Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-31 / 203. szám
PETŐFI NÉPE - HIRDETÉS - 2011. AUGUSZTUS 31., SZERDA LAKITELEK 13 A trianoni fájdalom ihlette a lobogót Az országzászló-mozgalmat az I. világháborút követően a trianoni fájdalom ihlette. A két világháború között Magyarország sok településén állítottak országzászlót, mely három dolgot fejezett ki: a trianoni békediktátum által okozott fájdalmat és bele nem nyugvást, a szétszakított nemzet összetartozását, valamint a feltámadásba vetett reményt. A fájdalom és a gyász kifejezésére az országzászló mindenhol folyamatosan félárbocra volt eresztve. Nagy ünnepeken felhúzták, majd a trianoni gyász jeléül ismét félárbocra eresztették. Az országzászló végleges felhúzására csak az ország területi egységének helyreállítása esetén kerülhetett volna sor. AII.- világháborút követően az országzászlókat elbontották. Ugyanerre a sorsra jutott a lakiteleki is. Az elmúlt években települések sora döntött úgy, hogy országzászlót állít. Ezekhez a településekhez csatlakozott most Lakitelek is. Az új országzászló az eredeti országzászló-mozga- lom jelentéstartalmát és szimbólumrendszerét követi. Ennek megfelelően a zászló folyamatosan félárbocra eresztve leng a zászlórúdon. Országzászló harangavatással LAKITELEK Több százan ünnepeltek a határon túli magyar állampolgárokkal Honosítás Erdélyből és a Délvidékről sokan várták, hogy letehessék az állampolgári esküt Lakiteleken, a megújult Templom téren A harang a feltámadásba vetett reményt hirdeti Nyolcvannyolc, határon túli magyar tette le a magyar állampolgársági esküt szombaton délelőtt Lakiteleken. Az ünnepséggel egy időben felavatták az új lakiteleki országzászlót és az emlékezés harangját a Templom téren. Akár történelmi metafora is lehetne, hogy egy könnyű szellő is felborítja a zászlónkat - utalt Lezsák Sándor köszöntőbeszédében arra, hogy az ünnepségen kihelyezett zászlókat több alkalommal is felborította a szél. Borogatta az elmúlt másfél évezredben is több alkalommal, de mindig akadt, aki felállította, odaállt mellé, őrizte és vigyázott rá - mondta. Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett arra, hogy a mostani ünnepi esemény ékes bizonyítéka annak, hogy a Magyar zászlóval leterített asztal mögött felállva fogadták az országzászló behozatalát Honfitársak köszöntése magyarok Nyolcvannyolcaii mondták az eskü szövegét Az emlékezés harangja - csakúgy, mint az országzászló - a trianoni békediktátumra emlékeztet bennünket. A békediktátum aláírására 1920. június 4- én, 16 óra 30 perckor került sor. Erre emlékeztet bennünket a harang mindennap ugyanebben az időben egyperces harangzúgással. A harang a gyász mellett hirdeti a feltámadásba vetett reményt és a magyarok összetartozását is. Az emlékművet Bagi Ferenc római katolikus plébános, Szabó Tamás református lelkész Jenei Gáborral a kecskeméti főplébánia plébánosával, valamint Hegedűs Bélával, a Bács-kiskun- sági Egyházmegye esperesével közösen felszentelte és megáldotta. Az újonnan honosított magyar állampolgárok között jelen lévő három római katolikus és két református lelkipásztor egy-egy igét olvasott fel. A harangláb vállalkozók felajánlásából valósult meg is, akik a határon túlról érkeztek, és felvállalták a magyar állampolgárságot. Felföldi Zoltán polgármester záróbeszédében kiemelte, hogy a most felállított emlékművek az eskütétellel együtt egy szent hellyé tették a Templom teret. Magyar küldetésként a Kárpátmedence belakását, magunkévá tételét fogalmazta meg. Erre a küldetésre emlékeztet az országzászló és az emlékezés harangja is. A nemzetegyesítés egyik lépése az állampolgári eskütétel. A mostani honosítással mindenki a jogos jussát kapta meg - mondta. A polgármester figyelmeztette az új állampolgárokat: nem azért lettek magyar állampolgárok, hogy az új személyi igazolványt zsebbe téve átköltözzenek csonka-Magyarországra, hanem azért, hogy erőt merítsenek az otthoni kitartáshoz. A polgármester mindenkinek köszönetét fejezte ki, aki segítséget nyújtott abban, hogy elkészülhetett az országzászló és az emlékezés harangja. A megújult Templom tér egy összefogás eredménye. ígéretet tett arra, hogy az elkövetkezendő időben is minden ilyen - és hasonló - kezdeményezésnek az élére fog állni. Zobokiné Kiss Anita anyakönyvvezetőnek nagy szerepe volt abban, hogy ilyen sokan letehették az állampolgári esküt. így szólt a jelenlévőkhöz. „Kedves Honfitársaink! Ezzel a szóval köszöntőm Önöket, amelyet oly méltatlanul kénytelenek voltunk nélkülözni évtizedeken keresztül. Ezzel a szóval, mely annyi örömöt és bánatot, büszkeséget és gyötrelmet hordozott magában, mely egyszerre többet is és kevesebbet is jelent, mint a nemzet. A nemzethez tartozik az az ötmillió magyar is, aki a történelem kényszere, vagy egyéni sorsa alakulása miatt a Magyar Köztársaság határian kívül él. Honfitársunk minden magyar álZobokíné Kiss Anita lampolgár, legyen az bármilyen nemzetiségű. Önök számára is elérkezett a pillanat, melyre régóta vártak. Honosítási kérelmüket a köztársasági elnök elfogadta. A törvény előírása szerint magyar állampolgárrá akkor válhatnak, ha polgármesterünk előtt esküt tesznek.” Ezt követően nyolcvannyolc torokból hangzott fel, hogy „én,... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek. Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen!” A jövő nemzedéke nemzetünket egyesítő történelmi folyamat feltartóztathatatlan és megállíthatatlan. Korszakváltás. Magyarország, a magyar nemzet újjászervezésnek cselekvő részesei vagyunk. Ma és a jövőben úgy kell cselekedni, hogy megerősödjünk: hitben, erkölcsben, lélekszámban, gazdaságban, a Kárpát-medencei közjó érdekében történő összefogásban. Lezsák Sándor szerint képesek leszünk olyan törvényekkel irányítani az országot, amelyek az egészséges, erős Magyarország, a trianoni diktátumokkal szétszabdalt nemzetünk újraegyesítése felé mutatnak. - Küzdelmes, közel negyedszázad után, de jóval nehezebb esztendők előtt állunk itt Lakiteleken, a megújult Templom téren - mondta a honatya. Köszönet illeti ezért Felföldi Zoltán polgár- mestert és munkatársait, hogy megújították Lakitelek arculatát. Lezsák Sándor elmondta: megtiszteltetésnek érzi, hogy a Lakitelek Népfőiskola támogathatta a Lantos Györgyi és Máthé István szobrászművész által elkészített turulszobrot. Az állampolgári eskü szövegét Felföldi Zoltán olvasta fel. Az eskütevők egyenként vehették át a honosítási okiratot a polgár- mestertől, sokan a könnyeikkel küszködve. Az új állampolgárok ajándékot is kaptak, egyebek között egy, tűzgrafika technikával elkészített emlékplakettet az országzászlón is látható angyalos címerrel és felirattal: „Hiszek Magyarország feltámadásában”. Wetzel Tamás, az állampolgár- sági törvény végrehajtásáért felelős miniszteri biztos örömét fejezte ki, hogy az eskütétel után már mindenki ugyanolyan magyar állampolgár. - Sok munka van emögött. A magyar állam- polgárság minden magyar embernek alanyi joga. Minden egyes eskütétel győzelem és örömünnep. Az elmúlt év május 26-án szavazta meg az Országgyűlés azt, hogy minden magyar ember, bárhol éljen is a világban, magyar állampolgár lehessen. Ez egy igazi nemzetegyesítési folyamat. Köszönetét mondott a lakitelekieknek az ünnepség megszervezéséért, és azoknak Lezsák Sándor és Felföldi Zoltán leplezte le az emlékművet
