Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-31 / 203. szám

ELETMOD Testünk és lelkünk épülésére áldásos gyógyvizek Amiben Magyarország különlegesen gazdag terület Szomjazunk rá, megtisz­tulunk tőle: víz nélkül elképzelhetetlen lenne az életünk. A gyógyvíznek áldásos erejétől pedig meggyógyulunk. És eb­ben mi, magyarok hál’istennek gazdagok vagyunk! Palásti Márta A vizeket az ember gyakran is­teni tulajdonságokkal ruházta fel, honfoglaló őseink például forrásoknál mutattak be áldoza­tokat. Később a keresztények vízzel kereszteltek, és a források közelében gyakran tapasztaltak megmagyarázhatatlan, csodás gyógyulásokat. Ezért lett nagyon sok forrásból, kútból kegyhely, ahová tömegesen zarándokoltak az emberek. Ahol bővizű volt a forrás, megjelentek a fürdők is. III. Bé­la felesége, Antiochiai Anna már 1170-ben építtetett fürdőt Eszter­gomban, mely később a gyógyí­tó Johannita rend tulajdonába került. Az 1400-as években, Zsigmond király idején kezdő­dött a budai fürdők felvirágozá- sa, ekkortól említik a krónikák a fürdőmesterséget. A fürdőslegé- nyek mellékesen hajnyírással, körömvágással és - talán mert kéznél volt a víz - tűzoltással is foglalkoztak. A török hódoltság alatt sok fürdő épült. A ránk ma­radt, ma is működő török fürdők közül a Rudas fürdőt Szokoli musztafa építette, ólomüveges kupolával, pompás keleti díszí­téssel. A víz egészségre gyakorolt ha­tását és az ásványvizek összeté­telét már a 18. században kutat­ták Magyarországon, Mária Te­rézia rendeletére, udvari orvosa irányításával. A birodalomban fia, n. József uralkodása alatt vált a fürdők, gyógyforrások kezelé­se (és az ásványvíz-kereskede­lem!) állami feladattá. 1780 és 1849 közt épült a magyarorszá­gi fürdőhelyek zöme. A társada­lom módosabb rétegeiben foko­zatosan divattá vált a gyógyfür­Ü mitt;---— -sT " Nemcsak gyógyít, lelkileg is kikapcsol és karbantart a gyógyfürdő, hangulatos és romantikus környezetével dőhelyre járás, és a cél már nem feltétlenül a gyógyulás volt, ha­nem a társasági élet. A 19-20. században tovább épültek-szépültek a magyaror­szági gyógyfürdők. Sajnos a háború utáni évtizedekben egyre romlott az állapotuk. Az­óta viszont sok új gyógyfürdő épült, vagy a meglévőt felújí­tották. A wellness napjainkban egyre népszerűbb kikapcsoló­dási forma, ennek köszönhe­tően váltak közkedveltté a hosszú vagy meghosszabbított wellness-hétvégék. Kedvezmé­nyes ajánlatokból igazán nincs hiány. Már a régi rómaiak... AZ ÓKORI RÓMÁBAN a ßrdö a tisztálkodás mellett a társasági élet egyik formáját is jelentette. A polgárok gőzben vagy termál- vízben ücsörögve vitatták meg a híreket, szidták a szenátust, meg általában a politikusokat A ßrdö épületében medencék, kádakkal ellátott kisebb helyi­ségek fogadták a vendégeket, a levegő és a víz melegítésére padlóßtést alkalmaztak. A padlót, falakat míves mozai­kokkal, freskókkal díszítették. A fürdőépületekhez gyakran tartoztak tornacsarnokok, ki­főzdék és ivók, így a korabeli közßrdök valóságos szórakoz­tató centrumokként működtek A Caracalla császár által 216- ban építtetett híres római ßrdöt csekély díj ellenében egyszerre háromezren látogathatták! Pannóniában a római légioná­riusok honosították meg a ßr- dőkultúrát. Aquincum gömb­kupolás, gyönyörű közßrdöjdt a mai Római ßrdö langyos forrásai táplálták. A közßr- dőn kívül a gazdagok villái­ban számos luxus színvonalon kiképzett ßrdöt is feltártak a régészek Melyik mire jó? mozgásszervek Balf Bük, Deb­recen, Eger, Gellért, Érd, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Har­kány, Hévíz, Király ßrdö, Lu­kács, Zsoryßrdö, Miskolc-Tapol­ca, Trencsényteplic, Mosonma­gyaróvár, Orosháza-Gyopáros- ßrdö, Parddßrdö, Sárvár, Szar­vas, Szeged, Zalakaros reuma Balatonßred, Bük, Csongrád, Debrecen, Eger, Győr, Gyula, Hévíz, Igái, Komárom, Makó, Mezökövesd-Zsöryßrdö, Miskolc-Tapolca, Mosonmagya­róvár, Trencsényteplic, Herkules- ßrdö, Orosháiza-Gyopárosfiirdő, Pamdßrdö, Sárvár, Szarvas, Zalakaros NŐGYÓGYÁSZATI PANASZOK Agárd, Békéscsaba, Bük, Debrecen, Eger, Győr, Gyula, Hajdúszo­boszló, Harkány, Mezökövesd- Zsöryßrdö, Mosonmagyaróvár, Omshöza-Gyopdrosßrdö, Sár­vár, Zalakaros szív ÉS ÉRRENDSZER Balaton­ßred, Debrecen, Dombóvár- Gunaras, Győr, Hajdúszobosz­ló, Mosonmagyaróvár, Püspök­ladány, Sárvár, Szarvas, Zala­karos, Herkulesßrdö, Tarcsaßrdö BŐRGYÓGYÁSZATI PANASZOK Ceg­léd, Dunaföldvár, Eger, Győr, Hajdúszoboszló, Harkány, Kis- várda, Lenti, Mezökövesd-Zsö­ryßrdö, Orosháza-Gyopáros- ßrdö, Parddßrdö, Sárvár, Sze­ged, Tiszaújváros légzőszervek Cserkeszőlő, Debrecen, Dombóvár-Gunaras, Győr, Igái, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Sárvár, Széchenyi- ßrdö, Szeged, Tarcsaßrdö emésztőrendszer Bük, Debre­cen, Dombóvár-Gunaras, Győr, Harkány, Igái, Kisvárda, Luk­ács, Mosonmagyaróvár, Pamdßrdö, Széchenyi-fürdő, Szeged, Szentes, Szolnok idegrendszer Cegléd, Csong- rád, Debrecen, Gyula, Eger, Érd, Hajdúszoboszló, Hévíz, Makó, Mezökövesd-Zsöryßrdö, Pardd­ßrdö, Sárvár, Zalakaros, Herku­lesßrdö, Tarcsaßrdö BARLANGFÜRDŐK Abaliget, JÓS- vafő, Miskolc-Tapolca, Tapolca HIRSAV Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR ►SZERDA UTAZÁS csütörtök EGÉSZSÉG péntek MINDMEGETTE SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Disneyland épül Varsónál Varsótól 32 kilométernyi­re, Grodzisk Mazowiecki­ben nyílhat meg három év múlva a lengyel Disney­land. A 240 hektáros terü­leten az aquapark mellett szállodák, mulatók, mozik, éttermek is helyet kapnak. Holdfény Ligetben kalandozhat a család szombathely és Kőszeg kö­zött félúton, Gyöngyösfalu­ban található a vadregényes Holdfény Liget, Magyaror­szág egyik legnagyobb drót- kötélpályája. 1300 méter hosszan csúszhat, mászhat, egyensúlyozhat 2-8 méter magasságban a fák lombko­ronáján. 100 különböző já­ték várja a gyermekeket is, már 3 éves kortól ügyesked­hetnek szülői segítséggel. Borászati múzeum a somlói borvidéken az ország egyik legrégebbi, egyben legkisebb borvidéke megújult pincékkel, borásza­ti múzeummal és vino- tékával várja az érdeklődőt. A Kreinbacher Komplex bor­turisztikai központ, mely a Somló-Ajka kistérség örök­ségére épít. A Vesztróczy- pincében a látogatók 21. szá­zadi módon, de rusztikus milliőhen ismerkedhetnek meg a térség finom boraival. Már csak kóstolni kell a bort Népszerűek a thaiföldi chartertúrák télen a nyárba Egzotikus úti célok, izgalmas kalandok, maradandó élmények Százhatvannal száguld majd a vonat az Adriáig Várhatóan az idén is nagyon nép­szerűek lesznek a thaiföldi turis­tautak, a távoli célpontokkal im­már állandó charterjárat köt ösz- sze. A hagyományos thaiföldi kör­utazó programok és a tengerpar­ti üdülések mellett a térség többi országába is indulnak a charter­programhoz kapcsolódó utakat. A10 és 11 éjszakás utakon be­lül 3-4 napos kirándulásokra van mód Kambodzsa, Vietnam, Hong Kong, Szingapúr, Kuala Lumpur vagy Lombok területére. A rövi- debb bangkoki tartózkodással, il­letve a hosszabb tengerparti pihe­néssel kombinálva a programot a változatos élményanyag szinte garantált: a körutazások élmény­dús világa a gondtalan kikapcso­lódással párosul. A körutazás­okon gyakorlott magyar idegen- vezetők kísérik a csoportokat, Bangkokban, Pattayán, Phu- keten' és Koh-Samuin pedig telepített idegenvezetők várják az utasokat. ■ Újabb felfedezések A „hagyományos” téli charterjá­ratok mellett új színfolt a ke­nyai úti cél, amely kiterjeszthe­tő Mauritiusszal és Seychelles szigeteki programokkal. Sok csoport indul Balira, és Kuba, Mexikó, Sri Lanka, a Maldív szigetek, Goa tengerpartjai is kedvelt célpontok. Az egyiptomi Sarm es-Sejk ­még mindig a legnépszerűbb úti cél Két sínpárral és részben új nyomvonalon újítják fel és teszik gyorsvasúti közlekedésre is al­kalmassá a magyar határtól Fiúméig (Rijeka) tartó vasútvo­nalat Horvátországban. Idén nyáron kezdték el a 300 kilométeres, Gyékényes-Botovo határátkelőtől a tengerig tartó pálya első szakaszának korsze­rűsítését. A Kapronca és Körös közötti, nagyjából 30 kilométe­res vonal volt eddig a legrosz- szabb állapotban, ezt horvát ál­lami beruházásként, 25 millió eurós ráfordítással másfél év alatt újítják fel. A horvát tengeri kikötő és Kö- zép-Európa közötti áruszállítás legfőbb vasútvonalának teljes horvátországi rekonstrukciója 3,5 milliárd euróba fog kerülni. A finanszírozásra európai és kí­■ Az Adriáig tartó vasút­vonalat Károlyvárostól a tengerig új nyomvo­nalra helyezik. nai érdeklődés is mutatkozik, de a horvátok EU-s csatlakozásuk után európai uniós forrásból mo­dernizálnák a vonalat. A jelenle­gi tervek szerint előbb két sín­párra bővitenék a vonalat, kez­detben 160 kilométeres sebessé­gű haladást tenne lehetővé a fel­újítás, amelyet később még gyorsabb közlekedésre is alkal­massá tennének. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom