Petőfi Népe, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-18 / 193. szám
Hirdetésfelvevő és olvasószolgálati irodáink: Kecskemét, Szabadság tér 6., Széchenyi krt. 29., Telefonos apróhirdetés-feladás: 76/518-250 2011. augusztus 18._____________________________________________________________________________________________________________________________________ 3 KÖRKÉP MÁTÉ MÁRIA Bőfizetési és terjesztési ügyekkel kapcsolatban várjuk a Széchenyi krt. 29. szám alatt! Tel.: 06-80/480-756 MÚLTIDÉZŐ A cigányváros meghatározó volt Kecskemét történelmének megismeréséhez szorosan hozzáfűződik a cigányvárosé is. A XX. század elején a hírős várost gyakran emlegették a fény és árnyék városaként. Ez is jól tükrözi, hogy a cigányváros meghatározó volt Kecskemét mindennapjaiban. Sebestyén Imre képeslevelezőlap-gyűjtő ritkaságait is felvonultató gyűjteményében több lap is fellelhető, mely a híres cigányvárost ábrázolja'. Ebben az időszakban nem csak a képeslapokon, de festményeken és fotókon is megjelenítették a cigányvárost. Kecskemét látképe ezekben az években nem mindennapi képet mutatott: belvárosi paloták, emeletes házak, színház, a másik oldalon pedig peremkerületek, tanyavilág, szegénység. Az Erzsébetváros peremén, a Zsinór utca, Zöldfa utca és a Liba sor végénél a hajdani lezárt Gödrös temető mellett terült el a cigányváros, melynek az 1930- as években mintegy 2000 lakója volt. Az ott élők a házaikat viszonylag egyszerűen és olcsón építették fel. Ástak egy nagyobb gödröt, majd gerendavázas faltechnikával felhúzták a falat, és rátették a nádtetőt. Ablaka nemigen volt, vagy nagyon kicsi. A házak szorosan egymás mellett helyezkedtek el. Röviden így jellemezhetnénk az akkori cigányváros látképét. A kecskeméti Katona József Könyvtár helytörténeti gyűjteményében található évkönyvekben azonban ennél sokkal több információ megtalálható, mely segít elkalauzolni a közel száz évvel ezelőtti kecskeméti cigányvárosba. Ennek még élet- hűbb elképzeléséhez illusztrációként néhány képeslapot is bemutatunk Sebestyén Imre gyűjteményéből. A cigányváros történetének teljes megismeréséhez azonban sokkal több évszázadra kell visszatekintenünk. Elkülönült, érdekes területe volt mindig Kecskemétének a cigányváros. Ez a kis lakóegység a város legdélibb részén, a mai Dankó és a Zsinór utca keleti végénél helyezkedett el. A kis lakóterület északi oldala szorosan ráépült az 1779-ben a katolikus halottak eltemetésére megnyitott, úgynevezett Gödrös temető árokkal és bakháttal védett határára. Déli oldalon a város hatalmas kaszálója terült el, ahonnan már csak a szinte végtelen puszta volt látható. Az évkönyvből az is kiderül, hogy a cigányváros kialakulásának kezdetét - adatok hiányában - nem ismerjük. Egy 1704. évi adólajstrom arról ad számot, hogy 25 cigány háztartásból négy család a nem cigány lakosság között élt, emellett 21 család elkülönült közösséget alkotott. Az viszont biztos a történelmi források szerint, hogy már 1596-ban voltak cigányok. Szórványos feljegyzések arról is beszámolnak, hogy közülük többeknek háza is volt. A magyar családokhoz hasonlóan adóztak is, és 1717-ben 321 adófizető cigány család létezett az összeírások szerint. A forrásokból az is megtudható, hogy a cigányvárosban élőknek nem kellett megküzdeniük a magyar lakossággal. Mindezt alátámasztja, hogy hosszú időn át a cigányok dominalis adót fizettek, melyet a város legjelentősebb területtel rendelkező, Ko- háry földesúri családnak az itt élő cigányok fizettek, valószínűleg a számukra adott telkek után. Okmányokban mindennek nyoma is van 1730-tól. Az idők folyamán mind a helyi magisztrátus, mind az országos hatalmi szervek részéről többször kísérletet tettek a ciKépeslap 1915-ből gányság magyar lakosságétól eltérő szokásainak, életmódjának megváltoztatására. Ennek keretében III. Károly király 1725-ben elrendelte a cigányság letelepítését azzal a fenyegetéssel, hogy a vonakodó- kat kitoloncoltatja, a visszatérőket pedig lefejezted. A kecskeméti tanács évekkel később, 1749-ben megültotta, hogy cigányok vajdát tartsanak. A helytartó tanács 1759-ben kiadott rendeletével is a cigányok letelepítésére és az ezzel összefüggő életmód gyakorlására tett intézkedést. , sq joraói Mária Terézia uralkodása alatt több rendeletet is alkottak azzal a céllal, hogy ezt a népréteget a földművelésbe, a termelőmunkába bekapcsolják. Ezt szerette volna elérni a kecskeméti magisztrátus is. Egy 1769-ben kiadott rendelettel tudatosították, hogy a magyarok életmódjához alkalmazkodó cigányokat földterülettel jutalmazzák. Természetesen a cigányság asszimilálására irányuló törekvések - az erőszakos eszközök alkalmazásával - sorra kudarcot vallottak. A sikertelen kísérletezések után 1804-ben a város maga osztott ingyen 30x20-as telkeket, hogy a szétszórt, városszéli letelepedéstől vagy vályogvetőkben épített putrilakásoktól eltilthassa őket. Ez a telekadományozás azt a célt szolgálta, hogy tűzbiztonság szempontjából igen veszélyes házaikat, a polgárok hajlékaitól elkülöníthesse. A cigányság létszámát az akkori összeírásokból ismerhetjük meg. Eszerint 1768-ban Kecskeméten 21996 fő magyar és 304 fő cigány lakos élt. A cigányok közül 83 fő volt kereső, míg az eltartottak száma 221 fő volt. 1893-ban már 453 cigány élt a városban, akik 72 putriban és 6 házban laktak. Több mint 15 év múlva, 1909-ben már 136 cigány családot tartanak számon 563 fővel. Közülük 35 család 172 lélekkel rendes lakóházakban, míg 101 család 391 fővel putrikban élt. Ekkor a cigányvárosban 106 családot írtak össze 413 fővel. A város lakosai körébe elvegyülve 30 család élt -150 fővel. Az évkönyvből azt is megtudhatjuk, hogy mivel foglalkoztak a cigányok. Foglalkozásuk szerint volt közöttük cigány kovács, vályogvető, lócsiszár, ószeres, muzsikus, napszámos, edényárus, kőműves, szobafestő és asztalos. A felmérés szerint a cigányok a gyermekeiket rendesen iskoláztatták. A tanulók legtöbbje a Kuruc téri iskolát látogatta, de egy-két jó zenei képességű gyermek a Városi Zeneiskola növendéke volt. Mind a cigányváros fekvése, elégtelen közegészségügyi, zsúfoltsága miatt a lakótelepet 1873 óta többször fel akarták számolni. Ebben a kérdésben különösen nagy elszánást mutatott a város 1902-ben. Ekkor a legtöbb indokot a tüdővész nagy arányban való előfordulása, mindenféle betegség állandó tanyájának megszüntetése, valamint a város szépítésének és vagyonbiztonságának emelési szándéka szolgáltatta. A cigány lakosságot tíz év alatt tervezték a város lakosai között elvegyülve kitelepíteni, és a putrikat lerombolni. Ezt a tervet azonban nem sikerült megvalósítaniuk. Hasonlóan nagy gondolatok születtek még 1938-ban. Egy új cigányváros felépítésének szükségességét ekkor a telep egyik putrijának halálos áldozatot is követelő beomlása vetette fel. Az új telep terve már 1936-ban elkészült, amit a cigány lakosság összeírása vezetett be. Az összeírás szerint az anyaváros 192 putrinak ekkor összesen 848 lakója volt. A cigányváros területe 2 hold 386 négyszögletet tett ki. A putrikban 213 szoba, 142 konyha, 2 üzlet és két istálló volt. Minden szobára négy ember jutott. Az új telepen háromlakásos házak felépítésére tettek javaslatot, melynek megvalósítására 150 ezer pengőre lett volna szükség, de pénz híján ezt a tervet sem hajthatták végre. A több sikertelen nekifutás után a cigányváros felszámolására csak 1963-64-ben kerülhetett sor. A cigány családok részére a város különböző pontjain, így az Alsószéktóban, a Rendőrfaluban, a Méhesfaluban, a Hunyadivárosban, a Matkói úton, és a Tatár soron összesen 156 darab szoba-konyhás lakást építettek ikerház kivitelben. Ezután a putrikat eldózerolták és megszüntették a cigányvárost. Folytatjuk ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SEBESTYÉN HAJNALKA A cigányváros részlete egy 1918-ban postára adott képeslapon Mindannyian ismerjük azt az embert, akinek az országban a legrosszabb a marketingje. Ez a szeptember. Kevés hónapot várnak ilyen kevesen. Jó, a szülőknek némi köny- nyebbség, hogy nem kell a gyerekeket ide-oda kihelyezni. A gyerekek ellenszenvét kár magyarázni. Olvastam, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem karácsony környékén követnek el legtöbben öngyilkosságot, hanem augusztusban. Nem akarnak megérni még egy szeptembert, bár nyilván semmi mást sem. Jómagam idén sokkal nagyobb szorongással tekintek a szeptemberre, mint eddig bármikor. Nem tudom elképzelni, hogy a megemelkedett törlesztőrészletek mellett hogyan tudják majd százezrek fizetni a fűtés költségeit. Embertelen időszak lesz. Szeptembertelen. :( IDŐJÁRÁS Nyár a javából CSÜTÖRTÖK DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: min. 16, max. 29 Ceisius- fok. A szél: 11 km per órás, keleti irányú. PÉNTEK DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: minimum 16, max. 31 fok. Szél: 11 km per órás, délkeleti irányú. SZOMBAT DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: min. -ly ( 19, max. 32 fokuSzél: 14 km per órás, nyu- gaü irányú. VASÁRNAP DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: min. 16, max. 27 fok. Szél: 7 kilométer per órás, északkeleti irányú. HÉTFŐ DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: min. 15, max. 28 fok. Szél: 7 kilométer per órás, keleti irányú. KEDD DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Hőmérséklet: minimum 18, max. 29 Celsius-fok. Szél: 11 km per órás, északi irányú. SZERDA DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ Min. 18, max. 27 Celsius-fok. Szél: 11 kilométer per órás, északi irányú. VICCEK Két ügyvezető igazgató beszélget:- Te fizetsz az embereidnek?- Én nem.- Én sem. És bejárnak?-Be.- Az enyémek is. Te, nem kéne ezektől belépődíjat szedni? * * * Egy tűzoltóságon a laktanyaparancsnok kényelmesen lesétál a beosztottaihoz, leül, iszik egy kávét, majd megszólal: - No, fiúk, lassan lehet szedelődzködni, ég az APEH. * * *- Ritkán adódik, hogy összeköthetem a hasznosat a kellemessel - de ki van rúgva! * * *- Mit mond a frissen végzett állás nélküli bölcsész a frissen végzett állást kapott bölcsésznek?- Egy BigMacet és egy kólát kérek. * * * A székely meg a fia az érett gyümölcsöket szedi össze a kertben. A fiú megkérdezi:- Mi lesz ebből a sok gyümölcsből, édesapám?- Hát... Ha anyád meggyógyul, lekvár; ha nem, akkor pálinka. Süteményeskönyv olvasóink receptjeiből j />£• »T / A Petőfi Népe idén elkészíti a Kpíftll |\J PÍ1P Süteményeskönyv olvasóink receptjeiből 1 ■. >*? i V VJJI. című kiadványát. A beküldők a recept és portrékép elküldésével önkéntesen hozzájárulnak ahhoz, ho^ receptjük, fényképük a későbbiekben bármikor ellenszolgáltatás nélkül megjelenhet a magyarországi Axel Springer Cégcsoport érdekeltségébe tartozó cégek (Axel Springer-Magyarország Kft, Axel Springer-Budapest Kiadói Kft, Hartequin Magyarország Kft, Zöld Újság Rt, Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft, Népújság Kft) online és print termékeiben. Amennyiben a további közléshez nem járul hozzá, úgy azt kérjük, jetezze részünkre postai úton vagy az izvadaszat@petofinepe.hu email címen. Várjuk olvasóink receptjeit - a hozzávalók és az elkészítés módjának leírásával - a következő kategóriákban: vendégváró sós, édes tea- és kávékínáló aprósütemények, tepsis, formában sült, gyümölcsös sütemények, pudingok, habok, ünnepi torták, tányérdesszertek. A beküldött receptek mindegyike megjelenik a Petőfi Népében és a BA0N.hu hírportálon. A könyvben szereplő receptek beküldői között értékes nyeremények találnak gazdára. Nagyon fontos, hogy a receptet beküldők 4x4 cm-es portréképet is mellékeljenek, ezt elküldhetik e-mailben is az izvadaszat@petoflnepe.hu címre, hasonlóan a recepthez. Postacím: Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft 6000 Kecskemét Széchenyi krt 29. A borítékra írják rá: Receptverseny. TRAFRPAX AUGUSZTUS 18. 8.50-11.50: Mátyás király krt-lstván király krt 12.00-13.00: Pihenő 13.10-15.20: 441-es út, Ceglédi út 15.30-17.00: Tilos jelzésen áthaladók forgalomból történő kiszűrése AUGUSZTUS 19. 8.50-11.50: Tilos jelzésen áthaladók forgalomból történő kiszűrése. 13.10-15.20: III. Béla krt. 15.30-17.00: Nyugati elkerülő. AUGUSZTUS 20. A sebességellenőrző berendezés egyéb közlekedésrendészeti tevékenység miatt nem üzemel. AUGUSZTUS 21-24. A berendezés a tiszakécskei rendőrőrsön üzemel.
