István hegybíró az idén jó termésre számít A szőlő tette Kiskőröst várossá Amikor csaknem 300 éve a felvidéki betelepülők Kiskőrös környékén letelepedtek, elvadult vidéket találtak. Ki kellett irtani az erdőséget, klasszikus szántóföldi termelést nem folytattak a gyenge termőképességű és minőségű földön. Az ősök sokat kínlódtak, hogy megéljenek. De valamikor a XVIII. század második felében, nagy titokban szőlőt kezdtek ültetni, s bort készítettek - meséli Bella Tibor kiskőrösi helytörténész. Azokra a dombos területekre, ahol a birka sem tudott legelni, oda telepítettek szőlőt, mert az - a mélyre hatoló gyökereivel - megfogta a homokot. A Wattay földesurak tiltották a telepítést, mert konkurenciát láttak a gazdákban. A város urai ugyanis a pomázi kastélyuk pincéjéből szállították ide boraikat, hogy a saját kocsmájukban árulják a jóféle nedűt. A földesúri szigor nem hatott Kőrösön A körösiek nem nyugodtak, s folyamatosan telepítettek. így 1791-ben - szimbolikusan - egy hold telepítését engedélyezte a fóldesúr. Végül a város urai engedtek: 1801-ben a Wattayak 750 holdon engedélyezték a szőlő művelését. Az első ültetvények az Öregszőlő hegyen voltak, akkor már kadarkát ültettek a régi öregek - hangsúlyozza a történész. A bor óriási hasznot hozott, és Tabdi irányában is telepíteni kezdtek, sőt földeket vásároltak a keceliektől és a tázláriaktól is. A bevételeket befektették, amiből jól megéltek. Álljon is egy példa. A soltvadkertieknek kölcsönt adtak A vadkerüeknek a XIX. század elején pénzre volt szükségük, ekkor fordultak a kiskőrösiekhez. Öt módos kiskőrösi magyar gazda 5 ezer forintot adott kölcsönbe, ami akkor nagyon sok pénz volt. Később borkereskedők is betelepültek Kiskőrösre, akik az 1800-as években Pesten is árulták a bort. A gazdák az izsáki úton szállíthatták a városba a szőlőt és a bort, a Tapasztó-kocsmánál vették le a bor adóját. Minden hetedik liter bor a földesúré volt. Karácsonyig a kocsmákban árulhatták a körösiek borát, de utána csak a földesúr tehette ugyanezt. Amikor a filoxérajárvány 1875-ben végigsöpört az országban, az ültetvények 60 százaléka tönkrement, de a kiskőrösi szőlőskertekben nem pusztított a kór. így az itt megtermelt bort a helyi gazdák éveken át jó pénzért értékesíthették idehaza. Bella Tibor azt mondja, néhány évtizede még szinte mindegyik család kötődött a szőlőhöz. Az aranykor talán a 1970-80-as években lehetett, amikor a családok a munka után kijártak az ültetvényekre, s igen jó bevételre tettek szert. A kiskőrösiek kilenc-ü'z generáció óta termelik a szőlőt, innen a szívós ragaszkodás a mai napig a növényhez és a borhoz - hangsúlyozza Bella Tibor. Az ország legnagyobb hegyközsége alakult ki Ma már kevesebben foglalkoznak szőlészkedéssel, de az ország legnagyobb, egy településen működő hegyközsége a kiskőrösi. A városhoz tartozó 2300 hektárnyi területen egyre több az új telepítés - mondja bizakodóan Pszota István hegybíró. Bizakodó, mert az idén már 170 hektár szőlő telepítésére és fajtaváltásra adtak be kérelmet a helyi termelők. Ehhez persze a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak kell elbírálnia, és pályázat esetén támogatnia az igényeket. Az éremnek azonban van egy másik oldala is - teszi hozzá a szakember. Az elmúlt években több száz hektárnyi szőlőt vágtak ki támogatással a tulajdonosok. Ez ugyan szomorú, de így legalább megteremtődött a tisztes visszavonulás lehetősége az idősebb termelőknek - teszi hozzá. Ugyanakkor a hegyközség 1377 fős tagságából egyre több az olyan fiatal, aki legalább 10 hektárnyi, vagy efeletti nagyságú szőlőültetvényt művel vagy tervez ültetni. Azaz látnak fantáziát a szőlőben. Ma a kiskőrösi családok harmada még kapcsolódik a termesztéséhez, bár a borászattal egyre kevesebben foglalkoznak. Reményei szerint idén a várható jó felvásárlási árak következtében sokan azonnal értékesítik a szőlőtermést. Amikor a jövedéki törvényt bevezették, akkor több mint 1200 egyszerűsített adóraktári engedély volt a városban. Ma már csak háromjegyű a pincék száma. Ha a jó oldalát tekintjük, akkor a fogyasztók szemszögéből nézve is előnyös, hogy jól felszerelt, modern pincészetekben történik a nedűk előállítása és palackozása komoly szakmai háttérrel. Jó termésre számít a hegybíró A klasszikus kadarkából még 92 hektáros ültetvényfelület van. Régen Kiskőrösön főként kadarka és ezerjó termett. Most inkább a cserszegi, az Aletta a Bianca a sláger, a kadarka mellett megnőtt a kékfrankos szerepe. A hegybíró szerint a következő években - ha nem történik ellenlépés - az olcsó importtermékek beáramlása folytatódhat, de azok a fogyasztók, akik ismerik a jó minőségű kunsági borokat, nem pártolnak át a külhoni árukhoz. Tényként említi, hogy több kiskőrösi cég indult el a minőségi termelés útján, és vált versenyképessé a hazai és az uniós piacon az utóbbi néhány évben. Az idén szép őszre számít a hegybíró, aki úgy véli, hogy a jó szőlő alapanyagból a borászok kiváló borokat készíthetnek. Nemes kadarka bélyegen - 1997-ből A szüreti ünnepség első napján szőlészeti borászati díjak átadása mellett új borlovagokat is avat a kiskőrösi Gondűző Borlovagrend Borutca nyílik húsz pincészettel a szüreti napokon kóstoló Az ünneplőket igazán nagy választék várja a hétvégén A szüreti napokon igazán nagy borkínálatból válogathatnak a szórakozni vágyók. Az Agrármarketing Centrum 7,342 millió forinttal támogatta azt az elképzelést, hogy a helyi termelőkön kívül a megye más borászai is bemutatkozhassanak Kiskőrös közönsége előtt. így a fogyasztók, de a helyi szakemberek is egyfajta tükröt kaphatnak arról, milyen a város, a térség, illetve a megye borászati színvonala. A borutca résztvevői: kiskörös: Boránál Kft.; Szentpéteri Borpince; Vass-Bor Kft.; István Borház Kft.; Kossuth Pinceszövetkezet; Dr. Kuti Sz& lészeti és Borászati Kft.; Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskola; Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend. ISTVÁN BORHAZ [borutca Az idén tizenkét vendégborászat is bemutatja termékeit a kiskőrösi pincészetek mellett Vendégpincészetek: Akker Pince Kft (Akasztó); Sinkovicz és Kiss Bt (Tabdi); Huszárbor Kft (Hajós); Koch-Vin Kft. (Borota); Halasi Borászati Kft (Kiskunhalas); Font Pincészet (Soltvadkert); Galántai Káwiyné Családi Pincészete (Soltvadkert); Birkás Pincészet (Szabadszállás); Kovács Borház (Hajós); Kunvin Borászati Kft (Kéleshalom); Anna Borház (Érsekhalma); Közép-magyarországi Pince gazdaság Kft
