Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-23 / 196. szám

PETŐFI NÉPE - 2011. AUGUSZTUS 23., KEDD 5 KULTÚRA A közösség kovásza - Buda Ferenc állami kitüntetése A Magyar Köztársasági Érdem­kereszt középkeresztjét vehette át Buda Ferenc Kossuth-díjas köl­tő Schmitt Pál köztársasági el­nöktől augusztus 19-én a Parla­mentben. Az államfő ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a népből csakis úgy lehet nemzet, ha sokan van­nak, akik egyet gondolnak és egyet akarnak, az állami kitünte­tések pedig annak bizonyítékai, hogy léteznek ilyen emberek. Mint mondta, a kitüntetetteket legkevésbé sem a díjak elnyerése mozgatja, hanem a saját hivatá­sukban törekszenek a legtöbbre, így egyéni sikerükkel az „egész közösség kovászává” válnak. Az elismerések átadásánál jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is. Buda Ferenc 1936-ban szüle­tett Debrecenben. A Kossuth La­jos Tudományegyetem magyar szakán 1955-ben kezdte tanulmá­nyait. Csak 1968-ban kapott dip­lomát, mert 1957-ben három ver­se miatt elítélték, ezért 1958-tól segédmunkás, 1963-tól képesítés nélküli nevelő volt a Pest megyei Pusztavacson. 1965-től Kecske­méten általános iskolában taní­tott, 1971-től a Bács-Kiskun‘Me­gyei Levéltár munkatársa lett, majd a Forrás szerkesztőségébe került, ahol 1986-tól a lap főmun­katársa. 2002-ben a Magyar Mű­vészeti Akadémia rendes tagjává választották. Buda Ferenc Számos verseskötete jelent meg, s jelentős műfordítói tevé­kenysége is: többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai jelentek meg. Buda Ferenc több köteten is dolgozik jelenleg: az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Világ, világom című prózai kötete, amelynek 1955-től folytatódó második részén dolgozik. Eb­ben nagy hangsúlyt kap az 1956-os forradalom és az azt követő időszak. ■ Megmentett emlékeink árvák hercege Családi nap, zenés est, tudományos előadások A Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján a Kiskun Huszár- és Honvéd Hagyományőr Egyesület tagjai áll­tak díszőrséget A legtöbb hazai múzeum legfeljebb sóvároghat egy olyan kiállítás után, mint amilyen pénteken nyílt a Cifrapalotában. Rákász Judit A Rákóczi-szabadságharc fordu­latos eseményeit, a kuruc kor le­gendáit, a fejedelem tiszta, szép alakját felidéző tárlat több hazai múzeum és magángyűjtemény összefogásával jöhetett létre Kecskeméten. A kiállítás anya­ga rendkívül gazdag minden szempontból: csákányfokosok, gerezdes buzogányok, szablyák és karabellák, a sodronying lánc­szemeit megbontani képes, tű­hegyben végződő páncélszúró mellett oklevelek, metszetek, térképek sora mutatja be Euró­pa leghosszabb szabadságharcá­nak előzményeit, bel- és külpoli­tikai hátterét. A kiállításon több olyan tárgy is szerepel, amelyet még soha nem állítottak ki. Ilyen a Rákóczi koporsója mellett őrsé­get álló Kassai bandérium pa­rancsnokának díszegyenruhája, amely a megnyitó előtt 24 órával került elő. Az Árvák hercege című tárla­tot Bányai Gábor, a megyei köz­gyűlés elnöke nyitotta meg pén­teken. Az október 30-áig látha­tó tárlat időtartama alatt több­ször is megtekinthető lesz Bán Frigyes 1953-as Rákóczi hadna­gya című filmje, a látogatók ku­ruc kort idéző novellákat olvas­hatnak, tárogatózenét hallgat­hatnak. Minden korosztály ta­lálhat érdekes és izgalmas kap­csolódó programokat: ismét lesz családi nap, zenés est, és tudományos előadás, a gyere­keknek múzeumi foglalkozás, középiskolásoknak ismeretter­jesztő vetélkedő. Csatabemutató a Vízműdombnál hagyomány Fegyverropogásra ébredhetnek a belvárosban Kecskeméten tartja idei hivata­los honvéd gyalogsági és tüzér­ségi kiképző napját a Magyar Huszár és Katonai Hagyomány- őrző Szövetség. Augusztus 27- én az ország minden részéről érkeznek bakák az összevont kiképzésre a hírős városba. Mint Szkenderovics Zoltán­tól, a házigazda Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egye­sület tagjától megtudtuk, a ren­dezvény szombat reggel 9 óra­kor ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a Kossuth téren. A kiképzőnap résztvevői korhű egyenruháikat magukra öltve gyűlnek össze a téren, ahol vár­hatóan Simicskó István, a Hon­védelmi Minisztérium államtit­kára nyitja meg a találkozót. A környékben élők ne lepődjenek meg, ha puskaropogásra ébred­nek ezen a reggelen, hiszen a résztvevők díszsortűzzel kö­szöntik a megnyitót. A kiképzőnap fő helyszíne a Vízműdomb melletti füves te­rület lesz. Itt már délelőtt meg­kezdődik a gyakorlatozás, töb­bek között a Hadtörténeti Mú­zeumtól megkapott eredeti ve­zényszavak elsajátítása. A kö­zönség számára látványosnak ígérkező programok azonban inkább délután várhatók. Ek­kor ugyanis már alakzatban gyakorlatoznak a katonák, és ekkor kerül sor a hagyomány- őrző tüzérek minősítő vizsgá­jára. A „finálé” a 16 órakor kezdő­dő csatabemutató lesz, amikor ágyúdörgés, fegyverropogás és lőporszag tölti be a csatamezőt. A bemutató során egy 1848- 49-es évekre jellemző csatajele­netet láthat a közönség. ■ Amerikai diákok nyári gyakorlata Kecskeméten Az Ohio Egyetem tizenkét hall­gatójának munkáiból nyílt kiál­lítás Kecskeméten, a Nemzetkö­zi Kerámia Stúdióban. Az ameri­kai diákok és tanáraik háromhe­tes tanulmányi programon vet­tek- részt Magyarországon, a kecskeméti stúdióban. Az ottho­ni egyetemi képzést kiegészítő nyári gyakorlat végén csoportos kiállításon mutatják be azokat az alkotásaikat, amelyeket a kur­zus idején készítettek Magyar- országon. Ugyanitt augusztus 25-én 16.30-kor Csernus László kerá­miáiból nyílik kiállítás. A 20 év munkáját bemutató tárlatot Geszler Mária Munkácsy-díjas alkotó nyitja meg. ■ Vége a nyári szünetnek a színházban Ismét benépesül a kecskeméti te­átrum: évadnyitó társulati ülésre gyűlnek össze ma a kecskeméti Katona József Színház művészei. A nyári szünet talán csak a né­zőknek tűnhetett hosszúnak, hi­szen a társulat számára fellépé­sekkel teltek az elmúlt hónapok. Budapesten nagy sikerrel játszot­ták A nyomorultakat, Balatonfü- reden a Caligula helytartója és a Vacsora négyesben című előadás vendégszerepeit, de a kecskemé­ti Udvarszínházban is feltűntek a saját produkciók. Szeptember el­sején újabb vendégszereplés kö­vetkezik: a Vidor Fesztiválon a Vacsora négyesben című elő­adást láthatja a nyíregyházi kö­zönség, Cseke Péter, Danyi Judit, Szerednyey Béla és Magyar Éva főszereplésével. Az évad első bemutatója szep­tember 21-én, a Magyar Dráma napján lesz: Katona József Bánk bánját mutatja be a társulat a Ruszt Stúdió Színházban, Bagó Bertalan rendezésében, a címsze­repben Fazakas Gézával. Az első nagyszínházi premier Agatha Christie Egérfogója lesz szeptem­ber 30-án, Cseke Péter rendezésé­ben. ■ Naprendszer-tortúra bolygóközi idegenvezetővel „Bolygóközi idegenvezető” útmu­tatásával is végigjárható immár a kecskeméti Naprendszer-túra. A bolygórendszer kicsi­nyített modellje a Nap és a naprendszer boly­góinak méreteit és tá­volságát szemlélteti mindazok számára, akik végigjárják a boly­gók útját a városházától a széchenyivárosi Planetáriumig. Hasonló kicsinyített modell Eu­rópában egyedül Svájcban talál­ható. A 2002 szeptemberében elké­szült kecskeméti modell különle­gessége, hogy a bolygómakettek bronzból készült köztéri szobrok, Lakatos Pál szobrászművész al­■ Hasonló mo­dell Európá­ban egyedül Svájcban ta­lálható. kotásai, amelyek a Nap és a nap­rendszer ismert bolygóinak mé­retét és a távolságokat 1:3300000000 kicsinyí­tésben mutatják be. A túrázók első állo­mása a városháza, hi­szen az épület előtti té­ren található a Nap, va­lamint a Merkúr, a Vé­nusz, a Föld, és a Mars. Az út a to­vábbiakban a Szaturnusz makett­je felé vezet, amelyet szintén a belvárosban, a világóra előtt talál­hatnak meg a bolygóközi kalan­dorok, míg a Plútót - arányos tá­volsága alapján a Planetárium­ban keressék. A bolygóközi ide­genvezetőkről ugyanitt lehet bő­vebb felvilágosítást kapni. ■ Befűtötték a kemencéket tűzzománca Kecskeméti Képtárnak ajándékoztak alkotásokat Művészed egyetemisták és pálya­kezdők is bekapcsolódtak a kö­zelmúltban Kecskeméten meg­rendezett XI. Nemzetközi Zo­máncművészeti Workshop mun­kájába. A rangos szakmai ren­dezvénynek a 100 éves Kecske­méti Művésztelep központi műte- rembérháza, a műkerti Alkotóház adott otthont. Az alkotótelep 2010-ben, a budafoki zománc­gyár leállása után került Kecske­métre. A Tűzzománcművészek Magyar Társaságának (TMT) az ország különböző részeiből érke­ző tagjai (Bessenyei Valéria, Koszta Zsófia, Morelli Edit, Rácz Gábor, Tóth Szvetlána) mellett ez­úttal is voltak külföldről meghí­vott alkotók (Éva Kucerová Az első pillantás - Bessenyei Valéria a kemencenyitáskor Landsbergrová Csehországból és Laura Ghinea Romániából), illet­ve az utánpótlás biztosítása érde­kében művészeti egyetemisták és pályakezdők (Balogh László, Ne­mes Zsuzsa, Papageorgiu And­[ reá). Kecskemétet Ba- lanyi Károly, Gyer- gyádesz Mi­hály, Hollósy Katalin és Strohner József, míg megyénket az érsek- csanádi Csordás Eszter képvisel­te. A tavalyi évhez hasonlóan a workshop alatt készült művek­ből minden részvevő egyet a Kecskeméti Képtár gyűjteményé­nek adományozott. Két este pi­henésképpen a zománcművészet kezdeteiről, illetve a Kecskeméti Művésztelep első korszakáról tartott előadásokat a TMT elnöke, ifj. Gyergyádesz László művé­szettörténész. A társaságot mun­ka közben meglátogatta Mák Kornél, Kecskemét alpolgármes­tere. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom