Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-04 / 181. szám
PETŐFI NÉPE - 2011. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Az áramfejlesztő pusztán álom marad belvíz után A gátéri nagycsalád a víz visszahúzódása után sem került jobb helyzetbe A tavaszi belvizet sokan már el is felejtették, a gátéri Lajos István családja azonban még most is „issza a levét”. Felázott istállójuk összedőlt, állataik fele odaveszett. Ám nemhogy támogatásra, még hitelre sem számíthatnak. Vajda Piroska A tizenegy gyermekes Lajos család tíz esztendeje költözött Kiskunfélegyházáról a gátéri tanyavilágba. Döntésükbe - számos ok mellett - a pénztelenség is közrejátszott. Bankfalui családi házukat az utolsó időben képtelenek voltak fűteni. Választhattak: esznek vagy melegednek. Új otthonukba kemencét építettek. Szinte mindent el lehet égetni, így nem csak melegít, de a kenyér is megsül benne - meséli szerényen a házigazda. A tizenegy gyerek közül már csak hárman élnek otthon: Gabriella, Zsuzsanna és Katalin. Mindhárman keményen kiveszik részüket a házi munkából. Kell is a szorgos kéz, mert tennivaló van bőven. Áram híján Lajos Katalin, aki bolti eladónak tanul Félegyházán Együtt a Lajos család. Van gondjuk bőven, amivel meg kell birkózniuk. remteni. Próbálkoztak hitelfel-, vétellel, ahhoz viszont túl alacsony a jövedelmük, kezesek kellenek, olyat pedig manapság nem találni. Az évek óta forráshiánnyal küzdő gátéri önkormányzathoz hiába fordulnának. Naivan abban reménykedtek, hogy a biztosító majd megtéríti a belvíz okozta károkat. Gyorsan kiderült: a belvízkárokért egyetlen biztosítótársaság sem fizet. ■ Aram héjáit kézzel mosnak, és három kilométer gyaloglás vár rájuk, ha vízért kell menni. Lajos István szerint jelenlegi helyzetükben az lenne a leghat- hatósabb segítség, ha valaki meghitelezné számukra az istálló újjáépítéséhez szükséges építőanyagot. Átmeneti megoldásként az összedőlt gazdasági épület használható darabjaiból ideiglenes istállót építettek, amelyet télire szalmabálákkal raknak körül. A szalmafal azonban legfeljebb tavaszig bírhatja. Nem az idő vasfoga bánik el vele: egyszerűen szétrágják a beleköltözött egerek. Arról legfeljebb csak álmodozni mernek Lajosék, hogy egy komolyabb áramfejlesztőt vásároljanak, amelynek segítségével legalább az öntözést gé- piesíthetnék. Támogatás híján marad továbbra is a kilátástalan küzdelem az elemekkel - úgy_a felnőttek, mint a gyerekek számára. kézzel mosnak, az ivóvízért pedig minden alkalommal három kilométert gyalogolnak. Hetente többször is. Ott vannak még a malacok, birkák, tehenek, lovak és a többtucatnyi baromfi. Azok sem maradhatnak víz nélkül. Egyik rokonuktól örököltek egy régi Ladát, ám egy- egy kiadós eső után a tanyára vezető földút traktorral sem járható, nemhogy gépkocsival - ecsetelték a lányok meglepő természetességgel. Lajosék otthonának világítását napelemek biztosítják. A kis áramfejlesztő simán átvészel két-három felhős napot, a harmadik, negyedik napra azonban elfogy az ereje. Még a laptopjukat sem képes üzemeltetni, nemhogy egy mosógépet. A hordozható számítógépen a levelezés mellett kizárólag a túlélésükhöz nélkülözhetetlen pályázatokat fogalmazzák meg és továbbítják. Lajosék közel negyven hektáron gazdálkodnak. Szinte mindent megtermelnek: zöldséget, gyümölcsöt, a kenyérnek való gabonát és az állatok számára szükséges takarmányt. A tehenek tejet adnak, a tejből vajat, tejfölt és túrót készítenek. A tyúkok tojással, hússal látják el őket.- Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az összedőlt istálló nem minden állatot temetett maga alá - állapítja meg a gondterhelt családfő, akit a közelmúltban munkahelyéről is kitettek. Azóta a családi pótlék az egyetlen biztos jövedelme a családnak. Abból viszont megélni is alig lehet, nemhogy fejleszteni. Pedig Lajosék sem tervekben, sem elszántságban nem szenvednek hiányt. A család pénzügyeit Veronika, István felesége intézi. Mint mondta: gazdaságukból évente közel hatszázezer forint bevételük származik. Ez az összeg gépeik üzemanyagköltségének csupán a felére elegendő. Állami támogatást igényeltek ugyan, járna is több százezer forint, ám pénzükhöz késve vagy egyáltalán nem jutnak hozzá. Pályáznának, de a szükséges önerőt nem tudják előteLajos István pályázna támogatásért, de önerő híján hiába HIRDETÉS Jövőnk építőkockái Kecskeméten A Kecskeméti Ifjúsági Otthon lövőnk építőkockái Kecskeméten c. projektje keretében megjelent cikkek az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósultak meg a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Építő közösségek című pályázat programjának részeként. A projekt 100 millió forintból gazdálkodott. Nemxeti Fejlesztési Ügynökség S§ ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 NFU nfu@nfu.gov.hu • www.nfu.hu Tűzről pattant gondolatok Tűzről pattant gondolatok címmel kiállítás nyílt Lipka Mariann tűzzománc alkotásaiból a kiskunhalasi pszichiátriai és fogyatékos betegek otthonában. A bajai születésű alkotó nagy szerelme a tűzzománc. Mint mondja: képeit ugyan alkotó keze alakítja, de a tűz lehel életet beléjük. A kiállítás darabjaival is Lipka Mariann egyetlen célja van: rávilágítani a mindennapos csodákra, melyeket bárki felismerhet a természetben vagy akár a saját lelkében. A tárlat augusztus húszadikáig látogatható. ■ szbz Elkél a segítség a hátrányos helyzetűeknek Hátrányos helyzetű gyerekeknek, álláskeresőknek, kismamáknak szervezett képzéseket a kiskunfélegyházi művelődési központ, amelyhez pályázaton nyertek milliós nagyságrendű támogatást. Több sikeres programot tudhat maga mögött a félegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ, amelyekről sajtótájékoztató keretében számoltak be. Kállainé Vereb Mária, az intézmény vezetője elmondta: céljuk az volt, hogy a közművelődési rendszer bevonásával tovább bővítsék a felnőttképzési lehetőségeket Kiskunfélegyházán. Ennek érdekében hozták létre az úgynevezett karrierközpontot is, ahol többek között álláskeresőknek tartanak tanácsadást. Ugyanakkor azt is megtudtuk, 50 millió forintos támogatásból újult meg a művelődési központ régi szárnya, mely pályázataik megvalósításának helyszíne is egyben. Ezenfelül harmincmillió forintot nyertek hátrányos helyzetűek képzésére. Olyan tanfolyamokat szerveztek számukra, amelyek segítségével nagyobb lehetőségük van az elhelyezkedésre. Főként a nyelvtanfolyamok iránt érdeklődtek, de volt kézművesképzés, illetve gyerekek számára tehetséggondozó foglalkozás is. ■ V.P.
